A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása november 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Egri Mártával, Horváth Péterrel, Mészáros Jánossal és Várnagy Andreával.
Alfred Uhry amerikai drámaíró Pulitzer-díjas története, a Miss Daisy sofőrje a ’40-es évek Atlantájába kalauzolja a nézőket, ahol a zsidó származású nyugdíjas tanárnő, Miss Daisy Werthan éli magányos, ám annál aktívabb életét. Az idős nő biztos abban, hogy mindent el tud intézni egyedül – így számos balesete után az autóvásárlást is –, és mivel stílusa nem éppen barátságos, környezete nem siet a segítségére. Ekkor kerül mellé sofőrként az afro-amerikai Hoke Colburn, Daisy fiának megbízásából. Kapcsolatuk nem indul zökkenőmentesen, ám az évek során barátsággá alakul. A történet 1948 és 1973 között kíséri nyomon Miss Daisy és Hoke Coleburn különös barátságának történetét, amelyet 1989-ben ismerhetett meg a világ.
A Miss Daisy sofőrje egyébként az első része Alfred Fox Uhry Atlanta-trilógiájának, és 1988-ban elnyerte a Pulitzer-díjat dráma kategóriában. Az eredeti film – amelynek forgatókönyvét maga Uhry írta saját színdarabjából – azóta klasszikussá vált, és három Golden Globe mellett négy Oscar-díjat is kiérdemelt. A Miss Daisy sofőrje egy elgondolkodtató és szívmelengető történet arról, hogy az elutasítás méltatlanul egyszerű, és nem egyenlő a függetlenséggel, valamint, hogy a barátság köteléke miként lépheti/élheti túl az idő kihívásait. Ha esélyt adunk egymásnak, hogy megértsük a másikat, meg fogjuk ismerni az ő történetét is. Ha képesek vagyunk kilépni saját előítéleteink fogságából, könnyen kibontakozhat előttünk egy másik személyiség, aki ugyanúgy érez, mint mi, ugyanúgy szeret, fél, örül, sír, vágyakozik, elbukik és sikereket ér el.
A színpadi adaptációt Dicső Dániel rendezi a Jászai Mari-díjas Egri Mártával, Kálid Artúrral és Pál Tamással a főszerepben. A Veres1 Színház produkcióját a Belvárosi Szinházban láthatjuk november 24-én. Egri Mártát arról is kérdezzük, az eredeti film kapcsán milyen élményei vannak; a próbák során milyen kérés fogalmazódott meg a rendező részéről, és mi az, amit személyes élményként megfogalmaz az alaphelyzet és az előítéletek kapcsán; illetve mit teszi maivá ezt a sok évtizeddel ezelőtti történetet?
Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét 1988. január 29-én mutatták be: A padlás Sztevanovity Dusán ötletéből, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg. A darab nyers változatát Dusán Presser Gáborral írta 1986 nyarán Zsennyén. Az ottani alkotóházba azért vonultak vissza, hogy egy televíziós mesesorozathoz és egy új Zorán-albumhoz írjanak új dalokat, ám ezek akkor nem készültek el. A Rádiós szerepét Presser Gábor saját bevallása szerint Kaszás Attilára írta.
A most játszott szövegkönyv Horváth Péter segítségével nyerte el végleges formáját. Az olvasópróbára 1987. november 30-án került sor. A rendező Marton László lett, aki már korábban is dolgozott együtt a szerzőkkel. Horváth Péter, aki a prózai részek írásában segített, Marton László javaslatára került a produkcióba. A szilvásgombóc helyett Horváth Péter eredetileg palacsintában gondolkodott, ám a csapat Radnóti Zsuzsa dramaturgnál dolgozott a darabon, akinek édesanyja folyamatosan szilvás gombóccal vendégelte meg őket, ennek emlékére is született meg a dal.
Az előadás 13 szerepét az elmúlt 32 évben közel 100 színész, több generáció játszotta – Igó Éva például a bemutatón Süniként, az elmúlt években pedig Mamókaként áll a színpadon. A Varázskönyvet Rubik Ernő tervezte. A színház nehéz anyagi helyzetben volt akkor, ezért a díszletet korábbi előadások kellékeiből állították össze Robinson kivételével.
„Sokat változott az időben, hogy mit jelent számomra ez a darab. A felkészülés éve tele volt szorongással: megél-e egy ilyen, puritán zenés játék a hatalmas Vígszínházban? A premiert az emeleti világosító fülkében izgultam végig. Aztán futottam, hogy leérjek a földszintre, mielőtt elnémul a nézőtér. Leértem. És még vagy húsz percig toporogtam szerzőtársaimmal az ügyelőpultnál, míg végül a színészek betereltek a színpadra. Felülmúlhatatlan érzés volt. Angyal szállt el A padlás fölött. És azóta is itt kering” – meséli Sztevanovity Dusán.
Presser Gábor így vall a kezdetekről: „Egészen más okból, az előttünk készülő darab csúszása miatt a nagyszínpad helyett a Házi Színpadon kellett próbálni, néhány léc és vásznak jelezték a díszleteket, a színészeknek vigyázniuk kellett, hova lépnek, nehogy még baleset is legyen. Minden előjel erősen billegett. A premier éjszakáján Dusán, Horváth Péter és én – a szerzők – megköszöntük Marton munkáját, s ő azt mondta: ’Gyerekek, ez egy emlékezetes nap, ez a darab egy kincs’.
De azt nem hinném, hogy bármelyikünk is gondolta volna, hogy a Víg több mint egymillió jegyet ad majd el, és lesz egy 999 előadás.”
Nos, most elérkeztünk az 1000. előadáshoz, amelynek kapcsán Horváth Péterrel, A padlás szövegírójával arról is beszélgetünk, milyen volt az a bizonyos nyár 1986-ban, milyen emlékeket őriz a munkafolyamatokról; és volt-e számára nagyon kedves szereplőcsapat A padlás kapcsán?
A két legismertebb hazai, történelmi képregények kiadására szakosodott könyvkiadó, a Képes Kiadó és a Képes Krónikák Kiadó különleges akcióra szánta el magát. A képregény műfajának népszerűsítése érdekében 50 magyar középiskolába juttatnak el egy-egy könyvcsomagot, összesen 1 millió Ft értékben. A kötetek között megtalálhatók a magyar irodalom gyöngyszemeinek képregény-feldolgozásai: köztük kötelező olvasmányok, mint az Egri csillagok vagy A kőszívű ember fiai, valamint történelmünk sorsfordító eseményeit – például az 1956-os forradalmat – bemumutató képregények.
A felajánlással a kiadók elsősorban a kiemelten művészeti, valamint a történelem-irodalom oktatásra szakosodott iskolákat szeretnék segíteni. A lehetőségről online felületeken és hagyományos csatornákon keresztül nyilvános felhívást tesznek közzé, a csomagokat pedig az első 50 jelentkező kaphatja meg. A karitatív akció eredményhirdetésére november 26-án kerül sor a Béke Hotel rendezvénytermében.
A jótékony iskolai kezdeményezés bejelentésével egyidőben a helyszínen ötnapos ingyenes magyar történelmi képregény-kiállítás is nyílik Klasszikusoktól a modernig, avagy magyar történelmi képregények Szent Istvántól az Egri csillagokig címmel. Mészáros Jánost, a Királyok és keresztek című képregényfolyam egyik alkotóját arról is kérdezzük, a képregény mint műfaj népszerű-e ma is, vagy a könyvespiacon van még mit tenni érte; hogyan fogalmazódott meg a magyar történelem feldolgozásának ötlete, és az elmúlt években hogyan tudták megszólítani a fiatal korosztályt; hogyan lehet informatikai fejlesztésekkel összekapcsolni egy nagyon hagyományos műfajt; és mi a céljuk mostani felajánlással?
A VI. ZeneVarázslat Nemzetközi Négykezes Zongoraverseny és Zongorafesztivált november 17. és 21. között rendezik Kaposváron. Az ötnapos fesztivált – amelynek idén ősszel is a kaposvári Csiky Gergely Színház és a város kulturális intézményei a házigazdái – a zongoraverseny kísérőrendezvényeiként gazdag klasszikus zenei és társművészeti programsorozat is gazdagítja. Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a ZeneVarázslat program megálmodójának célja, hogy minél közelebb vigyék a gyermekekhez a klasszikus zenét; versekkel és kötetlen beszélgetésekkel segítve annak megértését, hogy mit is üzennek nekünk a zeneszerzők a hangokon keresztül.
Cél a tehetséggondozás is: egy-egy kiemelkedő fiatal útját a jövőben is figyelemmel kísérni és segíteni szakmai előrejutásukat, akár együtt koncertezve velük; továbbá elősegíteni, hogy a zongorát tanuló fiatalok a pódiumon is megmutathassák és összemérhessék tudásukat, és egy közösségformáló, barátságos hangulatú versenyt szervezzenek. 2018 óta Várnagy Andrea leányával, Farkas Lilivel rendszeresen ad négykezes zongorakoncerteket. A világon talán egyedülálló anya-lánya párosuk családias hangulatot hoz a közösségekbe és inspirációt ad az őket hallgató gyermekeknek. A klasszikus zenét és a minőségi zenei nevelést szeretnék olyan rétegek felé is elérhetővé tenni, akiknek különben esélyük sem lenne annak megismerésére. Érkeznek gyermekek iskolákból, zeneiskolákból, gyermekotthonokból és családsegítő szakszolgálatok kíséretében.ű
A versenyre és a kurzusra magyarországi és határon túli növendékek nevezését várják hat korcsoportban. Nemcsak diákok versenyezhetnek, hanem a tanáraikkal is előadhatnak négykezes zongoradarabokat, emellett idén második alkalommal várják a tanár-tanár párosokat is, amellyel céljuk, hogy a zongoratanárok ne csak felkészítőként vegyenek részt a versenyen, hanem a pódiumon is szerepelhessenek. Várnagy Andrea zongoraművészt, a verseny megálmodóját arról is kérdezzük, mely korcsoportok hogyan mérik össze tudásukat; kik foglalnak helyet a zsűriben; a legkisebbek, a hat év alattiak hogyan kapcsolódhatnak a ZeneVarázslathoz, és a társművészetek – mint a képző- és irodalomművészet – hogyan színesíti a versenyprogramot?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. november 14-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.