Száz éve, 1923. augusztus 29-én született Lord Richard Attenborough Oscar-díjas angol filmrendező, színész, aki a kamera mindkét oldalán jelentőset alkotott.
Cambridge-i értelmiségi család legidősebb fiaként született, David öccse, aki természettudósként és nagysikerű természetfilmek alkotójaként vált híressé, a lovagi rangig és a vele járó Sir megszólításig vitte. Richard kora gyerekkorától a színjátszás szerelmese volt, és 1941-ben felvételt nyert a világ egyik leghíresebb színiiskolájába, a londoni Királyi Drámai Művészeti Akadémiára (RADA). Bár tanárai szerint túl zömök és alacsony volt ahhoz, hogy romantikus szerepeket játsszon, még abban az évben Eugene O’Neill egyik darabjában szerelmes tinédzsert alakítva debütált a színpadon.
Filmes karrierje 1942-ben a Rendületlenül című háborús filmmel indult, a második világháború alatt a Királyi Légierő Filmgyártó Egységének több propagandafilmjében szerepelt. Igazi sztárrá Graham Greene A brightoni szikla című regényének filmváltozata tette, ezután egy időre beskatulyázták a nehezen beilleszkedő, munkásszármazású karakterek szerepkörébe. Az 1950-es évektől aztán már olyan sikerrel futó vígjátékokban is szerepet vállalt, mint a Private’s Progress vagy az I’m All Right Jack.
1959-ben Bryan Forbes rendező-producerrel Allied Film Makers néven produkciós vállalatot alapítottak, együttműködésük eredménye volt többek között a Forbes rendezte Seance on a Wet Afternoon, amelynek főszerepéért Attenborough megkapta a legrangosabb brit filmes kitüntetést, BAFTA-díjat. A hatvanas években főként háborús filmekben vállalt szerepeket: 1963-ban A nagy szökésben Steve McQueen oldalán remekelt, majd 1966-ban egy forrófejű hajómérnököt játszott a Homokkavicsokban, ezért Golden Globe-díj lett a jutalma a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. Egy évvel később ugyanebben a kategóriában a Doktor Dolittle című filmben nyújtott színészi alakításáért ismét átvehette a kitüntetést.
Rendezői karrierje 1969-ben indult a Golden Globe-díjjal jutalmazott Ó, az a csodálatos háború című szatirikus musicallel, amelyben Laurence Olivier és Vanessa Redgrave is szerepelt. 1972-ben az életrajzi film területére kalandozott A fiatal Churchill című alkotással, 1977-ben mutatták be második világháborús filmdrámáját, A híd túl messze vant, amelyben még a mellékszerepeket is világsztárok játszották. A mágus című 1978-as horrorfilmje főszerepére kedvenc színészét, Anthony Hopkinst kérte fel.
1982-ben húszéves álma valósult meg, amikor filmre vihette az India függetlenségét békés eszközökkel elérő Mahátma Gandhi életét. A monumentális filmeposz nyolc Oscar-díjat kapott, a legjobb film mellett Attenborough a legjobb rendezés díját vehette át, a címszerepet játszó Ben Kingsley a legjobb színész lett. Attenborough pályáján 1985-ben a Michael Douglas főszereplésével forgatott Tánckar, majd két évvel később a dél-afrikai apartheid rendszer által meggyilkolt fekete aktivista, Steve Biko életét feldolgozó Kiálts szabadságot! következett, 1992-ben mutatták be Charlie Chaplinről forgatott filmjét, a címszerepet Robert Downey Jr. játszotta. Az Árnyékország – Anthony Hopkins főszereplésével – a Narnia krónikáit író C.S. Lewis (név)házasságáról szól, ezt követte 1996-ban egy sikertelen alkotás Hemingway első világháborús éveiről Szerelemben, háborúban címmel. Utolsó rendezését 2007-ben mutatták be: a Shirley MacLaine és Christopher Plummer főszereplésével készült A szerelem gyűrűje vegyes kritikai fogadtatásban részesült.
Attenborough, aki az 1979-es Az emberi tényező után sokáig nem vállalt filmszerepet, 1993-ban Steven Spielberg kedvéért a Jurassic Parkban állt ismét kamera elé Dr. John Hammond szerepében, döntését nagyban befolyásolta, hogy némi lelkifurdalása volt amerikai kollégájával szemben, mert a Gandhi annak idején Spielberg E.T. című filmje elől vitte el az Oscar-díjat. Az őslényparkot építtető excentrikus befektető figuráját a film 1997-es folytatásában is életre keltette. 1994-ben a Csoda New Yorkban című családi filmben a Mikulást játszotta, majd 1998-ban a Cate Blanchett főszereplésével készült Elizabethben I. Erzsébet angol királynő tanácsadóját, Sir William Cecilt keltette életre. Érdekesség, hogy Shakespeare-műben csak egyetlen alkalommal bukkant fel a filmvásznon, Kenneth Branagh 1996-ban készült Hamlet-adaptációjában ő volt a Rosencrantz és Guildenstern halálát bejelentő angol követ.
Attenborough három gyermeke közül fia rendező, egyik lánya színésznő lett; másik lányát és egyik unokáját a 2004-es indiai-óceáni cunami során vesztette el. Memoárjai 2008-ban nem sokkal azelőtt jelentek meg, hogy agyvérzés következtében kerekesszékbe kényszerült. A színész-rendező nem sokkal 91. születésnapja előtt, 2014. augusztus 24-én halt meg.
Élete folyamán számos kitüntetésben részesült, 1967-ben megkapta a CBE kitüntetést, 1976-ban lovaggá ütötték, 1993-ban pedig főrend lett, így kijárt neki a Lord megszólítás. 1987 és 2004 között az UNICEF jószolgálati nagykövete és 2008-tól haláláig a Chelsea futballklub tiszteletbeli elnöke volt. 2003-ban elvállalta alma matere, a Királyi Drámai Művészeti Akadémia elnöki tisztét, amely Diana hercegnő halála óta állt üresen. Attenborough a walesi hercegné egyik legközelebbi barátja volt, Diana az ő segítségével győzte le visszahúzódó természetét és a nyilvános szerepléstől való rettegését.
Születésének centenáriumán számos nagy-britanniai mozi tart retrospektív esteket, szeptember 16-án a londoni Chiswick Filmszínházban többek közt Sir Ben Kingsley, Dame Penelope Wilton, Geraldine James és George Fenton emlékeznek meg a kiváló színész-rendezőről.
Az MTVA Sajtóarchívumának portréja.
