A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása november 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Jakab Edittel, Rákász Gergellyel és Tóth Gáborral.
Uncle Zsiga
Jakab Edit amerikai-magyar filmrendező, író, nyelvész, tolmács, újságíró Debrecenben született, első diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-orosz-finnugor nyelv és irodalom szakán kapta. Gyerekkora egy részét Finnországban töltötte, élt Berlinben, tanult fél évet Moszkvában, a második diplomáját az Indiana Egyetemen szerezte. New York volt az álma, élt ott is, a Princeton Egyetemen PhD-t szerzett szláv nyelvészetből, tanult a Harvardon, a posztdoktorális kutatását Montreálban végezte, ahol a tanítás, tolmácsolás és újságírás mellett fordított is, többek között franciaországi és québec-i kortárs szépirodalmat franciáról magyarra, valamint magyar írásokat angolra. Nyelvészetet és oroszt tanított a Concordia Egyetemen, volt a MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Balassi Intézet kiküldetésében pedig a pozsonyi Comenius Egyetem magyar vendégtanára.
Több mint egy évtizede tudósít kanadai kulturális eseményekről a magyar sajtónak főleg filmről és jazzről. Tíz nyelven beszél, ír verset, prózát, forgatókönyvet és filmrendezéssel is foglalkozik. Maradék szabadidejében egy jazz-zenekarban zongorázik. Rövidfilmesként olyan alkotásokat készít, amelyek középpontjában az emberek közötti, meglehetősen bonyolult viszonyrendszerek és a társadalmi igazságtalanságok állnak. Legújabb, Uncle Zsiga című, Bordán Lili és Gyabronka József főszereplésével forgatott alkotásával az Isztambuli Nemzetközi Filmfesztiválon két díjat is besepert – köztük a legjobb rövidfilmért járó elismerést.
A filmet rendezőként és producerként is jegyző Jakab Editnek az Uncle Zsiga a hatodik filmje, egyben az ötödik diplomamunkája. Nemcsak rövidfilmes alkotónak tartja magát: mint mondja, már megírta az első nagy forgatókönyvét, és ahogy összejön rá 2 millió dollár, azt szeretné leforgatni Budapesten és New Yorkban. Jakab Edit az emberek közötti mély, bonyolult kapcsolatokat jeleníti meg filmjeiben. Az Uncel Zsiga forgatókönyvét Bak Zsuzsannával írta, az ihletet Csák Géza Szókratész-elbeszélése adta, ami egy apa-lánya kapcsolatról szól, de a végeredményt teljesen más irányba vitték el. A forgatást szándékosan teljes női stábbal kivitelezte. Szinte minden benyújtott pályázatot megnyert, Ohióba repítette a színészeket, valamint Csepeli Eszter operatőrt, az utómunkához pedig nagy tapasztalattal rendelkező és a filmiparban ismert munkatársakat talált, köztük a vágót, Ruszev Szilviát. A filmhez a Klezmatics zenésze, Matt Darriau komponálta a zenét. Kétrészes interjúnkban arról is beszélgetünk Jakab Edittel, hogy miért éppen a rövidfilm műfaját választotta?
Beteljesült ünnep
Rákász Gergely 15 évesen, az ország legfiatalabb koncertorgonistájaként adta első hangversenyét. 2005-ig az Egyesült Államokban tanult és koncertezett, mindezidáig több mint 1500 fellépése volt Magyarország, Európa és Amerika nagyvárosaiban, emellett tíz szólóalbuma jelent meg. Egyedi látásmódja fiatalos lendülettel tölti meg a klasszikus zenét. Látványkoncertjeivel új műfajt teremtett, amelyben képzőművészet, tánc és színészi játék segítségével hozza közel a klasszikus zenét és a hangszert a közönséghez.
Egyedülálló, Bachalley című projektjében a világon először kapcsolta össze Bach fúgáit és a Street Dance-t. VíziZene című produkciója a Dunán, a Rajnán és a Szajnán ad egyedülálló élményt, de koncertjeire nemcsak a szokatlan helyszín jellemző: a zenetörténetből vett érdekes háttértörténetekkel is rabul ejti közönségét.
Jótékonysági projektjein – közönségével együtt – számos nemes célt támogat, amelyek közül a legjelentősebb a Böjte Csaba tusnádi gyermekotthonában élők jobb sorsa. Iskolaprogramja keretein belül több mint 100 magyar iskolában szólaltak meg hangversenyei, közel 60.000 diák ismerkedett általa a klasszikus orgonazenével. 2018-ban indított alapítványa az anyaország határain túl élő magyar közösségeknek szervez koncerteket magyar művészek közreműködésével. Rákász Gergely Beteljesült ünnep címmel december 1. és 26. között országos turné keretében számos városban mutatja be látványkoncertjét, a megszokott, különleges showelemekkel, az elmúlt korok legmeghatóbb zenei pillanatait megidézve. Az orgonaművészt arról is kérdezzük, egy fiatal fiú miért választ egy olyan méltóságteljes és komoly hangszert, mint az orgona; mi az, ami a látványkoncertek lényegét adja; valamint a most induló, ünnepi turné során mely zeneszerzők muzsikája csendül majd fel?
Mátyás és a török basa
A legendás Széchenyi-díjas néprajzkutató, egyetemi tanár, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány kultuszminisztere, Andrásfalvy Bertalan 90. születésnapján jelent meg eddig kiadatlan meséinek gyűjteménye Mátyás és a török basa címmel. Az ’50-es években gyűjtött és most közreadott dél-dunántúli mesék először jelennek meg a nyilvánosság előtt. A Magyar Versmondók Egyesülete hosszas előkészítő munka eredményeként jelentette meg a Versmondók Könyvtára sorozat legújabb kiadványaként a nyomtatott kötetet és a hozzá tartozó virtuális hangoskönyvet. A meséket Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész fűzte össze megzenésített versekkel, mesékkel. A gyűjtemény megjelenésének kuriózumát az adja, hogy a kötetben található mesék nem közgyűjteményekből kerültek elő, hanem magának a gyűjtőnek a saját archívumából.
A hangfelvételek a közelmúltig Andrásfalvy Bertalan birtokában voltak, a sok száz oldalt kitevő jegyzeteket most először rendszerezték a szakemberek. A kötetet a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be, ahol a Széchenyi-díjas tudós elmondta:
„Nagy öröm számomra, hogy – több mint hét évtizeddel az első mesekutatásaim után – az eddig kiadatlan gyűjtéseim megjelenhetnek. Meseszövegeim kötetté rendezése már régi adósságom, de mivel sohasem szakosodtam mesekutatásra, így az évek során ezen gyűjtéseim nem kerülhettek közlésre. Nagyon boldog vagyok, hogy e kötet ennyi évtized után most megjelenhet.”
Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóként az egész Kárpát-medencét bejárta, számos maradandó monográfiával gazdagítva a néprajztudomány ismereteit. Alapvetően nem a mesék gyűjtése miatt járta a falvakat, hanem a magyar néptánc jellegzetességeit próbálta feltárni, de közben megtalálták a mesék, s elkezdte rögzíteni, jegyzetelni őket. A most megjelent kötet az 1950 és 1963 között gyűjtött dél-dunántúli mesegyűjtéseket gazdagítja. A közreadott 45 mese kilenc település tizenegy mesemondójától származik. Tóth Gábort, a kötet szerkesztőjét arról is kérdezzük, mi a jelentősége a kultúrkincs szempontjából e mesegyűjteménynek; mennyi ideig, milyen munkafolyamatok mentén készült el a kötet; és milyen izgalmas információkkal szolgál egyes magyarországi tájegységekkel és a régi népmesemondókkal kapcsolatban?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. november 21-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.