80. születésnapját ünnepli ma Pártay Lilla balettművész, koreográfus.
Pártay Lilla 1941. szeptember 25-én született született Budapesten, festőművész szülők gyermekeként. Első balettélménye életre szóló döntést hozott benne, erre így emlékezett vissza egy interjúban: „A babatündér című balett ihletett meg. Ötéves koromban elvittek az Operaház délelőtti előadására, ahol Josef Bayer táncjátéka volt műsoron. Oláh Gusztáv díszletei varázslatos cukorkaboltot idéztek, amelynek minden fiókjában rejtőzött egy megelevenedő baba. Pöttyös ruhás bohóc, mindenféle más, a legszebb köztük a babatündér rózsaszín tütüben. Az előadás után tánclépésben mentem a Teréz körúti otthonunkig. Aztán összetoboroztam a gangos, négyemeletes bérház összes gyerekét, mindenki kapott egy szerepet. A babatündért magamra osztottam, nem cezaromániából, hanem mert adta magát. Mutattam, kinek mit kell csinálni, s amikor késznek gondoltam a produkciót, székeket, hokedliket raktunk az udvarra. Két fillérért cserébe beülhetett a közönség. Attól kezdve nem lehetett lebeszélni erről a pályáról.”
Szinte kikövetelte magának, hogy balettet tanulhasson. Szülei nagy anyagi nehézségeket leküzdve íratták be Nádasi Ferenc legendás balettiskolájába, ezt követte az Állami Balett Intézet, ahol 1961-ben végzett. A rendkívüli tehetségű osztályból csupán hárman kaptak lehetőséget arra, hogy a Magyar Állami Operaházhoz szerződjenek. Pártay Lilla a karban kezdte, lépésről lépésre, 1971-ben lett az együttes magántáncosa.
1968-ban robbant be a nemzetközi és a hazai balettéletbe a Várnai Nemzetközi Balettversenyen elért sikereivel.
A világhírű orosz táncos-pedagógus, Olga Lepesinszkaja készítette fel a megmérettetésre, ahol táncművészként bronzérmet nyert, tánckompozíciójáért, a Manon Lescaut nyitányára készített kettősért a legjobb koreográfus díját nyerte el. A díj müncheni vendégszereplést eredményezett: John Cranko koreográfus meghívta müncheni társulatába, A hattyúk tava főszerepére. Ezt követte a berlini Komische Oper, ahol szintén főszerepeket, a Hamupipőke címszerepét és az Othello Desdemonáját táncolta. Később hosszabb időt töltött el Maurice Béjart együttesében.
Pályája legfontosabb alakításai között említhetjük Seregi László Sylviájának címszerepét, Ashtontól A rosszul őrzött lány, A hattyúk tava orosz változatának kettős főszerepét, a Giselle címszerepét és a Seregi-féle Spartacus Flaviáját. Nem csupán klasszikus művekben alkotott maradandót. Bartók Béla A csodálatos mandarinjának négyféle változatában (Balanchine, Béjart, Ashton, Seregi) táncolta a Lányt.
Táncművészi pályájára így emlékezett vissza Pártay Lilla: „Meredek volt az utam, sok munkával és küzdelemmel, mire befutottam, de aztán bejárhattam a világot Dél-Amerikától a Közel-Keletig, akkor minden politikai esemény mellé járt egy vendégjáték, rengeteget utazott a társulat még ha konzerven éltünk is. Nagyon színes repertoárt táncolhattam végig, rengeteget dolgoztam, ezt hiányolnám ma, ha most kezdeném a pályát, ez az, ami ma nem adatik meg a fiataloknak. A balettművészé egy olyan rövid karrier, hogy aki erre a pályára lép, az szeretné azt a huszonöt évet kihasználni.”
Koreográfusként Liszt-zenére készült egyfelvonásosokkal tette le névjegyét a hazai közönség előtt.
Első egész estés balettje, a Csajkovszkij zenéjére készített 1992-es Anna Karenina komoly közönség- és szakmai sikert hozott.
Ezt követték a Schubert zenéjére koreografált A velencei mór, és a Ravel Bolerójára alkotott koreográfiái. 2001-ben Bartók zenéjére Concerto címmel készített egyfelvonásost komponált, 2002-ben Dohnányi Szimfonikus percek című művére készített koreográfiát, egy évvel később pedig egy Mozart életét feldolgozó alkotással jelentkezett. Világpremier volt a 2007-ben bemutatott regényadaptáció, az Elfújta a szél, ezt követte 2013-ban a Munkácsy Mihály életét bemutató Aranyecset című darab.
Pártay Lilla a Fővárosi Operettszínházban 1986 és 1990 között balettigazgatóként dolgozott, ezt követően is több alkalommal koreografált az intézményben. Tamperében, Veronában szintén vendégként készített több darabot.
Témaválasztásában mindig az emberi történeteket kereste, jelentős, többéves felkészüléssel készítette minden koreográfiáját.
Az alkotásban azonban a táncosokra is gondolt: „Mindig olyan táncművészekkel dolgoztam, akik segítették az újabb generációkat. Amikor húsz év tánc után áttértem a koreográfiára, nekem sem jutott eszembe soha, hogy milyen lennék én az adott szerepben. Mindig a kiválasztott táncos személyiségében gondolkodtam – közben igyekeztem mindent átadni abból, ami átadható.”
Pártay Lilla 1972-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, 1977-ben Érdemes, 1981-ben Kiváló Művész kitüntetéssel ismerték el. 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, egy évvel később a Kossuth-díjat, 2019-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjét. A Halhatatlanok Társulatának tagja, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és Mesterművésze, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
