A Magyar filmek 1896–2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz, és 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötet kiemelt figyelmet fordít a némafilmkincsre, illetve az 1945 előtti korszak mozgóképeire.
Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) kezdeményezésére 2019-ben indult el a filmlexikon szerkesztése, amelynek első eredményei 2020-ban online váltak elérhetővé, október végétől pedig már nyomtatott formában is kézbevehető. A 770 oldalas kötet – amelyet Gelencsér Gábor a filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztett – műközpontú, a kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja. A lexikon a mozikban bemutatott alkotások valamennyi típusából merít: 314 egész estés játékfilm mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film kapott benne helyet.
Kuriózumok a kötetben
A kötet sajátossága, hogy a némafilmkincs, illetve az 1945 előtti korszak hangsúlyosan jelenik meg benne. A magyar filmtörténet kezdeti időszakában készült, mintegy 600 némafilm 90%-a szinte teljesen megsemmisült, de így is 33 alkotás kapott helyet a könyvben e ritkaságok közül. A szakember kiemelte, szerencsére időről időre előkerül egy-egy elveszettnek hitt mozgókép, ilyen volt például 2008-ban Kertész Mihály kolozsvári némafilmje, A tolonc, amely megörökítette Jászai Mari és Várkonyi Mihály alakítását. A film az ártatlanul lopással vádolt, kitoloncolt cselédlány történetét meséli el, aki bánatában öngyilkosságra készül. A korabeli kolozsvári Újság az alkotást „a legelső jó magyar filmként” emlegette.
Az első magyar film az 1901-ben bemutatott A táncz, amely az Uránia Tudományos Színház egyik ismeretterjesztő előadásának mozgóképes illusztrációjaként szolgált. A különböző népek táncait bemutató alkotások egyperces tekercsekre készültek, és az Uránia tetőteraszán forgatott filmben többek közt olyan neves színészek működtek közre, mint például Blaha Lujza. Mivel a tekercsek elvesztek, így szócikk sem készülhetett róla.
Az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképeket a Lumière-testvérek megbízásából forgatták Budapesten, majd 1896. május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában. Ennek bemutatásával indul a filmlexikon, a kiadványt pedig a 2021-es Természetes fény című alkotás zárja. Érdekesség, hogy a kiadványban olyan némafilmek kaptak helyet, amelyekről most először lehet olvasni magyar nyelven.
Gelencsér Gábor szerint a némafilmes korszak reprezentatív produkciójának tekinthető az 1919-ben bemutatott Az aranyember, Korda Sándor rendezésében, vagy A bánya titka, amely a magyar filmgyártás első sikerkorszakát zárja. Hozzátette, az első teljes egészében hangos magyar film az 1931-es Lázár Lajos rendezésében készült Kék Bálvány, amely nem az első, magyarul megszólaló film, hiszen az 1929-es Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című munkájának egyes részeit utólag zenekísérettel, zörejekkel és néhány hangos szóval egészítik ki.
A Kék Bálvány története az Egyesült Államokban játszódik, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György igyekszik új életet kezdeni. Mint azt Gelencsér Gábor elmondta, a produkció a korában nem aratott sikert, éppen ezért a közvélemény Székely István 1931-es Hyppolit, a lakáj című filmjét tartja az első magyar hangosfilmek, amely hivatalosan a második ebben a kategóriában. A korai hangosfilmes korszak másik nagy sikerfilmje a Gaál Béla-féle Meseautó című romantikus komédia.
Filmgyártás a két világháború időszakában
A filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője rámutatott, hogy az első világháborúban megszűnik az amerikai, a francia és az angol filmek exportja, és ez az új helyzet kedvez a hazai filmeknek: Magyarországon 1918-ban több mint 100 alkotás készült, ezzel pedig a világ 5. legnagyobb filmgyártó nemzetévé vált a magyar. Az emberek ebben az időszakban feledni jártak a filmszínházakba. A fotográfusokból lett alkalmi rendezőket 1915–1918 között már hivatásosok váltják fel, Korda Sándor és generációja már tudatosan készül a rendezésre, 18 évesen filmkritikákat, ismertetőket ír.
A magyar filmgyártást a Magyar Tanácsköztársaság bukása után bekövetkezett jelentős emigrációs hullám súlyosan érintette: népszerű színészek mellett Korda Sándor és Kertész Mihály is kivándorolt, Hollywoodban csinált karriert. 1944-ben a filmgyártás összeomlik, de a megelőző évben – 1943-ban – 53 magyar filmet mutattak be a mozikban, ami azt jelenti, hogy lényegében hetente tartottak bemutatókat. Megjelenik egy új műfaj; a ’30-as évek glamúrromantikáját felváltja a melodráma, ennek pedig reprezentatív filmje az 1939-es Halálos tavasz Jávor Pál és Karády Katalin főszereplésével. Szintén a háborús korszak egyik kiemelkedő alkotása az egyik művészi film, Szőts István rendező munkája, az Emberek a havason című dráma.
A 2000-es évek
Az utolsó 20 évből olyan filmek kaptak helyet a lexikonban, mint például a 2001-es Moszkva tér (Török Ferenc), az Üvegtigris (Kapitány Iván – Rudolf Péter), a 2002-es Valami Amerika (Herendi Gábor), A Hídember (Bereményi Géza), a 2005-ös Sorstalanság (Koltai Lajos), 2006-ból a Szabadság, szerelem (Goda Krisztina), 2011-ből A vizsga (Bergendy Péter), a 2015-ös Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly), az Oscar-díjas Saul fia (Nemes Jeles László), a 2017-es Testről és lélekről (Enyedi Ildikó), az 1945 (Török Ferenc) és 2021-ből a Természetes fény (Nagy Dénes).
Az MMA MMKI és az MMA Kiadó által közösen készített a Magyar filmek 1896–2021 című lexikon október végétől kapható a nagyobb könyvesboltokban.