Idén negyedik alkalommal hirdették ki a köveskáli Káli Art Inn által szervezett szobrászati pályázat nyertesét és nyitották meg a szabadtéri Káli Art-Parkot, ahol október végéig ingyenesen tekinthető meg a szakmai zsűri által kiválasztott legjobbnak ítélt 15 pályamű. A 2023-as pályázat egymillió forintos díjazással járó elismerését a Munkácsy Mihály-díjas Gaál Tamás szobrászművész érdemelte ki.
A minőségi vendéglátást és a fenntarthatóságot szem előtt tartó Káli Art Inn butikhotel 2023-ban elnyerte a vállalati és művészeti közeget összekötő Art is Business díját vállalati kategóriában. A hotel 2020-ban alakította ki kertjében a Káli Art-Parkot (KAP), és írt ki először pályázatot szobrászművészek részére, melyen már az első évben több tucat jelentkező vett részt, és azóta ezek a számok többszörösükre emelkedtek. A pályázatra minden évben már elkészült művekkel lehet jelentkezni, így a művészeket nem terheli a benyújtandó munka előállítási költsége.
A tulajdonosok szándéka, hogy a pályázat legalább tíz éven keresztüli megismétlésével folyamatos bemutatkozási és kiállítási lehetőséget biztosítson kortárs szobrászművészek számára, bővítsék a köveskáli kulturális programlehetőségeket, és növeljék a képzőművészet népszerűségét a környéken. A Káli Art-Park Magyarország egyetlen magánfinonszírozású szoborparkja, ami hidat képez a képzőművészek és a nagyközönség, illetve egy potenciális vásárlóréteg között, hiszen a kiállított tárgyak mindegyike megvásárolható.
A pályaműveket elbíráló zsűriben a hazai kortárs kiemelkedő szakértői: Petrányi Zsolt művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének vezetője, Szabó Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, egyetemi docens, Topor Tünde, művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője, Tóth Pál Sándor art consultant és gyűjteménykezelő; Körei Sándor képzőművész, korábbi nyertes; Molnár Júlia a Káli Art Inn, Héjja Róbert pedig a Káli-medence Turisztikai Egyesület részéről vettek részt, és ítélték oda az egymillió forintos díjat a legjobb pályamű alkotójának Gaál Tamásnak.
Káli Art Inn
A köveskáli szálláshely- és gasztronómiai komplexum mögött, melynek része a Káli Art-Park Molnár Júlia és Héjja Róbert házaspár áll, akik a vendéglátást és a művészetek támogatását szerették volna ötvözni. Kezdetben egy festőiskolát álmodtak meg, később azonban módosították a koncepciójukat: “olyan helyet szerettünk volna létrehozni, ahol a festészet iránt érdeklődő amatőrök egyszerre pihenhetnek és alkothatnak, ahová a festőművészek akár magukkal hozhatják a tanítványaikat is. Azonban hamarosan szembesülnünk kellett a valósággal: ez a modell nem életképes, hiszen pont azok nem engedhették meg maguknak, akiknek létrehoztuk. Akik pedig meg tudták fizetni, más igényeket támasztottak egy Balaton-felvidéki szállással szemben” – mesél a kezdetekről Molnár Júlia tulajdonos egy korábbi interjúban.
A Káli Art Inn a XVII-XVIII. században létesített két központi épülettel és a hozzájuk tartozó melléképületekkel kezdte el a működését. A majdnem eredeti állapotban fennmaradt épületegyüttes ma három lakosztálynak ad helyet. Az art hotelhez tartozó vendégház 2000-ben nyitotta meg kapuit, majd 2009-ben étteremmel is kiegészült. A Káli-medencében lévő Köveskál fő vonzereje a természet szépsége és az épített környezet harmóniája. A komplexumot azok számára álmodták meg, akik a falusi hangulat és a kiváló gasztronómia mellett nyitottak a csendes elmélyülésre. A tulajdonos házaspár nagy rajongója a művészetnek, ami a hotel enteriőrjében is érzékelhető. A szoborpark ötletét az adta, hogy szerették volna, ha az “Art” a dekoráció mellett máshol is érvényesül.
„A kortárs művészet és a kultúra támogatása számunkra egyfajta örömforrás és szórakozás. Amíg megtehetjük, boldogan vesszük ki a részünket belőle, és hosszú távú terveink vannak vele” – emeli ki Héjja Róbert, aki a feleségével aktívan vesz részt a helyi közösség életében és különféle kulturális programokat is szervez a környéken.
A Káli Art-Park és a kortárs szobrászat helyzete Magyarországon
„Volt egy üres területünk, amely tökéletes helyszínnek bizonyult (…) A Covid-járvány alatt a képzőművészek, különösen a szobrászok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, hiszen műveiket nemigen tudták kiállítani és értékesíteni – magyarázzák a tulajdonosok a Káli Art-Park létrejöttét. Molnár szerint a park fontossága abban rejlik, hogy: „a művészi érzékenység leképezi napjainkat, érzéseinket, így válik láthatóvá egy-egy műalkotás révén mindaz, amit az alkotó gondol az őt körülvevő világról. A szobrászat nehezebb helyzetben van, mint a festészet vagy fotóművészet, hiszen az alkotások teret igényelnek, így kevés magánlakásba/házba juthatnak el. Ezért közterületi kiállító helyszínek kellenek a bemutatásukra, amire tökéletesen alkalmas a Káli Art Inn területén található meseszép virágoskert.”
A KAP abban a tekintetben is egyedi, hogy itt egy nagyobb, reprezentatív anyagot lehet megtekinteni. Szabó Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész a díjátadót követő kerekasztal beszélgetésen – melyet Topor Tünde, a zsűri tagja és az Art Magazin főszerkesztője vezetett – megjegyezte, hogy a parkot körbejárva az az érzése, hogy a szobrászatnak nemcsak jövője, hanem értelme is van. Bár az is látható, hogy szemben az 1990-es évek intermédia hullámával, ma inkább az anyagszerűség győz, ugyanakkor a szobrászat egy folyton formálódó műfaj, aminek határai tágulnak és eltűnnek. Szó esett a kézművesség szerepéről, a 3D tervezésről és a mesterséges intelligenciáról és felmerült a kérdés, hogy a jövőben vajon másfajta értékek nyernek-e majd teret. A beszélgetés során elhangzott az is, hogy a szobroknak figyelemgeneráló hatása van, ami lehet pozitív, de negatív is, utalva a köztereken is gyakran előforduló „ giccsparádéra”, azonban nagyon kevés a kiállítási lehetőség. Körei Sándor, a pályázat tavalyi győztese elmondta, hogy neki például ez volt az első kültérre szánt alkotása. Árvai István, a a KARC Egyesület kurátora szerint Magyarországon a szoborvásárlók körében még mindig az a hagyományos tendencia van érvényben, ami a tartós, nemes anyaghasználatot preferálja. A kísérletező művek e tekintetben tehát még nehezebb helyzetben vannak.
Petrányi Zsolt, Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének vezetője kiemelte, hogy az MNG a műtárgyak gyűjtésében igyekszik a korok és a műfajok tekintetében is reprezentatív lenni, ám a műtárgyraktározás logisztikailag egyre nehezebb: a külső raktár bár nem ideális egy múzeum számára, de jelen esetben ez egy kényszerű döntés. A szobor pedig a legnehezebben kezelhető objektum, ellenben például a textillel.
Bár a beszélgetés közben körvonalazódott, hogy a hazai szobrászat helyzete egy „nehéz ügy”, mégis jó látni, hogy a pályázat kapcsán szélesebb körben is elindult egy diskurzus és a kortárs szobrászok lehetőséget kapnak a láthatóságra, ezáltal többen közelebb kerülhetünk azokhoz az aktuális kérdésekhez, amik a szobrászokat jelenleg foglalkoztatják hazánkban.
A korábbi nyertes alkotások 2021-ben Cseh Lili Egem című munkája, a következő évben Enzsöly Kinga Vízszint, tavaly pedig Körei Sándor Columella Illunium voltak.
Káli Art-Díj
Az idei Káli Art Inn által szervezett pályázat nyertese Gaál Tamás szobrászművész KöztesVIII című alkotása. A szobor a tárgyak léptékváltásáról szól: amely tárgy nagy méretű a valóságban, az a szobron kisebb léptékben jelenik meg. A keletkezett feszültség így a valóságtól eltérő dimenziókat mutat.
Gaál 1983-1988 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Vígh Tamás és Segesdi György tanították. 1987 óta kiállító művész, és a MAOE tagja. 1987–1995 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének tagja, majd tiszteletbeli tagja lett. 1991-től Villányban oktatott. 1993 óta a Janus Pannonius Tudományegyetemen szobrászatot tanít, 1997-től egyetemi docens, 1997–2000 között szobrász tanszékvezető. 2010-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán.
A következő művészek műtárgyai láthatók még a parkban: Domonkos Atilla, Éles Lóránt, Erős Ágost Koppány, Kecso Kristof, Kozma Anita, Leitner Levente, Magyari Balázs, Mindák Gergely, Nagy Dániel, Palatinus Dóra, Parlag István, Plank Antal, Ruppert János, Vizsolyi János.
A kiállított szobrok májustól októberig térítésmentesen, minden nap reggel 10 és 17 óra között tekinthetők meg. A szobrok mellett elhelyezett QR kód segítségével érhető el a digitális kalauz, mely az olvasó számára magyarázattal szolgál, segítségével feltárul az alkotó szándéka, üzenete, a művek háttere. Ez idő alatt számos rendezvény keretében ismerkedhet a nagyközönség a kortárs szobrászattal. Tárlatvezetés, gyűjtői vizit, kortárs tánc-performansz, jóga elmélyülés, irodalmi séta, reggeli piknik, néhány a programok közül.
Szerző: Mozga Timea
