Gioachino Rossini egyik legmulattatóbb operája, az Ory grófja egy nagy átöltözés-kavalkád. Ráadásul Ory grófja minden egyes átváltozással csak nagyobb és nagyobb bajba keveri magát.
száraz november
Harrison Birtwistle-vel már találkoztunk idén novemberben a Minotaurusz kapcsán, most ismét egy ókori történetet feldolgozó operájáról lesz szó.
Vannak olyan zeneszerzők és zenék, akiket és amiket az is ismer, aki azt hiszi, hogy nem ismeri őket. Ilyen az örmény származású szovjet zeneszerző, Aram Hacsaturján (1903–1978) Álarcosbál szvitje.
Ha van opera, ahol az átöltözések az abszurditás határát súrolják, akkor az Mozart Così fan tutte című, 1790-ben komponált vígoperája.
Szinte hihetetlen, de újra itt a hétvége, ezúttal ismét egy vidám maszkos darabbal jelentkezik a blog. A mai epizódban Kálmán Imre (1882–1953) operettje, a Cirkuszhercegnő kerül terítékre.
Richard Strauss (1864–1949) Rózsalovagja a bemutatója idején akkora siker volt, hogy különvonatok indultak Drezdába az egyes előadásokra.
Ismét Mozart világában merülünk el, mégpedig, ahogy a dán filozófus, Søren Kierkegaard írta, az „operák operáját” vizsgáljuk meg maszkilag. A mai epizódban a Don Giovanni kerül terítékre.
„Tegnap este feljött hozzám egy T-rex és Hamlet – volt nagy dínóm-dánom…” A mai epizódban dínónk ugyan nem lesz, de dánunk igen.
A cseh zeneszerző, Leoš Janáček (1854–1928) muzsikája egészen különleges helyet foglal el a zenetörténetben, kvázi…
A Maszkabál után mi más is következhetne, mint Az álarcosbál (Un ballo in maschera). Giuseppe…