A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum jazztörténeti ismeretterjesztő sorozatában októberben a jazz és a klasszikus zene kölcsönhatása, novemberben a jazz és a pop válása kerül középpontba a MűvészetMalom új rendezvénytermében. Az estek művészeti vezetője Zipernovszky Kornél jazzkritikus, zongorán Nagy János ‘Yancha’ játszik.
A júniusi Jazz Estek Szentendre (JESZ) koncertjeihez kapcsolódva a Ferenczy Múzeumi Centrum Jazznarratívák című előadássorozatában a jazz történeteiről beszél a programsorozat művészeti vezetője, Zipernovszky Kornél. Ahogy minden zenei ágnak, a jazznek is folyamatosan íródik a maga története, de ezt ezúttal nem pl. Louis Armstrong vagy Miles Davis életrajzán keresztül közelíti meg az előadó. A jazz és közönségének, vagyis magának a társadalomnak a találkozása áll a sorozat fókuszában.
Az estek egy-egy narratívát vizsgálnak, tehát arról is szó lesz, aki a történetet meséli, például egy zenész vagy egy producer, és arról is, hogy vajon miért pont ezt és így mondja el. Persze mindez nem csak prózában hangzik el, a zenei illusztrációt ott helyben improvizálja – hogyan is másképp? – Nagy János ‘Yancha’ zongoraművész, a magyar jazz meghatározó személyisége.
Programok:
Október 19. csütörtök 18:00: Jazznarratívák I. – Jazz a hangversenyteremben
A sorozat első estjén annak elbeszélését kísérjük figyelemmel, hogy hogyan lépte át a maga Rubiconját a jazz, mikor és hogyan játszottak először jazzt a Carnegie Hallban, milyen zseniális húzás volt a producer Norman Granz részéről a ‘Jazz at the Philharmonic’. De ez a történet az átkeléssel nem ért véget, a jazz és klasszikus zene komplex kölcsönhatása azóta is tart, sőt, még intenzívebb lett. Az, hogy idehaza ez a határ még villongásoktól hangos, a közönséget bizonyára nem fogja meglepni.
November 16. csütörtök 18:00: Jazznarratívák II. – Jazz és pop: egy válás története
A jazz évszázados történetének elején nem vált külön a jazz és a popzene, ez utóbbiról csak a hatvanas évek óta beszélünk a jazz műfajtól részben vagy egészen elkülönítve. Ám mint minden válás, ez is egy hosszabb folyamat és többrétű változás eredménye volt. Egy idő után már nem az Ellington- és Basie-zenekarok szolgáltatták a tánczenét és produkálták a slágerlistás lemezeket. Ez a történet annál sokkal összetettebb, hogy Charlie Parker és a be-bopperek zenéjére már nem lehetett táncolni, belép a képbe a kritikus, aki leminősíti a népszerűt, miközben ami mindenkinek tetszik, az jut el leginkább a közönséghez. A jazz és a pop a válás óta is kacérkodnak egymással.
További információk a Ferenczy Múzeumi Centrum honlapján ide kattintva érhetők el.