A brit királyi hagyományok között akadnak – helyi mércével mérve – friss ceremóniák, melyek csupán néhány száz éve alakultak ki, míg a koronázás az egyik legősibb rituáléjuk, még az 1066 előtti Anglia hagyományait követi a szerkezete. Többek közt ezért is lehet, hogy a szimbolikus részletek furcsának hathatnak a mai nézők számára. Nézzük milyen tárgyakat használnak majd III. Károly király koronázásakor, illetve milyen jelképrendszer áll mögöttük.
Szent Eduárd koronája
Ennek a koronának a sziluettje a királyság emblémájaként is ismert, az angol postaládákon is ez látható. Ezt a csodás fejdíszt azonban az uralkodó egész életében mindössze egyetlen alkalommal viselheti, a koronázása pillanatában. Az uralkodása további részében és már a ceremóniáról távoztában is a király fejént a birodalmi állami korona látható, amelyet az uralkodók “munka-koronának” szoktak aposztrofálni.
II. Erzsébet azt mondta, hogy Szent Eduárd koronája egy tonnát nyom (valójában 2,25 kg), ami kevésbé meglepő, mivel tömör aranyból készült. Mivel a korona eleje és hátulja gyakorlatilag egyforma, így VI. György állítólag soha nem volt benne teljesen bizonyos, hogy jól viselte-e, vagy fordítva tette fel.

A scone-i kő, avagy a végzet köve
Ennek a tárgynak a szertartásba való beemelése kissé ellentmondásosnak számít. A skót királyokat ezen koronázták meg évszázadokon keresztül, 1296-ban azonban I. Eduárd elhozta a scone-i apátságból. Egy fából készült trónszékbe zárták. III. Károly már a 27. uralkodó lesz, akit ezen ülve koronáznak meg.
A 150 kg-os vörös homokkő több támadást is átvészelt a modern korban. 1914-ben a szüfrazsettek bombát helyeztek el a követ is tartó trón alatt, ami megrongálta a bútort. 1950-ben pedig egy rövid időre skót nacionalisták rabolták el, majd 1996-ban visszatér Edinburgh-be. Innen a hivatalos álláspont szerint a “skót kormány és nép egyetértésével kölcsönzik” a szertartásra.

A felszentelt olaj
A szertartás legszentebb vallási aspektusa, amikor a canterburyi érsek az ampullából a felszentelő kanálba önti a felszentelt olajat, amellyel felkeni az uralkodót. Az ampulla egy sas formával díszített aranyedény, a kanál aranyozott ezüstből készült tárgy gyöngyökkel díszítve. Ez a kanál az egyetlen, amely a középkori koronázási ereklyék közül fennmaradt.
Az ampulláról úgy hiszik, hogy azt először IV. Henrik koronázásánál használták 1399-ben. A legenda szerint arra készült, hogy a Szűz Mária által adott olajat tegyék bele, amely Canterburyi Szent Tamás látomásában jelent meg. Ez a momentum az angol uralkodót az Ótestamentum királyaihoz köti, ezzel a gondolattal emelték be a koronázásba.

A olajat szezám, rózsa, jázmin, fahéj, neroli, benzoin, borostyán és narancsvirág illatosítja. Most először Jeruzsálemben szentelték fel, hogy ezzel tisztelegve Károly apai nagyanyja, Fülöp herceg édesanyja előtt, akit itt temettek el.
A jogar
Az uralkodó jogara, egy arany rúd, amely három részből áll és a tetején egy kereszt található. Ez a tárgy az uralkodó világi hatalmát jelképezi, melyet a jó iránymutatással azonosítanak. Az egyik jogar tetején kereszt látható, 1661-ben készült. Az eredeti szimbolikát kicsit túlragyogja az 530 karátos, 106 grammos Cullinan I, vagy más néven Afrika Nagy Csillaga, a világ legnagyobb gyémántja, melyet 1910-ben helyezték el a koronázási ékszeren. A Cullinan II (317 karát) a birodalmi koronát díszíti, míg a III, IV és V ( 94, 64 és 19 karát) abban a koronában láthatóak, amelyet Kamilla királyné viselt a szertartáson.

A másik jogart egy galamb díszíti, szintén 1661-ben készült, a galamb a szentlélek szimbóluma. Az uralkodó a bal kezében tartja.
Az országalma
Az országalma egy üreges aranygömb tetején egy kereszttel, mely 1661-ből származik. Körben „smaragdok, rubinok és zafírok, gyémántok csoportjai zománcozott háttér előtt, gyöngyök sora között. A kereszt alatt egy nyolcszögletű ametiszt helyezkedik el. A tetején egy kereszt látható, mely egyrészt Jézus uralkodását a világ felett, másrészt az uralkodót, mint a hit védelmezőjét jelképezi.

A kardok
Mennyi kardra van szüksége egy királynak? Ha a koronázási ceremóniáról van szó, akkor a válasz öt darab: az állami kard (a király hatalmát szimbolizálja), a tompa helyű kegyelem kardja, a szellemi és világi igazságért.
A Nagy Állami Kard a legnagyobb méretű kard a gyűjteményben. A király előtt hordozzák mind a koronázásnál, mind a parlament ülésszakának állami megnyitóján. Az aranyozott markolatán oroszlán és az unikornis alakok láthatóak, a hüvelye ékkövekkel kirakott, melyek az Egyesült Királyság virágszimbólumait jelképezik: Anglia rózsáját, Skócia bogáncsát.
IV. György király koronázásához készült a Felékszerezett Áldozati Kard. Az az egyetlen kard, amelyet ténylegesen használnak a királlyá koronázásnál (a canterburyi érsek ezzel jelzi, hogy a királyi hatalom az egyház szolgálatában áll). A többi kardot csupán csak az uralkodó előtt hordozzák. A markolata és a hüvelye ékszerekkel kirakott (gyémántokkal, rubinokkal és zafírokkal), a pengéje a legfinomabb damaszkuszi acél. Az apátságban a ceremónia alatt az Nagy Állami Kardot helyettesíti, amely túlságosan nehéz ahhoz, hogy azt kényelmesen hordozzák.

Ezt a kardot megáldja az érsek, felcsatolják a király derekára, ezután lecsatolják és az oltárra fektetik, majd megváltják 100 shillinggel. Ez arra a szokásra utal, amikor a korai koronázásoknál az uralkodó egy kardot adományozott az apátságnak.
A további három kard: Curtana vagy a Kegyelem Kardja, az Igazság Kardja a Mulandósághoz és az Igazság Kardja a Lélekhez. A Curtana Tristan és Holger Danske legendás alakjainak kardjához kapcsolódik. Ennek a kardnak tompa, négyzetes vége van, ami a kegyelmet szimbolizálja. A további két kard közül az egyik az uralkodónak az államhoz való viszonyát, a másik az egyházhoz való viszonyát fejezi ki.
Sarkantyúk
Az aranyból készült sarkantyúk 1189 óta tartoznak a koronázási ékszerek közé. A lovagi erényeket jelképezik, mint a bátorság és a becsület. Ezek átvétele azt szimbolizálja, hogy a jövendő király bátor képviselője lesz a szükséget szenvedőknek. Az uralkodó a lovaggá avatások alkalmával viseli majd ezt a ceremoniális kelléket.
Az őszinteség és bölcsesség karperece
Az Armills néven is ismert arany karkötőknek a koronázási szertartáson betöltött funkciója az idők folyamán homályossá vált – ismerte be a királyi kincstár a The Guardian kérdésére. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy továbbra is használják őket a koronázás alkalmával.
Az Armills aranykarkötőkből, amelyekről úgy tartják, hogy az őszinteséget és a bölcsességet szimbolizálják. II. Erzsébet királynő koronázásánál egy új aranykarkötő készletet készítettek, amelyek a Nemzetközösség különböző kormányait képviselik, nevezetesen: Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, Pakisztán, Ceylon és Zimbabwe.

Spanyolfal
A király olajjal való felkenése hagyományosan nem a nyilvánosság előtt történik. II. Erzsébet számára egy arany baldachint emeltek a feje fölé. A mai szertartáson Károlyt egy direkt erre a célra készített spanyolfal mögé rejtették el a közönség és a kamerák elől. A 2,6 méter magas és 2,2 széles, több részből álló paravánt egy hímzett fa dísziti, amelynek 56 levelén a Nemzetközösség jelenlegi 56 nemzetének neve olvasható.
A Guardian beszámolója reményét fejezte ki, hogy nem ismétlődik meg az eset, ami II. Károly koronázásakor történt. Ekkor a selyem baldachint tartó bárók perpatvarba keveredtek a szolgákkal amiatt, hogy joguk van-e levágni egy darabot a baldachinból és azt emlékként megtartani. A bárók nyertek.
Öltözék
A fenntarthatóság és a hatékonyság jegyében az új király nem készíttetett új ruhát. A korábbi koronázási szertartások egyikére készített díszes arany öltözéket viselte.

A koronázás után Károly egy sima fehér vászon tunikát vesz fel, amelyet 1937-ben VI. György viselt. Efölött V. György “szupertunikáját” vagyis egy bokáig érő, hosszúujjú aranykabátot hord majd. Ezt a koronázási kard szíjjával fogták össze. Végül ennek a tetetejére kerül a birodalmi kabát, ami szintén aranyból van és rózsák, bogáncs, lóhere, koronák, sasok és Anjou-liliomok hímzett képei díszítenek. Ehhez mindössze egyetlen koronázási kesztyű tartozik, amelyet a szertartás egy pontán felvesz, majd ismét levesz.