2022. június 29-én, életének 58. évében elhunyt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író – adta hírül az Ambrózy báró esetei Facebook-oldal a gyászjelentés megosztásával. Böszörményi ifjúsági, sci-fi és fantasy regényei, és novellái elkötelezett rajongótábort toboroztak a szerzőnek. Robin Mash írói álnév alatt is alkotott. A Gergő-sorozat és az Ambrózy báró esetei írója. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek.
Legismertebb művei a Gergő-sorozat meseregényei, ugyanebben a világban játszódik a háromkötetes Zsófi-sorozat. Ambrózy báró, az arisztokrata magándetektív alakjának megalkotója, aki a milleneum és a századforduló környékének Magyarországán végzi nyomozásait. Az ifjúsági regény titulus miatt talán komolytalanabbnak kezelt kötetekhez az apróbb részletekre is kiterjedő kutatómunkát végzett. Különösen a korabeli Budapest bemutatásánál törekedett a hitelességre, a valós helyszínek valós lakói bukkannak fel még epizódszerepekben is, ahogy az a lábjegyzetekből kiderül. A szerző még az illetők foglalkozását is megtartotta. A regényekből megismerhető a főváros sötétebb oldala is. A kötetekben organikusan keverednek a fiktív és a valós elemek, legyen szó épületekről vagy személyekről.
Dolgozott többek közt az Űrgammák és a Barátok közt forgatókönyvírójaként is, de az ő munkája a 2017-es animációsfilm, a Salamon király kalandjainak a forgatókönyve is.
Böszörményi Gyula Miskolcon született 1964. július 23-án. Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg. Ennek következtében súlyos mozgássérült lett. Családja széthullása miatt egészségügyi gyermekotthonba került, az itt tapasztaltak hozzájárultak írói fejlődéséhez. Tizenévesen kezdett el írni. A 80-as évektől cikkei, glosszái és novellái jelentek meg az Élet és Irodalom, Emberhalász, Debreceni Napló, Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin és más folyóiratok hasábjain.
1986-ban megalapította a Mozgássérült Eszperantisták Levelező Körét, és két éven át vezette. 1989-ben elvállalta az erdőkertesi Sci-fi és Fantasy Klub vezetését. 1990-ben a Magyar Televízió „Nagy Élet” címmel csaknem egyórás dokumentumfilmet forgatott vele (rendező: Gábor Péter), melyet a németországi művészmozikban, mint „híradófilmet” vetítettek. 1992-ben megalapította a Szertelenek amatőr színjátszó csoportot, amely 1993-ban megnyerte a Nemzetközi Amatőrszínjátszó Fesztivált. 1997-ben beválogattak az Élet és Irodalom legjobb novellistáit közlő antológiába. 2002-től a Magyar Hírlap rendszeresen közli publicisztikáit.
„Élete nem volt zökkenőmentes, már karrierje hajnalán sem” – olvasható a peopleteam.hu oldalán. „Könyveit nem voltak hajlandók megvenni, és a már kinyomtatott példányokat is „fel akarták aprítani”. Erre ő maga ült ki a Vörösmarty térre és árulta könyveit, darabonként 100 forintért. Ez rendkívül időigényesnek bizonyult, és távolról sem mozdította előre annyit, hogy megérje így értékesíteni. Végül úgy döntött, hogy a könyvárúsítás helyett inkább szívesebben beszélgetne az emberekkel. Így hát egy „beszélgessünk” táblát rakott ki a „vegyék a regényemet” tábla helyett. Mesélte, hogy ezzel nagyon sok új dolgot ismert meg, később ezeket felhasználva írta meg a könyveit. A könyveladási mutatója csak 1994-körül lendült fel.”
Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni. A sikert a Gergő és az álomfogók hozta meg számára 2002-ben. Ennek megírásához a budapesti Sziget Fesztiválon szerzett élményei is hatással voltak rá. 2003-ban feleségével, Cséplő Noémival megalapították az Álomfogó Varázslat „táv-bűbájosképző” levelező iskolát gyerekeknek és felnőtteknek, melynek célja az általános műveltség, hagyományőrzés és olvasásra-nevelés elősegítése.
