A Kecskeméti Szimfonikus Zenekar műsorra szeretné tűzni Erkel Ferenc István király című operáját, azonban a partitúrához a zeneszerző más műveihez hasonlóan rendkívül nehéz hozzáférni – írta meg a Népszava.
Szekér József nyugdíjas tanár, aki karvezetést tanult, majd autodidakta zeneszerző lett. Ő javasolta a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar vezetésének, hogy játsszanak részleteket Erkel Ferenc István király című művéből.
Erkel Ferenc operáját 1885-ben mutatták be a budapesti Operaházban. A partitúra változatai két közgyűjteményben, az MTVA archívumában és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) találhatóak. Szekér József érdeklődött ezeknél az intézményeknél: az OSZK oldalanként 200 Ft-ot kér a másolatért, a kézirat teljes változatában 500 oldal, azaz százezer forintért lehetne a kottához jutni. Ez az összeg nagyon jelentős tétel lenne a zenekar költségvetésében, és az előadáshoz a zenekari szólamokra is szükségük lenne.
„A zenekar fenntartója a város önkormányzata, és az együttes projektalapon működik. Éppen ezért különösen fontos, hogy milyen műveket tudunk műsorra tűzni, és azoknak mekkora a költségük” – mondja Hollókői Huba, a kecskeméti zenekar vezetője. Hollókőit úgy tájékoztatta az MTVA, hogy nem lévén közgyűjtemény, csak betekintést engednek, a kottát sem másolni, sem szkennelni nem lehet. Az MTVA archívumában lévő kottáról kiderült, hogy nem az eredeti verzió, hanem Németh Amadé karmester-zeneszerző kézirata.
„Azt tekintjük alapnak és hitelesnek, amit Erkel Ferenc leírt, bár már az ő életében is változtak a művei például annak függvényében, hogy milyen énekesei voltak – magyarázza Kassai István, az 1989-ben alakult Erkel Ferenc Társaság elnökségének tagja. – Ám amit Erkel halála után csináltak, az már a hamisítás kategóriája, mert még a mű cselekményét is megváltoztatták, új szöveget írtak hozzá, és az opera dramaturgiáján kívül a végkicsengést is módosították. Van, aki ezt átköltésnek hívja, én mindezt már hamisításnak nevezem.”
Az ingyen elérhető kritikai kiadások nem számítanak ritkaságnak, Hollókői Huba az alábbi példákat hozza fel: „Ha Mozartot vagy Csajkovszkijt szeretnék előadni, ingyen tanulmányozhatom az interneten, de nemcsak a kéziratait, hanem a levelezését is, kapcsolódó dokumentumokkal együtt, akár angol fordítással. Ha a weboldalon az egyik szimfóniájára kattintok, ott vannak az ahhoz kapcsolódó levelek linkjei. Nyilván nem elengedhetetlen egy ilyen szintű, ennyire jól működő adatbázis, de azt nagyon furcsának találom, hogy Erkel életműve ennyire nehezen hozzáférhető.”
A cikk teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
