89 éves korában elhunyt a 20. század egyik legjelentősebb olasz operaénekese, Renata Scotto.
Renata Scotto 1934. február 24-én született Savonában. Pályáját Verdi A trubadúr című operájának egyik áriájával kezdte 15 éves korában, négy évvel később pedig már a világhírű milánói Scalában mutatkozott be – a közönség az addig ismeretlen Scottót tizenötször tapsolta vissza.
Az igazi áttörést 23 éves korában Bellini Az alvajáró című operájának ráadás-előadása hozta meg számára, ahol az akkor már bálványnak számító Maria Callas helyére ugrott be. A beugrást követő napon találkozott is Callasszal Milánóban, Luigi Cherubini Médeiajának próbáján.
Operaszínpadon mindössze tizennyolc évesen, a Traviata Violettájaként debütált szülővárosában. A szerepet egy nappal később a milánói Teatro Nuovóban is elénekelhette – karrierje is nyílegyenesen és meglehetősen gyors tempóban ívelt felfelé.
A hatvanas évek elejétől – mint a bel canto stílus egyik legelismertebb képviselőjét – két évtizeden át kötötte állandó szerződés a veronai Arénához. 1977-ben, amikor első alkalommal sugároztak élő tévéközvetítést a Metropolitan Operából, a Bohéméletben ő énekelt Luciano Pavarotti mellett.
Pályafutása alatt csaknem félszáz operaszerepet tudhatott magáénak. A kritikusok nemcsak technikai adottságait méltatták, hanem mellette színészi képességeit is elismerték. Scotto rendezőként is nevet szerzett magának: többek között a Pillangókisasszonyt, a Bohéméletet és Donizetti Lammermoori Luciáját vitte színre.
Kitüntetései között két Emmy-díj is szerepel, 2007-ben az Opera News díját vehette át, és a Juilliard School tiszteletbeli doktorává avatták.
(A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem helyeztünk el reklámot.)
(Via Operawire)
