A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának soron következő adása január 22-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Fabényi Júliával, László Lilivel, Tarjányi Tamással és Tornyai Péterrel.
„Frey Krisztián a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője és a nemzetközi computer art korai svájci úttörője. Nagyszabású életműkiállításával régi adósságát törleszti a múzeum. Frey az Iparterv-nemzedék tagjaként saját maga által kifejlesztett absztrakt expresszionista formanyelvvel lépett a progresszív művészet színpadára az 1960-as évek elején.
’Változó tempójú gesztusfestészetnek’ nevezett, jellegzetes, kézírásos jegyekkel tűzdelt expresszív absztrakciója széles esztétikai horizontot járt be, érintve a fehérré kiégett monokróm képeket, a kényszeres folyóírás naplószerű kalligráfiáit, valamint a pecsétek, falfirkák és digitális vektorok világát. A rangos múzeumok anyagából, valamint magyar és nemzetközi magángyűjtők alkotásaiból válogatott tárlaton eddig sosem látott teljességében bontakozik ki Frey életműve, a szakma előtt is ismeretlen korai munkáktól az itthon és Svájcban készült főműveken át az úttörő computer art-kísérletekig” – olvasható a Ludwig Múzeum oldalán, a kiállítás ajánlójában. A január 21-én nyílt és március 20-ig nyitva tartó kiállítás kapcsán dr. Fabényi Júlia művészettörténésszel, a Ludwig Múzeum igazgatójával beszélgetünk.
„Egyáltalán nem mindegy, ki áll be a Büdös Gizi lagziján vonatozni… hogy ki ki mögé kerül – Nándi szempontjából pláne nem mindegy. Nándi szülei, Attila és Éva ezen a rendezvényen jönnek össze, miután a vonat egymást követő kocsijai lesznek. Hamar kiderül, hogy közös életüknek nem a gyerekük a főszereplője, hanem a redőny. Legalábbis Éva számára mindenképp, akinek mellesleg az anyja (Márti) is jelen van… amikor jelen van… meg amikor nincs. Ő nem redőnypárti, sőt. De mitől tud ennyire fontos lenni a redőny? Mit tud egy redőny? Hát, sok mindent. Ha leengedik, eltakar; ha felhúzzák, megmutatja, mi van kint… vagy bent. (Feltéve, ha működik.)” – olvasható a Redőny című kortárs magyar dráma ajánlójában.
A szerző, Maros András író, drámaíró kilenc prózakötetén kívül több száz irodalmi publikációja jelent meg folyóiratokban, heti- és napilapokban. Drámáiból országszerte születtek előadások – ezek közül néhány a Nyílt Fórum programból nőtte ki magát. A Redőny főhősének, Évának a sorsán át egy, a tradicionális szerepre kényszerített nő sorstragédiáját ismerhetjük meg hétköznapi, ismerős, mégis nagyon egyedi dialógusokon keresztül. Az Orlai Produkció február 25-i bemutatója kapcsán az Évát alakító László Lilit kérdezzük többek között arról, hogy a korábbi felolvasószínházi forma mit adhat a nézőnek és a színésznek; a színházi bemutató hogyan formálja át ezt; Éva alakja mit képvisel a szerző szándékai szerint, és ő maga mit akar még megmutatni ebből? És mit képvisel számára a redőny?
Elindult a kedvezményes jelentkezés a 2022-es Crescendo Nyári Akadémia és Fesztiválra. A nemzetközi klasszikus zenei rendezvényre 18. alkalommal kerül sor, mégpedig július 20-tól augusztus 1-ig a Tisza és a Bodrog festői találkozásánál, Tokajban. A korábbi években megszokott ének, opera, szólóhangszeres, kamarazenei, szimfonikus zenekari, barokk, ifjúsági, kórus, korrepetitor, jazz és improvizációs kurzusok művésztanárai idén is várják az ifjú tehetséges zenészeket.
A Crescendo Szimfonikus Zenekara Johannes Brahms II. D-dúr szimfóniáját fogja megszólaltatni, ezúttal is az amerikai karmester, Delta David Gier vezényletével. A Crescendo Nyári Akadémia művésztanárai Európa és Amerika rangos zenekarainak tagjai, zeneművészeti egyetemeinek tanárai. A magyar művészek közül mások mellett Dallos Erika karvezető, zongora- és csembalóművész, a Magyar Állami Operaház korrepetitora, Kemenes András zongoraművész, Füzeséry Attila hegedűművész, Kovácsházi István és Szabóki Tünde énekművészek, Nagy Réka viola da gamba művész és Bartha Mátyás jazz-zongorista mesterkurzusai látogathatók, az opera kurzust pedig idén először tartja Varga Bence operarendező. Tarjányi Tamást, a Crescendo Nyári Akadémia művészeti igazgatóját arról is kérdezzzük, milyen új ötleteket szeretnének megvalósítani idén a jól bevált programstruktúra mellett; Delta David Gier amerikai karmesterről mit érdemes tudni; kik lesznek a nemzetközi paletta legizgalmasabb tanárai, és meddig lehet jelentkezni a kurzusokra?
Horváth Balázs, Tornyai Péter és Balogh Máté – három fiatal zeneszerző teremti újjá Bach Kunst der fuge című művét. Az ősbemutatónak a Zeneakadémia ad otthont január 30-án. A fúga művészete egyébként Johann Sebastian Bach nagyszabású variációs ciklusa, amely 1740 és 1750 között készült, első nyomtatott kiadása 1751-ben jelent meg. A cím valószínűleg magától Bachtól származik. A mű 14 fúgát és 4 kánont foglal össze. A közelgő esten a művek tételei keverve, egymásba fonódva hangzanak el, amelyeknek sorrendjét a zeneszerzők közösen komponálták. Tornyai Péter zeneszerző, kamarazenész 2012-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, a zeneszerzéssel párhuzamosan ugyanitt hegedű szakot végzett Kertész Istvánnál. 2012 novemberétől a római Conservatorio di Santa Cecilián folytatott ösztöndíjas tanulmányokat, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója volt, 2015-től a zeneszerzés tanszék óraadó tanára és egy évig Eötvös Péter mentoráltja. Számos ősbemutató és magyarországi bemutató fűződik nevéhez.
A CentriFUGA Kortárszenei Műhely és a Hermina Alkotócsoport alapító tagja, az Anima Musicae Kamarazenekar kortárszenei műhelyének művészeti vezetője. Művei az utóbbi években elhangoztak számos európai országban, az Egyesült Államokban és Új-Zélandon. Gyakran játszik klasszikus és kortárs zenét hegedűsként és brácsásként egyaránt különböző kamaraegyüttesekben. Tornyai Péterrel arról is beszélgetünk, vajon miért tartják a Kunst der Fugét Bach életpályája beteljesedésének; milyen variációs és előadói lehetőségeket rejtett az elmúlt évszázadokban a művészek számára; hogyan kezdtek neki a munkának zeneszerző társaival, és az előadás során ki mit képvisel?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2022. január 23-án, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.