A MÁV Szimfonikus Zenekar visszatérő sztárvendége Elisabeth Leonskaja zongoraművész, aki a Fejlődés útján című hangversenyen lép fel 2024. november 21-én a Müpában.
Az idei évadban a Szőke Tibor-mesterbérlet első koncertjén Farkas Róbert vezényletével Mozart két zongorára és zenekarra írt versenyműve, valamint c-moll zongoraversenye, és Richard Strauss Imígyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeménye hangzik el. Az est további különlegessége, hogy a kétzongorás versenymű előadásánál Elisabeth Leonskaja partnere a nemzetközileg is elismert tehetség, Berecz Mihály lesz.
A hangverseny első részében a Mozart életművében is különösen elragadó és kedélyes darabnak számító Esz-dúr versenymű két zongorára és zenekarra című darabja csendül fel, amelyet a szerző valószínűleg saját magának és nővérének, Nannerlnek komponált, amikor huszonhárom évesen München, Augsburg, Mannheim és Párizs után visszatért Salzburgba, hogy elfoglalja állását a templom orgonistájaként. A mű keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de a legtöbb zenetudós 1779-re datálja.
A folytatásban Mozart K. 491-es, c-moll zongoraversenyét hallhatja a közönség, amellyel a szerző az ínyenceket és a szűz füleket is el akarta kápráztatni. Ezt a versenyművet 1786-ban fejezte be, kicsivel a Figaro házassága bemutatója előtt. Alighanem a vígopera komponálása idején szüksége volt arra, hogy kiírja magából a borúsabb gondolatait is, hiszen a darab hangulata személyes, lírai és melankolikus, szinte befelé forduló.
A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyének második részében Richard Strauss Imígyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeménye hangzik el, amelyet 1896-ban komponált és amelynek 21 ütemes bevezetését Stanley Kubrick nevezetes filmjéből, a 2001: Űrodüsszeiából ismeri a világ. A szimfonikus költemény kilenc epizódot emel ki Zarathustra életéből.
A zenemű meghallgatásához természetesen nem kötelező ismerni Nietzsche szövegét. Maga a zeneszerző írta, hogy sem filozofikus zenét, sem zenei portrét nem akart festeni: „Sokkal inkább kívántam zenébe átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdetektől a valláson s a tudományon keresztül Nietzsche ember feletti ember fogalmáig.”
