Az ÚjLélekZene koncertsorozat immár hatodik évada tölti meg kortárs zenével, klasszikus zenével és improvizációval a legizgalmasabb akusztikájú budapesti templomtereket. A Csend című koncerten június 11-én a Budavári Evangélikus Templomban az ütőhangszeres művész Holló Aurél és a csellista Szabó Judit fiúkkal, a szintén ütőhangszeres Holló Mátyással lép fel, ebből az alkalomból beszélgettünk velük.
– A Sonus Alapítvány ÚjLélekZene koncertsorozata (művészeti vezető: Ajtony Csaba), négy fogalom, az érintés, a csend, a lebegés és a fény köré szervezi koncertjeit. A szombati koncert a Csend címet kapta. Zenészként mit jelent nektek a csend?
Szabó Judit: A csend tulajdonképpen egy barátságos kulissza, szándék nélküli hangokkal. A csend lehetőség arra, hogy az egyensúlyt megtaláljam magammal. Ilyenkor a külvilág hangjai is részévé válnak a harmóniának.
Holló Aurél: A csend lehetőség, egy üres struktúra, ami végtelen perspektívát hordoz. Cage szavaival élve: Olyan, mint egy üres pohár, amit bármikor, bármivel teletölthetsz.
Holló Mátyás: A zenében a tételek közti csendek lehetőséget adnak, hogy átgondoljam a zene ívét, de teret nyitnak a véletlenszerű, természetes hangoknak is. Néha furcsa dolgok történnek: megszólal egy autó riasztója, valaki becsap egy ajtót a folyosón, stb. Ezek kizökkenthetnek, de felfoghatjuk őket kontrasztként, a szándékolt zenei hangok ellenpontjaként is.
– Különleges formációban játszottok: két ütőhangszeres művész egy csellistával. Mióta játszottok családi trióként? Mi ennek az összetételnek az előnye és a kihívása?
– HA: 2014-ben játszottunk együtt először, Eszter lányunkkal négyesben, aki időközben felhagyott a zenetanulással. Akkor még a koncert családi jellege dominált, hiszen mindkét gyerek zeneiskolás volt. Mivel időközben Matyi egyértelműen a zenei pálya felé fordult, a trió-formáció már nekünk is más elvárást jelent, ugyanolyan komolyan vesszük, mint a többi fellépéseinket. Nagy előnye a családi zenélésnek, hogy legtöbbször “genetikailag” egyértelmű, mit szeretnénk kezdeni a hangokkal, utalásokból, félszavakból is értjük egymást. A legnagyobb kihívást pedig egyértelműen a repertoár jelenti: ilyen formációra kevés darab született, tehát átiratokat készítünk, duó- és szólódarabokat is beillesztünk a műsorba. 2021 szeptembere óta egyébként a földrajzi távolsággal is meg kell küzdenünk, hiszen Matyi Zürichben tanul.
– A programon klasszikusok (Haydn, Bach), kortárs darabok (például Cage), improvizáció, sőt afrikai tradicionális zene is található. Melyikőtöknek melyik darab a legizgalmasabb?
SzJ: Golijov “Mariel”-je mindig nagy hatással van rám. A tragikum és az időtlenség jellemzi a darabot. Az argentin szerző tökéletesen eltalálta azt a néhány zenei eszközt, amivel különleges atmoszférát teremt. Sallangtalan, mégis megindító ez a zene.
HA: Nekem nagyon izgalmas az afrikai xilofonzene és a “Child of Tree” kapcsolata. Valahol mindkettő a természetbe való beágyazódásról szól: A tradicionális zenék mindig is ilyenek voltak, hiszen alkotóik tiszteletben tartották környezetüket és az ahhoz fűződő viszonyukat. Cage előírja, hogy csak növényeken, vagy növényi eredetű hangszereken szólaljon meg a kompozíció, amelynek szerkezetét véletlenszerű eljárással alakítja ki – az előadó. Ez a darab tulajdonképpen improvizáció, ami hozzám nagyon közel áll, hiszen 10-12 éves korom óta szenvedélyem a rögtönzés. Nagyon szeretem a rugalmas zenei formákat, a pillanat által sugallt megnyilatkozásokat.
HM: Mostani műsorunkból a “Reflections on the Nature of Water” az, ami a legérdekesebb számomra, és itt nem elsősorban a szóló-feladat technikai nehézségei jutnak eszembe. Nagyon tetszik a darab impresszionista témaválasztása, ami egyértelműen utal Debussy zongoraművére (“Reflets dans l’eau”). Az amerikai szerző ciklusa tiszteletadás a francia mester és Igor Stravinsky művészete előtt. Azt hiszem, Debussy zongorára írt “Preludes”-sorozata is hatott a műre, amiből az utolsó tételt fogom játszani. Tanárom, Raphael Christen szerint talán a jelentősebb japán szerzők is inspirálták a szerzőt – Takemitsura és Tairara gondolok, akikre szintén hatott a francia zene. Így tulajdonképpen három földrész zenei kultúrája találkozik a darabban.
A Csend című koncertre 2022. június 11-én 18 órától a Budavári Evangélikus templomban kerül sor. A belépés ingyenes, az összegyűlt adományokat a háború elől menekülők javára ajánlják fel.
