Idén 12. alkalommal leshetünk be a budapesti házak történetébe és titkaiba május 14-én és 15-én. Ezúttal a Várba vezet minket a Budapest100 csapata, hogy az építészeti és történelmi érdekességek mellett a házak lakói is meséljenek arról, milyen itt élni, nemcsak turistaként meglátogatni. Szőke Tímea kulturális menedzser, a Budapest100 egyik projektvezetője mesélt a részletekről.
– Mi az idei Budapest100 központi témája?
– Az idei témánk a Várnegyed. Ez alatt a budai Vár polgárvárosi részét értjük, ahol lakóházak vannak, életvitelszerűen élnek emberek. A Budapest100 egyik legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy a lakókon keresztül foglalkozunk az épületekkel, az épített örökséggel. Ezért is kerül a hangsúly idén a polgárvárosra. Szerintem sokan nem is tudják, hogy több ezren laknak a Várban és nem feltétlenül kell gazdagnak lenni ahhoz, hogy itt élhessen az ember. Az itteni épületek ugyanis nem luxusvillák, hanem középkori alapra épült néhány lakásos házikók. Ezekbe lehet majd bejutni a Budapest100 hétvégéjén.
A projekt a Budavári Önkormányzattal szoros együttműködésben valósul meg. Az elsődleges cél, hogy reagáljunk a Vár körül folyó változásokra és kialakult helyzetekre, vagyis, hogy a kiemelt beruházások milyen változást hoznak a Várba – a lakók szempontjából, illetve hogyan változik a hely megítélése, a róla kialakult kép.
– Korábban azok a házak kerültek be a Budapest100-ba, amelyek az adott évben ünnepelték az építésük 100. évfordulóját, esetleg egy meghatározott építészeti stílust képviseltek. Idén voltak ilyen kritériumok?
– Idén a területre koncentráltunk, így nem húztunk ilyen határt. Egyébként a Várban lévő épületek korának meghatározása érdekes és bonyolult kérdés. Legtöbbjük középkori alapra épült, majd néhányon barokk átépítéseket hajtottak végre. Több épület megsemmisült a II. világháborúban, ezeket vagy újraépítették, vagy lebontották az alapig, és csak az alapról építettek újat, esetleg a barokk rekonstrukciót próbálták meg még jobban helyreállítani. A sok különböző szcenárió miatt nehéz meghatározni, honnan számítjuk az egyes házak korát.
– Miben más az idei Budapest100, mint a korábbiak?
– A koncepció ugyanaz: a nyitott házak hétvégéjére invitáljuk a látogatókat, ahol a lakókkal és önkéntesekkel közösen szervezünk programokat, amik az épületek történetéhez, a korábbi és mostani lakókhoz kapcsolódnak. A hétvége kiegészül csütörtökön és pénteken két szakmai programmal: egy konferenciával meg egy sétanappal.
Ami idén érdekesség, hogy eddig minden évben a városban elszórtan helyezkedtek el a százéves házak vagy a különböző tematikához kapcsolódó épületek, amelyek megnyitották kapuikat. A korábbi években egy hétvége alatt, ha részt vettél a programokon, beszélgettél kicsit a helyiekkel, akkor négy-öt háznál többe nem nagyon tudtál eljutni, mert messze voltak egymástól.
Idén az a különleges helyzet áll elő, hogy a negyvenkét megnyíló ház mind egy kicsi, zárt területen belül van. (Összesen is csak 182 ház áll itt.) Először van alkalma a látogatóknak akár az összes házba ellátogatni a hétvégén, mert mind sétatávolságra fekszik egymástól. Ezáltal sokkal átfogóbb képet tud nyújtani a hétvége a Várnegyedről, a lakosokról, az egésznek a történetéről, hangulatáról.
– Ez a történelmi helyszín azt jelenti, hogy az önkéntesek és a lakók sokkal tudatosabbak voltak azzal kapcsolatban, hogy az ő lakóépületüknek milyen múltja van?
– Igen, abból a szempontból is szerencsés ez a helyzet, hogy a Várban lévő épületek kutatástörténete jól feldolgozott úgy építészeti, mint akár szociokulturális szempontból. Számos műemléképület van, ahol a műemléki dokumentáció is rendelkezésre áll. Ezeknek utána lehet menni mélyebben, de új irányokba is el lehetett kanyarodni.
Az önkéntesek jelentkezésében idén érdekes volt megfigyelni, hogy a lakók jelentkeztek erre a pozícióra. A korábbi években ezek a szerepkörök elválnak egymástól: voltak a lakók és az önkéntesek, akik összedolgoztak. Most meg lakók jelentkeztek önkéntesként, így ők a saját lakóközösségükkel dolgoztak. Volt ebben egyfajta ilyen tudatosság a részükről. Volt bennük igény, hogy tudjanak kapcsolódni úgy a saját lakóközösségükhöz, mint az összes Várban élőhöz. Kiderült, hogy hiába helyezkednek el ezek a házak egy falunyi területen, ettől függetlenül nem olyan a hangulat. Nem ismer mindenki mindenkit, nem köszönnek egymásnak az utcán.
– A lakók között akadnak olyanok, akiknek már esetleg több generáció óta itt él a családja?
– Persze, nagyon sokan. Ehhez hozzájárul az önkormányzati bérlakások rendszere, ami az utóbbi időben közéleti téma volt a várbeli lakhatás kapcsán. Ezekből nagyon sok van a polgárvárosi részen. Az itteni önkormányzati bérlemények bérbeadása nem a hagyományos módon történik -, aki követi ezeket a témákat, az tudja jól, nem mennék bele a részleteibe, – nagyon nehéz továbbadni, vagy átadni valaki másnak, ezért gyakran öröklődik családokon belül.
– Találkozhatunk olyan önkéntesekkel, akiknek ilyen nagy múltra visszatekintő a várbeli tartózkodása?
– Persze. A lakók többsége, akik részt fognak venni a hétvégén a programokban is, több generáció óta él itt. Sokat tudnak majd mesélni, arról, mennyi változás történt a Várban, nemcsak mostanában, hanem tíz-húsz vagy akár harminc-negyven év távlatából is.
– Milyen programjaitok lesznek most a hétvégén?
– Nagyon sok mindennel készülnek a lakók, az önkéntesek. Lesznek hagyományos Budapest100-tól már megszokott dolgok, mint például az épületbejárás, a pincétől át a lépcsőházon keresztül egészen a padlásig. Nagyon érdekes kapubejárók, illetve gótikus ülőfülkék vannak a Várban, amiket meg lehet majd tekinteni. Van néhány olyan pince és alagútrendszer, ami egyébként a látogatók elől zárva van, és most lehetőség lesz bepillantani.
Lesznek zenés programjaink, koncertek, kórusok. Vezetett séták különböző témában: például a Vár irodalmi vonatkozásairól, de a környék zöld területeivel is foglalkozunk. Emellett magukba a házakba az egyes házak történetéről szóló kiállításokat is találnak majd a látogatók, de lesz köztéri tárlat is, az egyikben például a villamos teherelosztóval foglalkoztak.
– Van-e idén olyan ház, vagy történet, esetleg mindkettő, ami különösen a szíved csücske az ideiek közül?
– Idén a szervezés is hibrid formában folyt: online és személyesen is. Az egyik önkéntes-lakó találkozónkon két résztvevő a beszélgetés közben jött rá, hogy ők egyébként szomszédok, és egyikőjük még lakott is a másik lakásában korábban. Elkezdtek anekdotázni, hogy már akkor is úgy járt az az ajtó, és nehéz volt a küszöbön belépni, és még mindig nem csinálták meg. Ráadásul ez egy olyan ház, ami szerepel egy, azt hiszem, a 80-as években készült norvég filmben. Kovács Kati énekel egy jelenetben és a háttérben látszódik a ház homlokzata.
Az egyik lakó felemlegette és megkérdezte, emlékszik-e még valaki, hogy ott forgattak valamit Kovács Katival. Mert ő nem találja sehol. Amíg ők erről beszélgettek, addig az egyik önkéntes meg is találta a videót az interneten, így az is felkerült a ház adatlapjára. Szép kis csapatmunka volt a lakótalálkozón belül, amikor volt egymásra találás, kutatás, előszedünk egy új dolgot, és összeáll a történet. Ez nagyon tipikus Budapest100-as momentum, sok hasonló történik a szervezés során.
Nagyon sok műalkotás van a Várban épület homlokzatain, köztereken. Ezekben nagyon sok apró utalás vagy rejtély jelenik meg, van, aminek érdemes utánajárni.
– Ezekre tudsz esetleg valami példát hozni?
– Az egyik személyes kedvencem a Nándor utca 4-es szám alatt található egy modern szobor, amint egy apáca átrepül a falon. Nagyon érdekes művészeti és szobrászati megoldás. A kivitelezés alapján akár középkori szobor is lehetne, de modern alkotás. Az apáca alakja a klarisszák rendjére utal, akiknek korábban a Várban volt kolostora. Több olyan alkotást is találhatunk, amelyek a török időkre vagy a török elleni összefogásra utalnak, ahogy a II. világháborút is több számos műemlék idézi fel.
– Idén harmadik éve már egy applikáció is segíti a látogatókat abban, hogy eligazodjanak a programok között. Ezzel kapcsolatban milyenek az előző két év tapasztalatai?
– Maga az applikáció létrehozása is egy tipikusan Budapest100-as történet. Egy appfejlesztő jelentkezett hozzánk önkéntesként, hogy szívesen megcsinálná a Budapest100-nak a fesztivál applikációját, mert látta, hogy nincs ilyen, illetve nincsen naptárfunkciónk a honlapon. Szóval tulajdonképpen egy ilyen önkéntes felajánlásból nőtte ki magát. Közel egyéves fejlesztési folyamat volt, azóta is csinosítgatjuk évről évre. Megpróbálunk alkalmazkodni az adott évi tematikához, arculathoz.
Plusz funkciók vannak benne, mint az előbb említett naptár. Ebben be tudjuk jelölni, hogy melyik programok, illetve házak érdekelnek és utána ezt egy naptárban külön lehet szerkeszteni: mik azok, amik egymást fedik, hogy a lehető legtöbb helyre el tudjunk jutni. Több szűrőt is be lehet állítani: címre, program kategóriákra, emberekre lehet szűrni, valamint szabadszavas kereső is van. Ez nagyon jól és gyorsan működött az eddigi években. Már Androidra meg iPhone-ra is ingyenesen elérhető.
– Ebben megtalálható a házak kutatási anyaga, leírása is, ha esetleg a vezetéseken nem tud valaki részt venni?
– Minden házról van egy bekezdésnyi szöveg, ami összefoglalja, melyik helyszín miért izgalmas, milyen részletekre érdemes figyelni, de a teljes kutatási anyag csak a honlapon elérhető. Viszont nyitvatartási időben mindig találsz a házban egy önkéntest vagy lakót, aki nagyon szívesen fog mesélni. Azért vannak ott. Emellett a házak kutatási anyagja az alapja azoknak az installációknak, amiket a házakban láthatnak a látogatók.
A programok és a megnyitó házak listája a Budapest100 oldalán ide kattintva érhető el.
