Száz évvel ezelőtt Magyarországon halt meg az utolsó bajor király, III. Lajos. A kerek évfordulóról egy időszaki kiállítással emlékezik meg a Magyar Nemzeti Múzeum. A Magyarországot második otthonának tekintő uralkodó mellett családjának, a Wittelsbachoknak ismert és kevésbé ismert tagjai is szerepelnek a kiállításban, olyanok, akik fontos szerepet töltöttek be hazánk történelmében.
A legismertebb, és a magyar nép rajongását leginkább élvező Wittelsbach természetesen Erzsébet királyné, akit közeli családtagjai Sisinek becéztek. A látogatók betekintést nyerhetnek a fiatal Erzsébet bajorországi életébe, képzeletbeli fényképalbumába és néhány, egykor Erzsébet tulajdonában lévő tárgyat is megcsodálhatnak, amelyekműtárgyvédelmi okokból csak nagyon ritkán láthatók. „Megjelenik” a kiállításban a gyűlölt anyós, Zsófia főhercegné és egy kedves nagynéni, a magyarok által is nagyra becsült Karolina Auguszta királyné is.
Egy kalap, egy palást, egy asztalközép
A Múzeum gazdag gyűjteményeiből kiválasztott tárgyakat úgy egészítették ki közgyűjtemények és magángyűjtők segítségével, hogy a látogatók látványos képet kaphassanak a bajor–magyar kapcsolatok 1000 éves történelméről, és kiemelten a Wittelsbach családról. Közel 100 eredeti műtárgy, köztük festmények, ötvöstárgyak – egy ezüst asztalközép –, porcelánok, fotók, viseletdarabok mellett megtekinthető majd Erzsébet királyné kalapja, főkötője, alsószoknyája, rég nem látott személyes használati tárgyai, köztük a gyémántokkal gazdagon díszített két személyes rendi ékszere, valamint több fényérzékeny, féltve őrzött, ritkán látható fénykép is.
Emellett először láthatja a közönség kiállításon a Múzeum egyik legfontosabb idei vásárlását, a koronázási palást töredékét, melyet a palást I. Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné koronázása előtt végzett javításakor tett el emlékbe az egyik mesterember. De látható lesz még a palást egy másik töredéke is, melynek segítségével a szakemberek az idén előkerült darabot azonosították. A legjelentősebb magyar textilemlék két szempontból is kötődik a kiállítás témájához. A hagyomány boldog Gizella magyar királynéhoz köti a palást alapját képező miseruha készítését és adományozását, aki bajor hercegnőként lett első királyunk, Szent István felesége.
Rangos hazai gyűjtemények válogatott tárgyai között láthatók Münchenből érkezett műalkotások is. Két festményt egyenesen egy Wittelsbach herceg palotájának faláról akasztottak le.
700 év uralom
A Wittelsbach család a legjelentősebb és leghosszabban regnáló európai dinasztiák egyike. Szerteágazó és szövevényes családfájuk 2 császárral, 16 királlyal és 37 választófejedelemmel büszkélkedhet. Több mint 700 éven át álltak Bajorország élén, de becsvágyuknak, kiterjedt diplomáciai és dinasztikus kapcsolataiknak köszönhetően számos más európai országra is igyekeztek kiterjeszteni a hatalmukat. Magyarországnak is volt egy Wittelsbach királya, igaz, csupán két évig. Ottó az Árpád-házzal való rokonsága révén formált jogot a trónra, hatalmát azonban nem sikerült megszilárdítania. Bajorországba visszatérve sem feledte magyarországi kalandját, és élete végéig viselte a magyar királyi címet.
A Wittelsbach címer jellegzetes kék-fehér mezői (rutái) Bajorország modern jelképrendszerében is fontos szerepet játszanak, de ismerősek lehetnek az Oktoberfest (amit szintén a Witteslbachoknak köszönhetünk) díszítéseiről, vagy olyan ismert cégek emblémáiról, mint az FC Bayern München labdarúgócsapat vagy a BMW.
