A rádió sokak szemében ma már elavult médiumnak számít, aminek a helyét átvette a televízió és az internet. Mások szerint viszont nem létezik, hogy egy ilyen régi és nagy fejlődésen keresztülment technológia egyszerűen csak eltűnjön a süllyesztőben.
Minden jel arra mutat, hogy az utóbbi tábornak van igaza, hiszen a rádiózás még napjainkban is igen nagy népszerűségnek örvend, hála a bőséges csatornakínálatnak és az interneten keresztül közvetítő online rádiók jelenlétének. Így ma már tulajdonképpen földrajzi korlátok sincsenek, a világ bármely pontjáról hallgathatjuk a rádióadást. De vajon honnan indult mindez?
A kezdetek
A rádió pályafutása 1867-ben indult, amikor James Maxwell elméletben megalkotta a rádióhullámokat. A felfedezését viszont csak később, 1887-ben Heinrich Hertz ültette át a gyakorlatba azzal, hogy laboratóriumi körülmények között sikerült rádióhullámokat generálnia.
Ám csak ennél is jóval később, 1901-ben valósult meg az első nagyobb távolságú, transzatlanti rádióadás Cornwall és Newfoundland között, de ez még nem rendes adást, hanem csak morse-kódokat közvetített.
Az első hang az éterben
Az 1900-as évek elején Reginald Feddessen feltalálónak köszönhetően a rádió már hang továbbítására is képes volt, így 1906-ban lehetővé vált, hogy karácsony este egy rövid zenés műsort közvetítsenek az amerikai Massachusetts-ben.
Ugyanebben az évben találta fel Edwin Howard Armstrong azt a visszacsatoló erősítőt, amivel generálni és felerősíteni lehetett a rádióhullámokat. Ezt nevezik modulált amplitudónak, röviden AM-nek, ami a rádió egy régebbi formátuma.
A rádiózás dinamikus fejlődésének az első világháború kitörése vetett véget, ám utána annál népszerűbb lett, hiszen a lakosság is elkezdte felfedezni az újfajta médium által nyújtott előnyöket.
A rádiózás múltja Európában
Az 1920-as évektől Európában is egyre nagyobb teret nyert a rádiózás, főleg, miután a ‘30-as években feltalálták a modulált frekvenciát, azaz a még ma is használatos FM-et, ami sokkal jobb hangminőséget eredményezett.
A rádió különösen népszerű volt Németországban, segítségével a lakosság körülbelül 90%-át sikerült megszólítaniuk. Kiváló lehetőséget nyújtott például a náci propaganda népszerűsítésére, az állami adók rendszeresen közvetítették Adolf Hitler beszédeit.
A Szovjetunió is élt a rádió nyújtotta lehetőségekkel, igaz, a hatalmas terület miatt a csatornák nagy része regionális jellegű volt, nem pedig országos. A hírek mellett zenei és kulturális műsorokat is sugároztak, hogy mindent korosztályú és érdeklődési körű ember számára releváns tartalmakat közvetítsenek.
A második világháború után egyre több ország (például Olaszország, Svédország, Belgium, Svájc, Nagy-Britannia) is elkezdett rádiócsatornákat létesíteni. Ekkorra a rádiókészülékek is kezdtek egyre elérhetőbbé válni az átlagos anyagi helyzetű lakosság számára, így a hallgatóság száma is folyamatosan nőtt.
Ma már pedig szinte bármilyen eszközről, akár okostelefonról is élvezhetők az Online Rádió adásai.
