A soha nem látott remekművek soha nem látott sikert szültek a Kieselbach Galéria december 17-i téli árverésén. A 100 millió forint feletti tartományban soha ennyi eladás nem történt egy este során: Rippl-Rónai, Czóbel, Gulácsy és Vaszary. Köztük a hazai műtárgypiaci szezon három legdrágább alkotása.
A decemberi aukciós időszak hagyományosan az év legerősebb eredményeit hozza. A Kieselbach Galéria idei téli árverésén a valaha volt egyik legjelentősebb anyag került a közönség elé, amihez hasonlót eddig aligha láthatott a hazai műtárgypiac. „Ha a magyar festészetből valódi remekművek kerülnek árverésre, akkor a gyűjtők vetélkednek értük” – összegezte a sikert
Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria tulajdonosa. Lehetett látni, hogy a gyűjtők erre az árverésre tartogatták a forrásaikat, négy tétel is átlépte a 100 millió forintos lélektani határt.
Rippl-Rónai híres Kalitkás nőjének első változata az év legmagasabb árát hozta: 220 millió forintnál koppant a kalapács. Okkal, hiszen az 1892-es festmény egy igazi nemzeti ikon, a magyar modern képzőművészet kulcsműve. A Magyar Nemzeti Galériában őrzött szecessziós „másodpéldány” első, ihletett változata. Olyan európai rangú mű, ami elindította a hazai modern festészet történetét.
Óriási sikert ért el Czóbel Béla új művészettörténeti korszakot nyitó legjelentősebb fauve képe, az 1906-os Parkrészlet (Nagybánya). Talán hasonlóan jelentős festmény nem kerülhet a későbbiekben se tőle a közönség elé. Hosszas licitharc után 170 milliós forintos leütési árat ért el, közel megduplázta az eddigi életműrekordot. Czóbel 1906-ban tért haza Párizsból és elhozta magával Nagybányával a francia vadak szellemiségét. A most új vevőre talált festmény a fauve Czóbel-képek egy-két darabos, szűk csoportjába tartozott, amelyek kirobbantották a modern forradalmat Nagybányán, örökre megváltoztatva a magyar művészet történetét.
Gulácsy Lajos korábbi életemű-rekordját messze-messze túlszárnyalva érte el az 1904-es Nő rózsával című ideálszépségével a 160 millió forintos leütési árat. A Firenzében készült kalapos női arc a preraffaeliták szépségeszményét tükrözi. Az érintetlen felületű portré méltán vált az életmű egyik legismertebb, legtöbbet reprodukált ikonjává. Nemcsak kortársai szívét dobogtatta meg, hanem a mai gyűjtőkét is, így hosszú vetélkedés során, 85 milliós kikiáltási árról érte el a példátlan életműrekordot jelentő 160 milliós kalapácsárat. „A legszebb Gulácsyért a legmagasabb ár” – mondta Kieselbach Tamás.
Vaszary János Virágok szerencsehozó szoborral című, 1926-os csendéleténél szintén a 100 milliós lélektani határ felett, 140 millió forintnál koppant a kalapács. A virágok tobzódó színgazdagsága, a leveleket és szirmokat megjelenítő ecsetvonások szétfutó erővonalai mellett a buddhista szerencseistenséget ábrázoló porcelán – lekerekített formáival, önmagukba forduló kalligráfiáival – a keleti bölcsesség, a belső harmóniát kereső transzcendens világfelfogás jelképeként is értelmezhető.
Számtalan más életműrekord született az este során: Kontuly Béla római iskolás ihletettségű műve, Az új otthon megünneplése (Bokrétaünnepély) 85 milliós leütési áron talált új gazdára, a számtalan tehetséget felsorakoztató Gundel család sarja, Göröncsér Gundel János főműve (Mese) 50 milliós árat ért el, míg Konstantin Frida alkotása (Önarckép macskával) 19 milliót, a háború utáni és kortárs művészethez tartozó Lossonczy Tamás nagy méretű kompozíciója (A modern ember) 32 millió forintot, Ország Lili festménye (Zsidó temető) 34 millió forintot, Veszely Ferenc pop art montázsa (Századunk, képregény) 13 millió forintot, Fajó János absztrakt kompozíciója (Nyilak I.) pedig 26 millió forintot.
„A mai műtárgypiac erejét mutatja, hogy ha jelentős művek megmozdulnak meg jelentős gyűjteményekből, azok méltó árakat érnek el” – foglalta össze az este nagy tanulságát Kieselbach Tamás.
