Az idei Budapest Klasszikus Film Maratonon szeptember 13. és 18. között hét filmmel is megemlékeznek a hatvan éve elhunyt Oscar-díjas magyar filmesről, Kertész Mihályról. A program nyitófilmje a King Creole című alkotása lesz, amelyet Elvis Presley legjobb színészi alakításának tartanak. A filmet most az Uránia Filmszínházban láthatja először nagyvásznon a hazai közönség.
Hollywood sok híressége lehetett hálás a sorsnak, hogy Kertész Mihály a húszas évek második felében a tengerentúlon kezdett dolgozni. A kalandfilmet, westernt, vígjátékot, de akár horrort is bátran forgató rendező többek közt Errol Flynn, Humphrey Bogart, Spencer Tracy és Bette Davis karrierjének felívelésében egyaránt jelentős szerepet játszott.
Ha létezne díj, ami a legtermékenyebb filmeseknek jár, az 1886-ban született Kertész Mihály biztosan a kitüntetettek közt lenne. Ötven évet felölelő pályafutása alatt mintegy 180 mozgóképes alkotás elkészítésében vett részt. Jórészt filmeket forgatott, de belekóstolt a dokumentumfilmezésbe és a tévésorozatok világába is. 1912-ben állt először a kamerák mögé és néhány hónapos koppenhágai tanulmányút után az Osztrák-Magyar Monarchia egyik vezető rendezőjeként kezdte el sorra gyártani a honi némafilmeket. Hét év alatt több mint negyvenet, amelyek java része sajnos az idők folyamán elveszett.
A kevés kivételek egyike a Budapesti Klasszikus Film Maraton ezévi programjában, felújított és digitalizált változatban látható A tolonc, aminek a kópiája 2006-ban került elő a New York-i Magyar Ház pincéjéből. A népszínmű adaptációja azért különleges, mert ez az egyetlen, amely megörökítette az utókornak filmszalagon a magyar színjátszás nagyasszonyát, Jászai Marit.
A filmet szabadtéren, a Szent István téren felállított óriásvásznon, a Győri Filharmonikus Zenekar élő zenei kíséretében láthatja a közönség.
Kertész gyorsan kinőtte a magyarországi kereteket és 1919-ben előbb Bécsbe, majd a tengerentúlra távozott, ahol Hollywood is kitárta előtte kapuit köszönhetően az Ausztriában készített nagyszabású történelmi filmjeinek, amelyek közül a szeptemberi fesztiválon Az ifjú Medardus című némafilm lesz látható. 1927-ben be is indult álomgyári karrierje, amit olyan sikeres, közönségkedvenc sztárokkal forgatott alkotások fémjeleznek, mint a Budapesti Klasszikus Film Maratonon is vetített Hét tenger ördöge, a Tengeri farkas, A botrány szele, vagy az örök klasszikus, a Casablanca, amiért Oscar-díjat kapott.
A fesztivál idei programjába bekerült a kinti munkáinak egyik igazi gyöngyszeme, amit nálunk még sosem vetítettek nagyvásznon. Az pályafutása vége felé, 1958-ban forgatott King Creole-t a közönség és a kritikusok egyaránt a főszerepet alakító Elvis Presley legjobb filmjének minősítették. Sőt maga a Király is ezt tartotta a kedvencének a saját munkái közül, pedig a hetvenes évekig még számtalanszor állt kamerák elé Hollywoodban. Bár kezdetben nem tűnt úgy, hogy ebből az együttműködésből valami maradandó fog kisülni.
Kertész rögtön azzal indított az énekesnél, hogy fogyjon le 15 kilót a forgatásig, és borotválja le a pajeszát.
Ezzel alaposan meghökkentette Presley-t, de megtett mindent a rendező kérése szerint. A felvételek alatt viszont gyorsan egymásra hangolódtak. Kertész, aki kezdetben beképzelt alaknak gondolta a rock and roll sztárt, hamar rádöbbent, hogy nem csupán kedves fiú, hanem tehetséges színész is. Emiatt folyamatosan bátorította a főszereplőjét, hogy merje megmutatni mire képes, és hozza ki magából a maximumot a nagyhatalmú bártulajdonossal szembeszálló, érettségiért küzdő külvárosi srác bőrébe bújva, akinek a hangja is kitűnő.
A közös munkájuk végeredménye óriási siker lett. A kritikák nem fukarkodtak egyikük felé sem a magasztaló jelzőkkel, és Presley-nek többen az Oscar-díjat is megelőlegezték az alakítását látva. Az aranyszoborról végül lemaradt, jelölést sem kapott. Viszont az elismerő szavak, a mozik előtt kígyózó sorok mellett annak örülhetett még inkább, hogy a King Creole-ban felcsendülő dala, a Hard Headed Woman a slágerlisták élére ugrott és az énekesi pályájának fontos mérföldköve lett.