Daniel Barenboim, a világhírű zongoraművész-karmester, a Berlini Állami Operaház zeneigazgatója kapta meg idén szakmai munkásságáért a Gramophone Classical Music Awards életműdíját.
A világ legrangosabb komolyzenei szaklapjának díjait október 4-én osztották ki Londonban. A díjátadó gála egy hatalmas magyar sikert is hozott magával: a Budapesti Fesztiválzenekar lett Az év zenekara kategória nyertese.
Daniel Barenboim 1942. november 15-én született Buenos Airesben orosz-zsidó családban. 5 évesen kezdett zongorázni, első tanára édesanyja volt, majd apja vette át zenei nevelését. Első nyilvános koncertjét 7 évesen adta az argentin fővárosban.
1952-ben családja Izraelbe költözött, majd két év múlva apja Salzburgba vitte egy mesterkurzusra, ahol a fiatal művész nagy hatást tett Wilhelm Furtwänglerre. Furtwängler azonnal fel is léptette volna az ifjú tehetséget Beethoven I. zongoraversenyében a Berlini Filharmonikusok szólistájaként, apja azonban nem vette jó néven a zsidó fiú berlini szereplését mindössze néhány évvel a II. világháború után.
Barenboim 1952-ben Bécsben és Rómában, 1955-ben Párizsban, egy évvel később pedig Londonban lépett fel zongoristaként. 1957-ben New York is megnyílt Barenboim előtt, akit ekkor maga Leopold Stokowski vezényelt. Barenboim 1973-ben dirigált először operát, méghozzá Mozart Don Giovanniját az Edinburgh-i Fesztiválon. 1981-ben Bayreuthban is feltűnt, ahol 1999-ig rendszeresen vezényelt.
Barenboim életének egyik legfontosabb vállalkozása a Nyugat-Kelet Divan Zenekar létrehozása, amelyben izraeli és arab muzsikusok zenélnek együtt. 1992 óta a Berlini Állami Operaház főigazgatója, szerződését 2027-ig hosszabbították meg. Idáig három alkalommal, 2009-ben, 2014-ben és 2022-ben is ő vezényelhette a Bécsi Filharmonikusokat az újévi koncert alkalmával.
Számos felvétel fűződik a nevéhez, köztük olyan legendás formációkban, melynek tagjai egykori felesége, Jacqueline du Pré, illetve Itzhak Perlman és Pinchas Zukerman voltak. Lemezeiért hatszor ismerték el Grammy-díjjal.
