Jeney Zoltán zeneszerző, Kossuth-, Erkel-, Bartók–Pásztory-díjas és Érdemes Művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, az Új Zenei Stúdió és Az Új Magyar Zene Egyesülete alapító tagja, idén ünnepli 75. születésnapját.
Zeneszerzés tanulmányait Pongrácz Zoltánnál, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában (1957-1961), Farkas Ferencnél, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1961-1966) és Goffredo Petrassinál, a római Accademia Nazionale di Santa Cecilia posztgraduális zeneszerzés kurzusán (1967-1968) végezte.
Rómából hazatérve, 1970-ben Simon Albert ösztönzésére Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval és Vidovszky Lászlóval közösen megalapította az Új Zenei Stúdiót, mely hamarosan nemzetközileg is jól ismert zeneszerzői és előadói műhellyé vált, s 1972 és 1990 között több, mint 600 kortárs zenei művet mutatott be.
1972-ben a darmstadti Ferienkurse für Neue Musik zeneszerzés kurzusán Ligeti György, Mauricio Kagel, Karlheinz Stockhausen, Christian Wolff és Iannis Xenakis előadásait látogatta. Christian Wolff zenéje és személye különösen mély benyomást tett rá.
Ismeretlen hangzásösszefüggések kutatása céljából 1973-tól kezdett különféle zenén kívüli anyagok (pédául szövegek, sakkjátszmák, meteorológiai adatok, telexek, 1979-től fraktálsorok) zenei folyamatokká történő átírásával foglalkozni. 1975 és 1984 között a Dobszay László és Szendrei Janka által vezetett Schola Hungarica kórusában énekelt: a gregorián zenei praxis megismerése döntő hatást gyakorolt zenei, zeneszerzői gondolkodására. 1978-ban Delphiben két egymást kiegészítő antik görög hangsor nyomán kifejlesztett egy ún. pszeudomodális skálarendszert, melyet először az Apollónhoz c. művében alkalmazott. 1982-ben számítógépes zenei tanulmányokat folytatott a párizsi IRCAM-ban.
Művei között egyaránt vannak zenekari kompozíciók, kamaraművek, dalok, kórusművek, elektronikus és számítógépes zenei alkotások, más zeneszerzőkkel együtt írt közös kompozíciók, valamint színházi és film kísérőzenék (tartós munkakapcsolata volt Zsámbéki Gáborral illetve Huszárik Zoltánnal, akinek – többek között – Szindbád című filmjéhez írt zenét). 2005-ben készült el Halotti szertartás című monumentális oratóriuma, amelyen 1987 óta folyamatosan dolgozott.
A hat részből álló teljes mű bemutatójára 2005. október 22-én a budapesti Művészetek Palotájában került sor a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar előadásában, Kocsis Zoltán vezényletével. Művei közül többnek is külföldön volt a bemutatója, számos műve jelent meg hanglemezen, magyar és külföldi kiadók gondozásában.
Zeneszerzői munkássága elismeréseként 1979-ben a Párizsban megjelenő Magyar Műhely irodalmi folyóirattól Kassák-díjat kapott. 1982-ben Erkel Ferenc díjjal, 1990-ben Érdemes Művész címmel, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 2001-ben elnyerte az Artisjus Zenei Díját, 2006-ban pedig Aegon Művészeti Társdíjban részesült. Két ízben – 1988-ban és 2006-ban – kapott Bartók- Pásztory-díjat. 2018-ben ismét Artisjus-díjat nyert.
Játsszon a Papageno.hu Facebook-oldalán, és legyen ott partnerével március 2-án a BMC-ben Jeney Zoltán születésnapi koncertjén!
Kérdésünk: Melyik zeneszerzői csoport alapító tagja Jeney Zoltán?
- a) Új Zenei Újság
- b) Új Zenei Stúdió
- c) Az Új Magyar Zene Egyesülete
A válaszokat a Facebook-poszt alatti kommentben várjuk!
