A sípoló macskakő, A válogatás vagy a Bástyasétány hetvennégy legendás rendezőjének filmjein keresztül nemcsak bepillanthatunk a szocialista Magyarország gyakorta groteszk hétköznapjaiba, de megfigyelőivé is válhatunk azoknak. A magyar direct cinema meghatározó alakjának filmjei nélkül vélhetően sokkal nehezebb lenne megérteni a Kádár-rendszer gondolkodásmódját: a megtörtént, mégis rendkívül abszurd történetek, melyek a kamera előtt játszódnak le, a mai napig magával ragadják a nézőt.
Az elkészülésükkor dobozba zárt filmek nagy részét csak a rendszerváltás után vetítették, attól kezdve azonban világszerte. Fesztiválról fesztiválra hívták őket, s a díjnyertes alkotásoknak köszönhetően került az alkotó a UCLA-re tanárként, valamint a Sundance-re mentorként is. Gazdag Gyula ma már az Egyesült Államokban él, munkásságát pedig idén a fiatalabb generáció is megismerhette, hiszen az elmúlt években a Magyar Filmintézet digitalizálási és restaurálási programjának keretében több filmjét is felújították, ezekből négyet vetítettek szeptemberben a Film Maraton alkalmával. Az 1987-es Hol volt, hol nem volt… az egyik legismertebb, közel ötven nemzetközi fesztiválon szerepelt: többek között Cannes-ban, Londonban, Torontóban és Sydney-ben, díjat nyert Locarnóban, Salernóban és Sitges-ben.
A nagyformátumú alkotó díjait az életművét elismerő Moholy-Nagy-díj gyarapítja novembertől; ezt iskolateremtő pedagógiai tevékenységéért és meghatározó jelentőségű filmjeiért, a világ, az emberi lélek rezdülései és a társadalom szövetének érzékeny és kifinomult megragadásáért ítélte neki a MOME.
A 2006 óta minden évben átadott Moholy-Nagy-díjjal olyan személyiségek munkáját, életművét kívánja méltatni az egyetem, akiknek kiemelkedő alkotói, kutatói, művészeti tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul. Moholy-Nagy számára különösen fontos volt a film, a fotográfia mint műfaj, hasonlóan nagy jelentőséggel bír a MOME-n is a filmes, animációs képzés, melyeket az egyetem 2024-től Filmipari Tudásközpont formájában visz tovább, így különös jelentőséggel bír, hogy Gazdag személyében egy filmes legenda lép a Moholy-Nagy-díjasok közé.
A rendező az elismerés kapcsán megosztotta néhány gondolatát. Mint mondja, mindenekelőtt azért megtiszteltetés a Moholy-Nagy-díjat megkapnia, mert régóta tiszteli és becsüli Moholy-Nagy Lászlót. „Meghökkentően szabad művész volt, korát megelőző ötletei arról tanúskodnak, hogy fantáziája nem ismert határokat – ezt csodálatra méltónak tartom. Fiatalon tanítani kezdett és egy olyan iskolában tanított, a Bauhausban, ahol nagyon komoly és nagyon különböző tanáregyéniségek nagyon különböző meggyőződéseket képviseltek, de ez a konfliktusok ellenére nem vitte romlásba az iskolát, ez irigylésre méltó.”
A Bauhaus egyik meghatározó egyénisége ma is érvényes gondolatainak, ideáinak közvetítését szolgáló díjban részesült többek között Hattula Moholy-Nagy archeológus, Hannes Böhringer művészetfilozófus, Passuth Krisztina művészettörténész, Karole P. B. Vail kurátor, Botár Olivér művészettörténész, Stefan Lengyel formatervező, valamint Rubik Ernő. Őket és a MOME közösségét a kreativitás mellett az integratív gondolkodás, a szellemi innováció és a felelősségteljes alkotói attitűd köti össze.
Háttér
Összefoglalónk a korábbi díjazottakról: Szellemi innováció, határterületek – jön a 2023-as Moholy-Nagy-díj
Mi köti össze Barabási Albert Lászlót, Passuth Krisztinát, Dieter Rahmsot és Frenák Pált? Kimagasló kulturális tevékenységük mellett természetesen a Moholy-Nagy-díj, melynek birtokosai tizennégy társukkal együtt. A 2006 óta minden évben átadott Moholy-Nagy-díjjal olyan személyiségek munkáját, életművét kívánja elismerni az egyetem közössége, akiknek kiemelkedő alkotói, kutatói, művészeti tevékenysége az egyetemmel és névadójával azonos értékeken alapul. Tovább…https://mome.hu/hu/hirek/szellemi-innovacio-hatarteruletek-jon-a-2023-as-moholy-nagy-dij
A díjtárgyról
2021-ben új díjtárgy készült, amelyet Ádám Krisztián, Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész, a MOME Design Intézet oktatója tervezett. A műtárgy egyszerre törekszik a névadó Moholy-Nagy filozófiájának tárgyi manifesztációjára, és annak az állandó változásnak a leképezésére, amelyet megélünk, olyan értékeket megjelenítve, mint az átláthatóság, az empátia, az esztétika, az interdiszciplinaritás és az innováció. A sokféle nézőpont átélése, a különböző tudományterületek közötti átjárhatóság kulcs a korunk kihívásaira keresett válaszok megtalálásához, mely a MOME missziója is: hogy a design és a művészet eszközeivel válaszokat keressen és találjon a 21. Század kihívásaira.
Gazdag Gyula életrajza
Az 1947-ben Budapesten született Gazdag Gyula 1970-ben diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán, Máriássy Félix osztályában. Pályáját Szabó István, Simó Sándor és Gábor Pál mellett kezdte rendezőasszisztensként. A Balázs Béla Stúdióban készített szatirikus dokumentumfilmjeivel vált ismertté, a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig ő volt az egyik legtöbbször betiltott filmrendező. Filmjeiben láthatóvá tette a szocialista rendszer abszurditását, direkt cinema jellegű alkotásain keresztül a Kádár-rendszer hétköznapjaiba pillanthatunk bele. Filmjei több tucat díjat nyertek szerte a világon, 1993-ban pedig a Univeristy of California Los Angeles (UCLA) film, televízió és digitális média tanszékének vezetője lett.
