Jászai Mari, a Nemzeti Színház nagyasszonya, az egyik legnagyobb magyar tragika 1850. február 24-én született Ászáron Kripl Maria Anna néven és 1926. október 5-én hunyt el Budapesten.
Édesapja Krippel József ácsmester, édesanyja Keszey Julianna. Már 10 évesen pesztonkaként dolgozott, majd szolgáló lett Bécsben és Budapesten, markotányosnő a königgrätzi csatában. Eredeti nevét annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben).
1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött.
Budai tartózkodása alatt ismerkedett meg első férjével, Kassai Vidorkomikussal, akitől két év házasság után vált el. 1872-ben lett tagja a budapesti Nemzeti Színháznak, melyhez haláláig hűséges maradt (egy évre, 1900-ban a Vígszínházba szerződött), 1901-től a Nemzeti örökös tagja.
Bemutatkozó előadásában Bánk Bán Gertrudisát játszotta. 1893-tól egy évig a Színművészeti Akadémián tanított. Férfifalónak tartották, bár saját szavai szerint kapcsolatait mélyen átélte. Válása után többé nem ment férjhez.
Veleszületett tehetségét állandó tanulással fejlesztette. Nagy hatású művész lett belőle, aki utolérhetetlen volt a tragikus szenvedélyek megszólaltatásában. Shakespeare műveinek 20 nőalakját játszotta el, ő volt Az ember tragédiájának első Évája, a Bánk bán Gertrudisa. Összesen mintegy 300 szerepet játszott.
A színpad mellett Jászai Mari szívesen írt, terápia volt számára az írás, túláradó érzelmeit vetette gyakran papírra.
(Via Színház.org)
