A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának soron következő adása február 19-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Cseh Dáviddal, Dóka Péterrel, Péteri Lillával és Zsoldos Dáviddal.
A kabuki-színház varázslatos világa címmel február 23-án a Cinema Kabuki filmfesztivál társeseményeként kapcsolódhatunk egy izgalmas webináriumhoz, a Japán Alapítvány Budapest szervezésében. Az esemény előadója Duró Győző dramaturg, a budapesti Katona József Színház alapító tagja, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének tanára, egyetemi docens. Beszélgetőpartnere és egyben az est moderátora Cseh Dávid dramaturg, esztéta és fordító.
„A kabuki Japánban több mint négyszáz éve népszerű színjátékforma, amely eredetileg a XVII. században megerősödött nagyvárosi polgárság szórakozását szolgálta. Különleges díszletei és jelmezei, az európai barokk színpadtechnikáját is meghaladó szcenikai megoldásai, színészeinek szuggesztív arcfestése és bravúros mozgásformái ma is lenyűgözik a nézőket” – olvasható az esemény ajánlójában.
Bár nők találták ki és vitték sikerre közel négyszáz évvel ezelőtt, mégis 1629-ben a shógunátus megtiltotta, hogy a kabukiban nők szerepeljenek, ezért helyüket fiatal fiú színészek vették át. A kabuki színészek a kor ünnepelt sztárjai voltak, miközben az akkori társadalmi elit megvetette őket foglalkozásuk miatt. A kabukiban a színjátszásnak legalább akkora szerepe van, mint a jelmezeknek, díszleteknek. A díszlet megeleveníti a hagyományos japán élet momentumait, a színészek játékát élő zene kíséri, a színészek akár ki is sétálhatnak a nézők közé. Az erős smink, a parókák, látványos hajviseletek is fontos része a színpadi látványnak. A kabuki témáját tekintve igen változatos, a szerelmi darabok mellett drámák, humoros történetek, történelmi események is megjelennek, de nem a teljes történet mesélik el, csak azok legizgalmasabb, legjobb részét.
Cseh Dávidot, az esemény moderátorát arról is kérdezzük, mire utal a kabuki név; miért fontos része a kabuki-színház a kulturális örökségnek; milyen hatásokat lehet benne felfedezni, és a japán társadalom számára mit képvisel?
Móra 70+
Móra70+ – A gyerekirodalom felnőtté válásának történetei szakértőknek és rajongóknak címmel február 24-én és 25-én a B32 Galéria és Kultúrtérbe várja a közönséget a Móra Kiadó. A Móra Könyvkiadó a klasszikus és kortárs, hazai és külföldi gyermek- és ifjúsági irodalom, a gyermekkultúra hagyományőrző és értékteremtő szellemi műhelye. Az 1950-ben alapított kiadó 1957-ben vette föl Móra Ferenc nevét és évtizedeken át a gyermek- és ifjúsági irodalom egyedüli közvetítője volt. A 1990-es évektől új társasági formában folytatta a munkát. Az első könyves élményt nyújtó képeskönyvtől a gyermekversen, a meseregényen, a kamaszoknak szóló irodalmon túl a felnőtt és a gyermekirodalom határmezsgyéjén egyensúlyozó rendhagyó kötetekig, valamint életműsorozataival minden korosztálynak kínál értékes és érdekes irodalmi alkotásokat.
A Móra archívumai, munkatársainak emlékezete és a 20. századi gyerekirodalmat kutatók munkái rengeteg értéket őriznek, amelyet fontosnak tartanak nemcsak megóvni, de tovább is adni az új irodalmár generációknak. A közelgő kétnapos – a szakmai és a nagyközönség számára egyaránt nyitott – konferencián 16 előadó mutat majd be fontos fejezeteket a Móra Kiadó munkájáról, egyben a 20. századi gyerekirodalomról és gyerekkönyv kiadásról.
A Móra 70+ konferencián a közkedvelt klasszikus szerzők: Szabó Magda, Janikovszky Éva, Fekete István, Lázár Ervin, Weöres Sándor mellett fókuszba kerül a magyar gyereklíra vertikuma, az ifjúsági novella újjászületése, a 20. századi magyar sci-fi irodalom, a cenzúra, a gyerekkönyv illusztráció és a gyerekirodalom megjelenése a televízióban. A Móra 70+ kapcsán Dóka Péterrel, a Kiadó főszerkesztőjével beszélgetünk.
Tizenhét hattyúk a Pesti Magyar Színházban
A Pesti Magyar Színház nemrég mutatta be Cserhalmi György rendezésében Csokonai Lili (Esterházy Péter) Tizenhét hattyúk című monodrámáját a Sinkovits Imre Színpadon. Esterházy Péter 1987-ben írott műve formabontó nagyon sok szempontból. Egy fiatal lányon keresztül mesél el egy élettörténetet a nyolcvanas évek közepétől, a barokk kor nyelvezetét használva. „Én, Csokonai Lili löttem e nyívvel tellyes világra az 1965. esztendőben 17. septembris virradólag Csepel szürke lapályában, az igaz római hitben és hitetlenségben megmaradván hóttig.” Így kezdődik Csokonai Lili könyve, amely regény és önéletrajz, látomás és valóság.
Esterházy könyvéről ezt olvashatjuk az Élet és irodalom 1987. májusi számában: „… a Tizenhét hattyúk a végletek könyve. Pontosabban: az összebékíthetetlenek összebékítésének könyve. Egy igazi pogány – ha tetszik: görög – sorstragédia evangéliumi megformálása. Egy banális kortárstörténet sorssá emelése: mitologémateremtés.”
Cserhalmi György, a darab rendezője pedig a következőket mondja: „A magánynak van egy pusztító ereje, ha engedjük. Van egy építő ereje, ha annak nyitunk utat. Nincsenek jó vagy rossz arányok. Az ember olyan, amilyen, amilyennek meg lett teremtve. Tudjuk erről a nőről, hogy Éva leszármazottja, előbb evett az almából, mint az Ádámok. Ez látszik rajta és a sorsán. Amit nem szabad elfelejtenünk, hogy ő egy nagyon okos nő. Talán ködösen hangzik ez most, de az előadás megtekintése közben értelmet nyer.”
Csokonai Lilit a Magyar Színház fiatal művésze Péteri Lilla alakítja, akit arról is kérdezünk, hogyan éli meg a lány drámáját; mi az, amit a történet szereplőjétől tanult, és mi az, amit nem a különleges nyelvezettel ad át, hanem gesztusokkal; illetve számára mi az előadás koncepciójának legérdekesebb része?
Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny
Kiugróan nagy nemzetközi érdeklődéssel zárult a nevezés az első Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyre, amelyet június 17–26. között rendeznek meg Debrecenben. 5 kontinens 43 országának 200 fiatal muzsikusa jelentkezett hegedű, brácsa és cselló kategóriában. A jelentkezők – akik között amerikai, izlandi, német, örmény, üzbég és új-zélandi muzsikus is van – a háromfordulós verseny előtt videós előválogatón vesznek részt.
A jelentkezők legkésőbb február 28-ig kapnak tájékoztatást az előválogató eredményéről. Ekkor derül ki az is, hogy kik kezdhetik meg az élő versenyt június 17–26. között. A verseny négy fordulóból áll: Előválogató, Elődöntő, Középdöntő és Döntő. A hegedűsök, brácsások és csellisták ugyanabban a kategóriában versenyeznek. A zsűri maximum 18 versenyzőt juttat tovább a Középdöntőbe (köztük legalább 3–3 hegedűst, brácsást és csellistát) és 6 versenyzőt a döntőbe (köztük legalább 1–1 hegedűst, brácsást és csellistát). Az első fordulóban szólóban lépnek fel a versenyzők, a másodikban pedig zongorakísérettel vagy duóban. A zenekari döntőbe a hat legjobb jut be, ők egy-egy versenyművet adnak elő a debreceni Kodály Filharmonikusok szólistájaként.
A verseny hivatalos zenekara a közel egy évszázada a Magyar Államvasutak által alapított, Bartók–Pásztory-díjas Kodály Filharmonikusok, amely évről évre nagyobb teret, ismertséget és elismertséget kap Magyarország és a világ zenei életében. Rendszeres szereplője a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválnak, társalapítója az Orosz Zenei Fesztiválnak; a szimfonikus és az operairodalom terén egyaránt rangos nemzetközi produkciók részese.
Az első Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyt szervező Jeunesses Musicales elnökét, Zsoldos Dávidot arról is kérdezzük, hogyan értékelik a verseny iránti óriási érdeklődést.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2022. február 20-án, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
