A Műcsarnok, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös tárlata bemutatja azokat a magyar építészeket, akik a 19. századtól napjainkig Ázsia bűvöletében éltek és alkottak. A Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című kiállítás 2023. december 15-től 2024. február 11-ig látogatható a Műcsarnokban, az MMA intézményében.
„Keletre magyar!” – adta ki a jelszót Lechner Ödön a 19. században, amikor a magyarságkutatás a nemzeti emlékezet nyomába eredt. Medgyaszay István, aki a magyar népművészet keleti kapcsolódási pontjait kutatta, és társaival 1928-ban megalapította a Lechner Ödön Társaságot, így emlékezik a mesterre: „Lechner Ödön lángelméje megsejtette a helyes nyomot.”
Az 1800-as években egyre népszerűbbé váló keleti utazások során gyűjtött műtárgyak, a hazai szecesszió orientalista szemlélete, a két világháború közötti építési lehetőségek, valamint a kortárs magyar építészek ázsiai sikerei alkotják a Keletelt sorsok című tárlat legfőbb témaköreit. A kiállítás Irán, az Egyesült Arab Emírségek, India, Srí Lanka, Kambodzsa, valamint Kína és Japán helyszínein keresztül mutatja be azokat az építészeti víziókat és megépült alkotásokat, amelyek izgalmas feladatként hatották át a magyar építészetet.
A Magyar Művészeti Akadémia 2017-ben emlékkonferenciát rendezett Medgyaszay István születésének 140. évfordulója alkalmából, ekkor indult meg az építész Indiához kötődő hagyatékának feldolgozása is, amelynek eredményei már láthatók a Keletelt sorsok című kiállításon. A hazai és nemzetközi kutatásoknak köszönhetően számos közelmúltban elkerült terv, fénykép és dokumentum szerepel a tárlaton, többek közt Kós Károly eddig sosem publikált isztambuli fotói, ifj. Francsek Imre vagy Károly Jenő iráni alkotásai, Giergl Kálmán keleti műtárgyai vagy Hudec László Sanghajban készült portréja.
A kelet vonzása napjainkban is kitapintható. A kortárs építészeti alkotások közül láthatók a zalaszántói sztúpa tervezője, Ráskai Ferenc rajzai, Viczián Szilvia arab városokban megvalósult munkái, Csete György, Kertész K. Róbert dél-ázsiai víziói, illetve Japán egyik legtermékenyebb magyar alkotója, Pálffy György középületei is. A japán kultúra közvetítőiként különleges formában szerepel apa és fia: Bognár Botond építész, szakíró és Bognár Balázs, a Kengo Kuma iroda vezető tervezőjének munkái.
Az építészek sokrétű művészetéről tanúskodnak olyan képzőművészeti alkotások, mint gyöngyöshalászi Takách Béla buddhista témájú, Sánta Gábor Angkorhoz kapcsolódó festményei, valamint Sebestyén Sára Japánban készült művészi épületfotói. Az MMA két intézményének közös kiállítását izgalmas vizuális anyagok egészítik ki: a Hudec László életéről szóló kisfilm, Csernyus Lőrinc Dubaj Expón látható víz-bemutatója, vagy Lévai Tamás sanghaji pavilonjának animációja. A tárlat különlegessége, hogy a hazánkban alkotó Arian Choroomi iráni, Perin Mistri indiai, valamint Sou Fujimoto japán tervezőt is bemutatják a Műcsarnok Boxának termeiben.
A kiállítás kísérőprogramjaként Baldavári Eszter művészettörténész-muzeológus kurátori tárlatvezetésre várja az érdeklődőket december 16-án, szombaton 15 órától. További információ ide kattintva található.