Május 19-én mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház a Figaro házassága című operát. Szabó Máté rendezése – a Co-Operával közreműködésben – Olaszországban és Bécsben már nagy sikert aratott, valamint több hazai városban is hatalmas lelkesedéssel fogadta a közönség Mozart operáját. Miskolcon különleges szereposztásban, újragondolva látható a Nagyszínház színpadán.
Mozart és Da Ponte első közös műve a vágyak és a meglepetések vígoperája, amely hol ellenállhatatlan humorral, hol szívbemarkoló őszinteséggel mesél rólunk, emberekről. Szabó Máté lendületes, szellemes rendezése közelebb hozza a történetet a mai nézőhöz.
Marcellina Figarót szereti. Figaro és Susanna egymást szeretik, csakhogy a gróf is Susannát szeretné… A grófné azt szeretné, hogy a gróf őt szeresse. Cherubino minden nőt szeret, de elsősorban a grófnét. Barbarina Cherubinót szereti. Bartolo a bosszút, Basilio a botrányt, Antonio pedig az italt. Almaviva gróf, a vagyonos borász házában minden a feje tetejére áll a két alkalmazott, Figaro és Susanna esküvőjének napján.
A miskolci produkcióban Rost Andrea operaénekesnő kurzusának növendékei is láthatóak: Antóni Norbert Almaviva gróf szerepében, Faragó Dóra pedig Barbarina szerepében. A parádés szereposztásban Kendi Lajost szintén Almaviva grófként láthatja a közönség, Figaro szerepében Cseh Antalt köszönthetik a miskolci nézők, Herczenik Anna Susanne-t kelti életre, Eperjesi Erika pedig Marcellinát fogja alakítani.
Az előadásban nagy szerepet kapnak a Miskolci Nemzeti Színház énekkari művészei is: Rosina grófné szerepében Valentina Puscas lesz látható, aki a 2023/2024-es évadot a londoni Royal Opera House tagjaként kezdi majd, ahol a Jette Parker Artist Program keretében fogja fejleszteni szakmai tudását. Cherubino, a gróf apródja szerepében Zamatócky Florianna lesz látható, Basiliót Kacsenyák Gábor és Tisza Lajos fogja megformálni, Kolozsi Balázs Bartolo szerepében látható, Antoniót Visnyiczki Bence és Petró Balázs testesíti meg, Don Curzio szerepében pedig Tisza Lajos, Kriston Milán és Szaniszló Dániel lesz látható.
„Erőteljes iróniával mutatnak rá a szerzők arra a tragikomikus igyekezetre, amivel a hatalomnak kiszolgáltatott ember próbálja létrehozni a maga életterét, és szembesítenek minket azzal az abszurdummal, hogy saját életterünk létrehozásához olyanokkal kell megküzdenünk, akiket a társadalom valamilyen okból arra jogosít fel, hogy saját igyekezetünkben – ha úgy tartja kedvük – megakadályozzanak. Félelmetes humorral teli kritikája ez a hierarchikus társadalmi rendszernek, amely megmutatja, hogy a magasabb és mélyebb szinteken is emberek vannak, kiszolgáltatva egymásnak, kiszolgáltatva az embernek, illetve a legnagyobb hatalomnak: a szerelemnek” – nyilatkozta a rendező.
