Magyar nyelvű tárlatvezetéssel mutatja be Magyar Modern című kiállítását a német főváros egyik legrangosabb múzeuma, a Berlinische Galerie.
A Berlinben készült modern és kortárs képzőművészeti alkotások gyűjtésére és bemutatására szakosodott múzeum első alkalommal kínál magyar nyelvű tárlatvezetést. A december 18-i eseményen a látogatók az 1910-es és 1920-as évek berlini magyar művészeinek munkásságával ismerkedhetnek meg, és a többi között azt is megtudhatják, hogy mely híres berlini épületeteket tervezték magyar építészek. A tárlatvezetést három alkalommal ismétlik meg, kétszer januárban és egyszer február elején.
A Berlinische Galerie négy évnyi előkészület után, november elején nyitotta meg a Magyar Modern – Ungarische Kunst in Berlin 1910-1933 (Magyar művészet Berlinben 1910-1933) című tárlatát, a rendszerváltás óta eltelt több mint három évtized legnagyobb szabású magyar vonatkozású németországi képzőművészeti kiállítását.
A több mint 200 festményt, grafikát, szobrot, fényképet, plakátot és egyéb műalkotásokat felvonultató tárlat arról szól, hogy a Berlinben dolgozó külföldi művészek legnagyobb közösségei közé tartozó magyar alkotók miként járultak hozzá a weimari köztársaság fővárosának virágzó kozmopolita kultúrájához.
A modern német művészet aranykorának számító húszas években globális kisugárzású kulturális metropolisszá emelkedő Berlin magyar mestereinek bemutatása „régi tartozás” – mondta a tárlat megnyitóján az egyik fő együttműködő partner, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria igazgatója, Baán László, aki szerint a kiállítás nem csak történeti szempontból figyelemre méltó, hiszen meglehet, hogy a huszadik század húszas éveihez hasonlóan a jelenkor is olyan időszak, amelyben „a jövő már elkezdődött, de a múlt még nem ért véget”, és mindenki tanúja „valami új nagy fájdalmakkal és nehézségekkel kísért megszületésének”.
A mások mellett Bernáth Aurél, Ferenczy Béni, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László és Rippl-Rónai József munkáiból válogatott kiállításra Magyarországról, Németországból, Ausztriából, Hollandiából, Franciaországból és Angliából, múzeumoktól és magángyűjtőktől vegyesen érkeztek művek.
A február 6-ig látogatható tárlat kilenc részből áll, külön kiemelve például a páratlanul sokszínű korabeli német sajtóban dolgozó magyar fotóriporterek munkáját. Rendezésében közreműködött a német fővárosban működő magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum Berlin, amely gazdag programsorozattal kíséri a kiállítást, köztük a „Berlin jó volt hozzánk, idegenekhez” című német nyelvű felolvasószínházi előadással, amelyen művészek, írók, újságírók, köztük Márai Sándor, Karinthy Frigyes és Rejtő Jenő szövegei révén mutatják be a magyar szerzők berlini élményeit.
