A Városliget mellett, Klösz György, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakjának egykori villájából és fotográfiai műhelyének székhelyéből kialakított épületben kap új, végleges otthont a magyar fotóművészet legjelentősebb, mintegy hétszázezer műtárgyból álló együttese, a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye.
A jelenleg alapítványi formában működő, de a közeljövőben a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként nemzeti közgyűjteménnyé váló múzeum az épület felújítása után, 2025-ben mint Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyitja meg a kapuit a látogatók előtt. A korábban irodaépületként funkcionáló egykori Klösz-villát, a Városliget fasor 49. szám alatti telken található, az idők során több mint 3000 négyzetméteressé alakított épületet a közelmúltban vásárolta meg a Városliget Zrt., hogy az átalakítást követően a magyar fotóművészet páratlan gyűjteményének méltó otthona lehessen, részévé válva a Liget Budapest Projekt keretei között megújult vagy újonnan létrejött, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű városligeti kulturális intézményrendszernek.
A 2025-ben megnyíló, immár közgyűjteményként működő intézményben több mint ezer négyzetméternyi kiállítótér mellett egy szakkönyvtár, múzeumpedagógiai foglalkoztatók és szakmai rendezvénynek is otthont adó előadótér is helyet kap majd, a múzeum gyűjteményébe tartozó műtárgyakat pedig az Liget Budapest projekt keretében megépült, 2019-ben átadott, világszínvonalú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) őrzi majd.
A Nemzeti Fotóművészeti Múzeum létrejöttével a nemzetközileg egyik legismertebb és legelismertebb magyar művészeti ág talál méltó otthonra a megújuló Városliget tőszomszédságában, a park gazdag kulturális intézményhálózatának fontos részeként. A múzeum megvalósításával a fotográfiai szakma által egy csaknem másfél évszázada megfogalmazott igény teljesült, ugyanis Veress Ferenc, a nemzetközi hírű fotográfus, a szakma első szaklapjának alapítója 1881-ben a Budapesti Hírlap hasábjain tette közzé nyílt levelét, amelyben egy budapesti „mindennemű fényképészeti művekből rendezett országos és állandó kiállítás” létrejöttét szorgalmazta.
A fotómúzeum fővárosi elhelyezése kapcsán az elmúlt csaknem másfél évszázad alatt számos ötlet merült fel, azonban az erre vonatkozó erőfeszítések mindeddig kudarcot vallottak. A közgyűjteményi elhelyezés kapcsán is volt kísérlet: 1957-ben, az akkor frissen alakult Magyar Fotóművészek Szövetsége lépéseket tett azért, hogy a már akkor is jelentős kollekció a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe kerüljön, azonban határozott elutasítás volt a válasz, mondván: „a fotóművészet nem tartozik a képzőművészetek körébe”. Több évtizedes hányódást követően a múzeum a 90-es évek elején, Kecskeméten, az egykori ortodox zsinagóga épületében kapott otthont, ahol alapítványi fenntartásban, a magyar fotográfia jelentőségéhez nem mérhető módon és feltételek között, kevesebb mint 300 négyzetméteren működött mostanáig.
A Magyar Fotográfiai Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, az ország egyetlen, kizárólag fotográfiák őrzésével, gyűjtésével, kiállításával foglalkozó intézménye. Fenntartója 1991 óta a Magyar Fotográfiai Alapítvány, amelynek alapítói jogait 2023-tól a Szépművészeti Múzeum vette át. A fotómúzeum gyűjteményének alapjait a Magyar Fotóművészek Szövetségétől kapta adományozás útján: az 1957 óta tartó fotótörténeti anyaggyűjtés eredménye az a páratlanul gazdag fotóművészeti képanyag, mely hazánkban a legteljesebb képet adja a fotográfia történetéről és a kortárs folyamatokról. A múzeumban őrzött több mint 700.000 darabot számláló gyűjtemény átfogó képet ad a magyar fotótörténet különböző korszakairól éppúgy, mint ahogy betekintést enged a nemzetközi fotóművészeti eredményekbe.
A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásai, így például André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa fotográfiái. Ezen túlmenően azonban a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye elsősorban a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok, fotóművészek tárgyait őrzi, életművüket feldolgozza, valamint bemutatja. A fotómúzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető. A több ezer fotográfust felvonultató gyűjtemény nem csupán a 19. és 20. századi alkotóktól, hanem a kortárs alkotóktól is teljességre törekvő módon gyűjt alkotásokat.
Több mint 140 évvel azután, hogy Veress Ferenc nyílt levelet fogalmazott meg egy budapesti fotográfiai múzeum létrehozása érdekében, valamint 67 évvel az Magyar Nemzeti Galéria elutasítása után, miszerint a fotóművészetnek nincs keresnivalója az intézmény műtárgyállományában, a gyűjtemény sorsa végre nyugvópontra került. A Liget Budapest Projekt kereteibe illeszkedő, leendő Nemzeti Fotóművészeti Múzeum oda fog tartozni, ahová a magyar fotóművészek mindig is gondolták: a Szépművészeti Múzeum intézményi keretei között a legnagyobb és legfontosabb nemzeti képzőművészeti gyűjteményünk része lesz, akárcsak a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és a Vasarely Múzeum.
