A Budapesti Wagner-napokhoz kapcsolódva a Müpa nézőinek tavaly volt először lehetőségük egy átfogó előadássorozat keretében behatóan megismerkedni az operairodalom egyik legnagyobb szabású vállalkozásával. A hatalmas érdeklődésre tekintettel a Müpa, a MűGond és az ELTE együttműködésében megvalósuló Wagner-kurzus idén folytatódik.
Az európai kultúra legmegrázóbb mítoszaiban gyökerezik Richard Wagner kivételes alkotása, A nibelung gyűrűje. Wagner nemcsak az ősi történetet hozta vissza a köztudatba, de egyúttal az opera műfaját is megújította a Ring-tetralógiával. A ciklus 2024 júniusában a Budapesti Wagner-napokon ismét négy egymást követő estén lesz látható a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Április 9-étől a Wagner-rajongóknak lehetőségük lesz elmerülni a nyugati kultúrkör grandiózus sagájában, és a remekművet megvizsgálhatják az irodalomtudomány, az építészet és a zeneesztétika szemüvegén keresztül is. A nyolcalkalmas sorozatban Fischer Ádám, a Budapesti Wagner-napok művészeti vezetője, Gunther Zsolt Ybl-díjas építész, Kovács Sándor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa, Márton László, a Nibelung-ének fordítója, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, Hoványi Márton, a MűGond vezetője és az ELTE oktatója, valamint Kovács Brigitta, a Müpa komolyzenei főmunkatársa segítségével járhatják körbe az érdeklődők a német zeneszerző mesterművét.
A Müpa, az ELTE és a MűGond hármas koprodukciója a tavaly több mint 200 hallgatót vonzó kurzus folytatása, ahol a résztvevők egy játékokkal fűszerezett, a színfalak mögé bepillantó koncertélménnyel és értékes jutalmakkal gazdagodnak.
A kurzuson való részvétel semmilyen előtanulmányt nem igényel, sőt: bőven kínál újdonságot a tavalyi hallgatók számára is, hiszen az előadók az előző szériához képest újabb nézőpontokból bontják ki A nibelung gyűrűjét és annak kultúrtörténeti hátterét.
A Wagner-kurzusról további információk ide kattintva olvashatók.
