Éppen 100 éve, 1924. február 28-án mutatták be a Theater an der Wienben Kálmán Imre egyik legnépszerűbb nagyoperettjét, a Marica grófnőt. A Budapesti Operettszínház az ünnepi alkalomból február 28. és március 3. között többször is műsorra tűzi a legendás darabot, amely Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó ikonikus rendezésében 2020 őszétől látható újra a Nagymező utcai teátrumban.
Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója igazi többrétegű remekműként jellemezte korábban a Marica grófnőt.
Mesterien ötvözi a magyar népzenét a cigányzenével és a szimfonikus hangzással, és a zeneszerző ezzel a darabjával gyakorlatilag megalkotta a szimfonikus cigányzenét. Álom, mese és valóság keveredik a színpadon. Ebben az előadásban a zenével, a drámával, a komédiával és a mozgással igazán megmutatkozik a totális színház, ami az Operettszínház produkcióinak sajátja
– fogalmazott a főigazgató.
Kálmán Imre nehéz és terhelt történelmi korban komponálta meg a Marica grófnő muzsikáját. „Egy ideig tartottam tőle, hogy ebben a stílusban, ezen a zenei nyelven nem tudok már újat mondani. Haboztam, lassan dolgoztam, a háború is nyomasztott. Most azonban úgy érzem: sikerült a darab magyaros karakterét érvényre juttatnom és hű maradnom saját stílusomhoz.” – vélekedett egykor a világhírű zeneszerző elkészült darabjával kapcsolatban.
Az 1924-es premiert megelőzően Az Ujság című lap tájékoztatta olvasóit mások mellett az új operett címszereplőjének látványos jelmezéről, amiben – a korabeli tudósítás szerint – 56 strucctoll volt látható. A főpróbán megjelent a kulturális és művészeti elit, valamint számos külföldi színházigazgató is: a szinte teljesen megtelt nézőtér az ilyenkor szokásos hűvös, udvarias tapsok helyett kitörő ovációval ünnepelte az alkotókat és az előadókat.
Akárcsak 2020 őszén, az Operettszínházban: Bozsik Yvette lélegzetelállító rendezésében, „móriczi tündérkertjében” egyszerre megjelenik a humor, a groteszk és a természetfeletti világ is, a Kárpát-medencei kultúrkör motívumaival együtt. A Berzsenyi Krisztina tervezte jelmezeket több mint 5000 szál virág díszíti, amelyek közül 120 kézzel készült iparművészeti alkotás. Cziegler Balázs monumentális, látványos díszletében pedig ötvöződik a népi és a neobarokk építészet. Az előadásban felcsendülnek a zeneszerző legnépszerűbb dallamai, a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, a Hej cigány, a Ne szólj kicsim, a Szép város Kolozsvár, a Szent Habakuk, és a Ringó vállú csengeri violámis.
A február 28-i centenáriumi előadáson a Bozsik Yvette rendezte produkció mindhárom szereposztása látható, hallható lesz a színpadon.
