A Műtárgyak Éjszakája Fesztivál idén nyolcadik alkalommal kínál bepillantást a műtárgyak világának kulisszái mögé – műteremlátogatásoktól a restaurátori bemutatókon, tematikus sétákon át a workshopokig. A május 23-25. között megrendezett művészeti programsorozat megálmodójával, Kollmann Szilvia, a szervező műtárgy.com ügyvezetőjével, művészeti tanácsadóval az idei fesztivál különlegességeiről beszélgettünk.
– Mi volt a Műtárgyak Éjszakája Fesztivál alapgondolata és mi változott az évek alatt?
– Az első alkalom még egyestés volt – innen a Műtárgyak Éjszakája kifejezés. Ebből nőtte ki magát egy háromnapos programsorozat, fesztivál, mivel annyi program volt, hogy nem fért bele egyetlen napba. Az alapgondolat azonos maradt: az érdeklődők tényleg „elejétől a végéig” körbejárhassák a művészetet. Az a célunk, hogy a műtárgy keletkezésétől egészen addig a pontig bemutassuk az útját, hogy egy gyűjtőhöz kerül, sőt annál is tovább: hogyan lehet például konzerválni vagy restaurálni a műtárgyat, vagy például hogyan állapítható meg az eredetiség.
– Idén milyen tematika mentén szerveződik a program?
– Tavaly a nők szerepe a művészetben, előtte pedig a fenntarthatóság állt a fókuszban. Idén a műtárgyak eredete, illetve provenienciája, származásuknak vizsgálata a központi téma, ami azért átível a fesztivál nyolcéves történetén, mert ezt mindig aktívan kutatjuk. Ehhez kapcsolódik a médiakampányunk is, amiben három műtárgy „meséli el” Jordán Adél hangján a saját történetét: egy Viktória-mintás Herendi teáscsésze, Rippl-Rónai József Vörösruhás nő című falikárpitja és egy zsebóra, amely túlélte a világháborút.
– Hogy jelenik meg a proveniencia a programokban?
– A műteremlátogatásokon be lehet látni az alkotói folyamatba, kézzelfoghatóvá válik a művész munkája, ha érezzük a festék szagát és magával a művésszel beszélgethetünk az alkotások között. Romvári Márton, Zai Viktória, Lantos Zsuzsanna, Czigány Enikő, Néma Júlia, Czigány Ákos és Nemes Márton műhelyei nyílnak meg. Régóta be akartunk vonni egy komplett műteremházat, ahol egy helyen több műterembe is be lehet nézni, idén ez sikerült az Artus és az Art Factory Budapest együttműködésével.
Előbbiben pincétől a padlásig program lesz. Ráadásul itt nemcsak képzőművészek dolgoznak, hanem működik egy színház is, ahol a Kérész Művek előadást lehet megnézni, de a kulisszák mögé is be lehet lesni. Sőt, a Kojot négy lelke filmvetítés után az alkotókkal beszélgetünk egy közönségtalálkozón. Bemutatjuk azt is, mi történik, ha a tárgy megsérül. A Képzőművészeti Egyetem A műtárgyak titokzatos élete címen tart tárlatvezetést és enged bepillantást a Restaurátor tanszék munkájába. A Szépművészeti Múzeum tárgyainak restaurálásáról, raktározásáról és megóvásáról az OMRKK – Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban tartanak bemutatót.
Vagyis a programokkal végigtekintjük a műtárgy teljes életciklusát az egyes szakaszokhoz kapcsolódó szakemberek segítségével.
– Ha jól láttam, előadásokon is hallhatnak a látogatók a műtárgyak eredetéről.
– Igen, a műtárgyak történetein előadások viszik végig az érdeklődőket, például Görbe Márk Festményfejtésén elárulja, hogyan lehet kideríteni a képek történetét: hol szerepelt először? Hol láthatta a közönség? Mit jelent, ha lappang? Martos Gábor az új könyve kapcsán a műkereskedelem legjeiről, aukciós kulisszatitkokról mesél. Spengler Katalin több éve tartó előadássorozatában újra a kortárs ékszerek vannak a fókuszban. Kárpáti Katalin pedig Claire Vasarely életművéről mesél, aki nemcsak Victor Vasarely felesége volt, hanem alkotótársa is.
Tartunk aukciós tárlatvezetést, ahol az árverések kulisszatitkairól is lesz szó. 22 új helyszínünk van idén, új csatlakozó például a Bélyegmúzeum, a Magyar Pénzmúzeum, a Hungarian Art and Business (HAB), a Közlekedési Múzeum is és számos galéria és műterem.
– Lesz lehetősége a látogatóknak aktívan részt venni az alkotásban, esetleg a műtermeken túlra is kalandozni?
– Maguk a résztvevők is alkothatnak műtárgyat a workshopokon: Szabó Eszter vagy Szőke Gáspár műveiből táskát, Edőcs Mártával ékszert, Vidra Rékával kitűzőt, Hajas Katinkával világító barátot. Utóbbi gyerekprogramnak tűnhet, de várjuk rá a huszonéveseket is! A herendi porcelánworkshopok is évek óta népszerűek. Itt Herendi rózsát készíthetünk vagy kipróbálhatjuk az akvarelltechnikát Herendi mintákkal.
Idén több tematikus séta is került a kínálatba, például a városi neonreklámokhoz vagy az Andrássy út történetéhez kapcsolódva. Épületsétát idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Mária Magdolna Toronyban és a Pesti Vigadóban tehetnek az érdeklődők. Utóbbi panorámás naplementével zárul.
Három kortárs sétánk is van más művészeti területen tevékenykedő alkotók szubjektív vezetésével az Art Weekend Budapesttel együttműködve. Ezeken Cakó Kinga divattervezőhöz, Simkó Beatrix Trisha koreográfus, táncművészhez, illetve Jordán Adél színművészhez lehet csatlakozni. Ezekkel is szeretnénk egy szélesebb közönségnek megmutatni a kortárs művészet sokszínűségét, eddig esetleg ismeretlen rétegeit.
– Ahogy a korábbi években, a programok között külön szekció található az érzékenyítő és fogyatékosság-barát eseményekről.
– Három kifejezetten vakoknak és gyengénlátóknak szánt programunk van, ahol megérintik a műtárgyakat. A Szépművészeti Egyiptomi gyűjteményében az illatok és anyagok világát, a Ráth György-villában a tapintható szecessziót tapasztalhatják meg. A Vasarely Múzeum Texturált színek workshopja talán az egyik legspecifikusabb, hiszen Victor Vasarelynek voltak olyan célkitűzései, amelyek azt megvizsgálták, hogyan lehet a különböző formákat és a színeket más érzékszerveinkkel megtapasztalni. A Kassák Múzeum és a KaCs Műhely foglalkozása is várja az értelmileg akadályozott látogatókat, illetve a Magyar Nemzeti Galéria jelnyelvi vezetéssel várja a siket és nagyothalló érdeklődőket. Ezek a programok mind ingyenesek az érintetteknek és kísérőiknek. A részvétel regisztrációhoz kötött, amit a megadott emailcímen tehetnek meg.
– A regisztráció más programoknál is fontos, mert a tapasztalatok szerint hamar betelnek.
– Idén közkívánatra a fesztiválbérlet mellett már napijegyet is lehet váltani. Ha ez megvan, utána regisztrálni kell a programokra, mert korlátozott számban állnak rendelkezésre férőhelyek.
– Kinek ajánlod a fesztivált? Kell-e művészettörténeti előképzettség vagy teljesen laikusként is beállíthatunk?
– Egyáltalán nem kell előképzettség. Alapvetően minden program úgy van kitalálva, felépítve, hogy teljesen laikusnak is élvezhető legyen, de valóban olyan tudást ad, ami szakmai szempontból is izgalmas. Tudunk olyan különleges helyszíneket, előadásokat ajánlani a szakmában vagy a művészettörténetben már jártasabbaknak, amelyek elmélyítik a meglévő tudásukat, esetleg más típusú műtárgyakról szereznek információkat. Sokéves tapasztalat, hogy elsősorban a szakmán kívüliek jönnek, ugyanakkor vannak olyan programok, többek közt a restaurátorok workshopjai, ahol esetleg egy galerista is szerezhet olyan tudást, amit akár a munkája során is használhat. Pont az a cél, hogy minden irányból rálátása legyen a látogatónak, és itt kapjon kedvet, ha esetleg még tovább képezné magát.
– Akad, akit esetleg épp ez indít el, hogy komolyabban foglalkozzon valamilyen formában a műtárgyakkal?
– Tudunk olyanról, hogy valaki eljött az egyik festménybecsüs előadására, majd utána maga is beiratkozott egy ilyen tanfolyamra, de olyan is volt, aki élete első műtárgyát vásárolta meg a fesztiválon. Feltételezzük, hogy aki egy aukciós kiállítás kulisszatitkairól szóló programon részt vesz, azok közül lesz, aki esetleg licitálni is fog ezekre a tételekre. A látogatók egyike később megírta, hogy megvásárolta az aukciósházban azt az asztalt, amiről meghallgatta az előadást. A Műtárgyak Éjszakája Fesztiválnak épp ez a célja, hogy elindítsa ezeket a folyamatokat és energiákat.
