A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása szeptember 18-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Borsa Katával, Eötvös Józseffel, Papp Lászlóval és Ránki Dezsővel.
Titkos szavazással Borsa Katát választotta elnökének a Magyar Fesztivál Szövetség százhalombattai évi rendes közgyűlésén. A testületet az elmúlt mintegy két évtizedben vezető Márta István tiszteletbeli elnök lett. A 225 tagot számláló Magyar Fesztivál Szövetség a Kárpát-medence legjelentősebb és legsokoldalúbb fesztiválszervezőit tömörítő közössége, akik összesen 280 fesztivált képviselnek. A Szövetséget az elnök, két alelnök és a – művészeti, közösségi, népművészeti és hagyományőrző, gasztrokulturális, valamint az ifjúsági tagozatot képviselő – öt elnökségi tag vezeti.
A 2002-ben alapított civil szervezet aktív szerepet vállal a hazai és határon túli magyar fesztiválok közötti információcserében. Képviseli a Kárpát- medencében lévő kulturális és turisztikai értékekre épülő rendezvényeket és a fesztivál innovációk fontosságát. Különböző fórumokon segíti a minőségi fesztiválok kommunikációját, versenyképességük erősítését, szolgáltatásaik fejlesztését. Képviseli a tagok érdekeit, igényeit és javaslatait a közvélemény és a döntéshozók előtt, emellett kapcsolatot tart az európai fesztivál színtérrel is. A fesztiválok minősége kérdésében a Szövetség egyfajta normaalkotó szerepet kíván betölteni.
Borsa Katától, a Magyar Fesztivál Szövetség új elnökétől azt is kérdezzük, egy civil szakmai szövetség, közösség életében mi a legfontosabb elvárás a vezető személyével kapcsolatban? A Sziget, a Volt, a Sound vagy a Miskolci Operafesztivál idén a járvány miatt elmaradt, de hogyan lehetett kompenzálni a kisebb volumenű fesztiválokkal a szektor életét; melyek azok az alapvető kritériumok, amelyeknek az itthoni fesztiválok meg kell, hogy feleljenek, és milyen innovációkról van szó, amelyeket be kell építeni a következő években, illetve, mi a jelentősége a regisztrációs és minősítési programnak?
Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál
Minden szempontból rendhagyó lesz az idei Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivál és Verseny, amely a klasszikus gitárzene világának egyik legrangosabb nemzetközi eseménye. Tekintettel a nagy számú nemzetközi résztvevőre, a szervezők úgy döntöttek, hogy a teljes eseménysorozatot online rendezik meg, ezzel egyenlő esélyeket biztosítva a világ minden pontjáról jelentkező fiatal művészek számára.
A fesztivál koncertprogramja követi a verseny menetét, ezért szeptember és október hónapban visszatérően lesznek koncertek, időben a verseny különböző fordulóihoz kapcsolódóan. A szeptember 20. és október 30. között zajló eseménysorozaton fiatal gitárvirtuózok mutatják be a szabadon kiválasztott szonátákat, klasszikus zenei darabokat, valamint barokk műveket. Ezek a tehetségek a világ különböző országaiból érkeznek, így a zenei esemény több szempontból is igazi kuriózum a zenekedvelőknek és persze a gitárzene szerelmeseinek.
A nemzetközi verseny életre hívója, Eötvös József a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Roland Zimmer növendékeként végzett, ugyanott Franz Justtól zeneszerzést tanult. 1985 és 1988 között több nemzetközi verseny győzteseként hívta fel magára a figyelmet. Weimari évei után hazatért Magyarországra, szülővárosába, Pécsre, magával hozva és tanítva egy olyan új utat, amelyet Abel Carlevaro módszertanára alapozva fejlesztett ki a gitár zenei interpretációjának megerősítésére.
Hazatérése évében ő alapította meg a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán és a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában a gitár tanszakot, valamint ekkor hozta létre a mai napig is aktívan működő Pécsi Gitárklubot. Rendszeresen koncertezik a világ számos pontján, koncertjein saját művei mellett fontos helyet kap a 20. századi és a kortárs magyar zene népszerűsítése, de írt számára darabot Hollós Máté zeneszerző és Roland Dyens francia zeneszerző is. Eötvös József átiratai unikálisak, amelyeket a világon csak ő játszik gitáron. Zenepedagógiai tevékenysége mellett mesterkurzusai is fontos szerepet játszanak a hazai gitáréletben.
Eötvös József gitárművésszel arról is beszélgetünk, hogy a nemzetközi gitárverseny megalapításában mekkora szerepe volt az ő személyes zenepedagógusi indíttatásának; azok közül, akik itt játszanak, ki mit visz magával a versenyről általában; kik lesznek az idei koncertező művészek, és a verseny tartogathat-e meglepetéseket?
ELTE Füvészkert
A Füvészkert 250 éve című könyv az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét mutatja be. A Füvészkertet 1771-ben Nagyszombaton alapította az Orvosi Kar Növénytani és Vegytani Tanszékének első professzora és a hozzá tartozó botanikus kert első igazgatója, Winterl Jakab. A kert az orvostanhallgatók képzését szolgálta, de nagyon hamar helyet kaptak a gyógynövények mellett a hazai flóra ritkaságai, kertészeti különlegességei, majd az üvegházakban a trópusok növényei is. Történelmét költözések, felvirágzások és újrakezdések jellemezték, neves igazgatókkal, köztük a híres polihisztorral, Kitaibel Pállal. Jó néhány fa megélte a Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum megalapítását is.
Az ikonikus kert 170 éve költözött mostani helyére. Jelenleg 8000-re tehető a növényfajok és változataik száma, amelyek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint tekinthetők meg. A kert több évszázados kapcsolatrendszere révén Amerikától Ázsiáig és Ausztráliáig minden kontinensről származóan fel tud vonultatni növényérdekességeket, mint például az amazonasi óriás tündérrózsa, vagy az ausztráliai eredetű sárkányfenyő. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található itt, amelyek közül közel 40 faj megóvására különös figyelmet fordítanak. A Füvészkert alapfeladata az oktatás és kutatás, de széleskörű ismeretterjesztést is végez a különböző növénycsoportoknál (pl. Paradicsom nap). Az élő növények mellett a nem élő gyűjteményei: a 12 ezer tételes maggyűjteménye, 5000 kötetből álló könyvtára és a 30 ezer lapból álló herbáriuma nyújt segítséget a diákok és a kutatók számára.
Papp László és Isépy István A Füvészkert 250 éve című könyvét szeptember 15-én mutatták be nagyszabású ünnepség keretében, a jubileumi emlékévhez kapcsolódóan. Papp László botanikust, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológia tanszék vezetőjét arról is kérdezzük, milyen történelmi érdekességek kapcsolódnak a Füvészkerthez; mely történelmi nagyságok jártak vagy éltek itt; az oktatás szempontjából mi adja kiemelkedő jelentőségét, és hogyan járul hozzá a Füvészkert a kihalóban lévő fajok megóvásához?
Ránki Dezső
Szeptember 8-án ünnepelte hetvenedik születésnapját Ránki Dezső kétszeres Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas zongoraművész, a Nemzet Művésze. A Zeneakadémiára tizenhét évesen nyert felvételt, rögtön a második évfolyamra, közben befejezte középiskolai tanulmányait, majd huszonegy évesen kapta meg diplomáját. A híressé vált Kadosa Pál-osztályban Jandó Jenő és Kocsis Zoltán évfolyamtársa volt.
1969-ben elnyerte a zwickaui nemzetközi Schumann zongoraverseny első díját, és ez elindította nemzetközi karrierjét is. A főiskolai évek alatt rendszeresen vendégszerepelt külföldön, majd tanársegédként az intézményben maradt és tíz éven át tanított a Zeneakadémián. 1973-tól lett a Filharmónia szólistája, bejárta Európa szinte valamennyi országát, fellépett Észak- és Dél-Amerika sok országában, Japánban, Új-Zélandon.
Ránki Dezső a világ vezető zenekarai társaságában a zongoraverseny repertoár nagy részét eljátszotta. Dolgozott olyan neves karmesterekkel, mint Zubin Mehta, Leonard Bernstein, Kirill Kondrasin, Lovro von Matačić és mások, de kamarazenészként is sokszor láthatja a közönség. Partnere volt többek között Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, dalesteken Peter Schreier, az elmúlt években pedig főként felesége, Klukon Edit, akivel bemutatták a négykezes zongorairodalom kevéssé ismert, rendkívüli nehéz darabjait is, mint például Beethoven IX. szimfóniájának átiratát. Kétzongorás fellépéseik között jótékonysági célú estek is szerepelnek.
Ránki Dezső ötvennél is több lemezt készített, közöttük olyan kiemelkedő sikerű felvételeket, mint a Chopin- és Liszt-művekből összeállított lemezek, az Igor Stravinsky vagy Maurice Ravel zongoraműveiből készült válogatás, illetve Bartók Mikrokozmoszának teljes felvétele. Ránki Dezső zongoraművész arról is mesél, hogyan lehet beleszeretni egy hangszerbe; miért volt különleges fészek a Kadosa-osztály; hogyan alakult ki Japánnal való kapcsolata; kik azok a zenei nagyságok, akik különösen nagy hatást gyakorolnak rá; és van-e bármi, ami várat magára a repertoárból?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. szeptember 19-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
