Második éve áll a MÁV Szimfonikusok élén Farkas Róbert, de igazából ez az első saját évada, ahol nemcsak vezényel, hanem ő állítja össze az éves programot és építi az együttesét is. Arról, amit november 24-én hallott, Mesterházi Gábor írt a Revizoronline hasábjain.
Az est sztárja Cyprien Katsaris volt, aki talán elsősorban épp Liszt-előadóként tartozik az élvonalba évtizedek óta, és aki megnyerő személyiségével, könnyedén virtuóz játékával most is elkápráztatta a Zeneakadémia közönségét. (…)
A zenekar és karmestere is kitett magáért. A Beethoven-nyitány önmagában (a kísérőzene többi része nélkül) inkább csak hangulatteremtésre volt alkalmas, meg arra, hogy felfigyeljünk rá, mennyire együtt szólt a zenekar. A két Liszt-feldolgozás közben számos szép szólót csodálhattunk meg, illetve azt, hogy milyen hajlékonyan kíséri Farkas Róbert a szólistát – mintha nagyon éreznék egymást. A zenekar pedig a karmesterét „érezte”, így jött létre a hibátlan kíséret. (…)
És csak ekkor, a szünet után következett a zeneileg legfontosabb műsorszám: a „Nagy” C-dúr szimfónia, mely az eddig is magas színvonalú koncertet még feljebb emelte. Farkas Róbert az elsőtől az utolsó taktusig, minden részletre kiterjedően értelmezte végig a művet, minden pillanatra érdemes volt figyelni. (…)
Farkas Róbertnek még a mozdulatai is szépek és logikusak, ami nem feltétlen elvárás egy karmester esetében, de persze nem is baj. Lendületes, részletgazdag, értelmező, analitikus, ugyanakkor felemelő koncertet hallhattunk, ahol a zenekar és karmestere kísérőként is megmutathatta magát…
