November 5-én rendezi meg a Concerto Budapest a Hallgatás Napját, amely során hat koncerten harminc művet – köztük hét ősbemutatót és egy magyarországi bemutatót – hallhat a közönség. A fesztivált idén a Concerto Budapest a Keller Quartet néhai brácsása, Gál Zoltán tiszteletére rendezi, mindemellett a 100 éve született Ligeti György, és a 80 éve született Jeney Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az ő műveik mellett azonban tizenegy ma élő zeneszerző – Balogh Máté, Csalog Gábor, Csapó Gyula, Alessio Elia, Eötvös Péter, Kondor Ádám, Perényi Miklós, Szentpáli Roland, Dobrinka Tabakova, Tihanyi László és Zarándy Ákos – is teret kap. Az egész napos fesztivált élőben lehet követni a Papageno felületén. A koncertek részletes időpontjáról ebben a cikkben írtunk.
A Hallgatás Napján hagyományosan párhuzamosan zajlanak az zenei programok a Budapest Music Centerben, amelyeken Keller András és a Concerto Budapest égisze alatt született formáció, a Ligeti Ensemble művészei mellett kiváló szólistákkal és kamarazenészekkel találkozhatnak a látogatók.
A fesztivált már 2019-ben és 2021-ben is élőben, több mint tíz kamerával közvetítette a Szabó Stein Imre vezető rendező által irányított csapat a The Violin Channel, később pedig a Papageno Facebook-, valamint YouTube-csatornáira, mely platformok idén is rengeteg nézőhöz juttatják el a koncertek élményét itthon és világszerte.
Szabó Stein Imre lapunk megkeresésére elmondta, hogy a Concerto Budapest zenei programjaihoz, tematikus napjaihoz kapcsolható nagyszabású közvetítések a covid ideje alatt váltak egyértelmű fontosságúvá, melyből később egy jól felépített koncepció alakult.
„A pandémia ideje alatt döntenünk kellett, s arrafelé indultunk el, hogy élményszerűen, filmes eszközöket felhasználva adjuk vissza, tegyük még szélesebb körben elérhetővé mindazt, amit Keller András és a zenekar a koncerttermekben létrehoz. A Hallgatás Napja önmagában is különleges, hiszen egészen egyedülálló kezdeményezés, hogy egyetlen nap alatt ilyen koncentrált módon kapjunk képet korunk zenéjéről, s a kimagasló nemzetközi szerzők mellett egyszersmind a születés pillanatában tudjuk megmutatni a világnak a magyar kortárs zene sokszínű palettáját. Embert próbáló kaland ez a nem csak a muzsikusoknak, de a stábnak is, hiszen tényleg több mint tíz órán keresztül zajlanak majd ez események a BMC több helyszínén, de közben arra gondolunk, hogy a korábbi tapasztalatok, valamint számos visszajelzés bizonyítja, hogy a Violin Chanellel és Papagenóval közös együttműködés révén Európán kívül nem csak az Egyesült Államokba, de Ázsiába, sőt még Ausztráliába is eljutott a Hallgatás napjának híre. Ez nem csak hatalmas eredmény, de egy zenei misszió beteljesítése is, aminek idei csúcspontja a 20 órakor kezdődő zárókoncert lesz, mely melynek műsora, benne Ravel Kaddish című művével, Sosztakovics Kamaraszimfóniájával, vagy Richard Strauss Metamorfózisok című darabjával egyértelmű reflexió a körülöttünk zajló eseményekre, a béke üzenete, a terrorizmus teljes mértékű elutasítása.”
Az egy napba sűrített hat koncerten harminc mű – köztük hét ősbemutató és egy magyarországi bemutató – várja a közönséget a helyszínen és az online közvetítésen keresztül.
Az első koncert Ligeti György Három darab két zongorára című művével indul, ezt követi Dobrinka Tabakova Concerto brácsára és vonósokra című darabja, amely magyarországi bemutatóként hangzik el. Balogh Máté Tiefhornfantasie aus den Ostalpen (Mélykürtfantázia a Kelet-Alpokból) című műve – amelyet Varga Hunornak és a Concerto Budapestnek dedikált –, szóló mélykürtre és vonószenekarra íródott. A zenetörténet nagy kürtversenyei diszkant-kürtre készültek el, a mély regisztert használó kürt csupán mint zenekari szólam jelent meg a múltban. Az új mű natúrkürtként, csupán szájintonációval használja a mélykürtöt, ilyen értelemben az alpesi kürthasználatra is utal. Ligeti György is előszeretettel használta így a hangszert néhány művében (Kürttrió, Hamburgi Koncert).
A második koncerten először Hindemith Concerto trombitára, fagottra és vonósokra című darabját hallhatjuk, majd zsinórban három ősbemutató következik. Szentpáli Roland Ábrahám és Izsák című művét kürtre, tubára, vonósnégyesre és zongorára komponálta. A darab alapjául szolgáló történetben a hősök rendkívüli összetett lelki és érzelmi megpróbáltatásokon mennek keresztül. Ábrahám és Sára közös gyermek után való hosszas vágyakozás, várakozás és egy kompromisszum megkötése után megszülető Izsák, Isten ajándéka. A cseperedő Izsákban nem lelhetik sokáig örömüket: Isten akaratának eleget téve Ábrahámnak Izsákot mint áldozatot kell felmutatnia. A történet drámai csúcspontján Isten megkönyörül és feloldozza Ábrahámot az áldozat bemutatása alól. A zenével a szerző nem a történet cselekményét kívánta megformálni, sokkal inkább a szereplőkben zajló érzelmeket igyekezett megfogalmazni.
A Szentpáli-mű után egy olasz zeneszerző, Alessio Elia Celestial keys (Égi kulcsok) című munkája lesz hallható, amelyet I. Erzsébet udvari csillagásza és tanácsadója, az angol-walesi matematikus, csillagász, asztrológus, okkultista alkimista John Dee Enoch könyve (Loagaeth könyve) ihletett. A szerző szerint a darab az angyali nyelv első felhasználása énekelt formában, és a poliszisztemizmus technikáját, egy általa megalkotott írásmódot alkalmaz, amelyben a különböző zenei intonációk egyidejűleg élnek együtt a többdimenziós hangzás érdekében.
Perényi Miklós kétszeres Kossuth- és Liszt-díjas magyar gordonkaművész a koncertezés és tanítás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik: 1979 óta komponál kisebb-nagyobb megszakításokkal. A Per sette archi (Hét vonósra) című, bőgővel kiegészített szextett felállásra épülő kéttételes műve lassú, aprólékos munka eredménye, amely szintén ősbemutatóként csendül fel. A koncertblokkot Jeney Zoltán Szindbád-szvit Huszárik Zoltán filmjének zenéjéből című kompozíciója zárja.
15:30-tól Eötvös Péter négy darabja lesz terítéken, köztük a Para Paloma, amely szólóhegedűre íródott. A mű különlegessége, hogy a hegedű két húrját is magasabbra kell hangolni hozzá, amely újszerű harmóniai lehetőségeket eredményez. A műsor két, Zarándy Ákos által átírt darabbal (Giovanni da Firenze: Quand’ Amor és Guillaume Dufay: Belle veullies moy retenir) folytatódik, majd a szerző A Csend határfényei című műve debütál. A fuvola-klarinét duót 2022 tavaszán komponálta a szerző Kaczander Orsolya és Klenyán Csaba felkérésére. Az alapvetően meditatív zenei szövetű darab „fényeit”, villanásait különböző effektekkel, multifóniákkal, üveghangokkal és negyedhangokkal fejezi ki.
A 17 órakor kezdődő koncerten Csapó Gyula Versenymű zongorára és változó környezetre című, monumentális, egyórás zongoraversenyét hallhatjuk, amelyről így írt a szerző: „Képzeljünk el egy kört, melynek kerületét a mű rövid tételei alkotják. Képzeljük a kör közepébe az alkotót. Akár a Szaturnusz és megszámlálhatatlan holdjai, ugye? Az alkotó ki-kinyúl középről a cirkumferenciára a kincsekért, amelyekre éppen szüksége van. Nagyon sokszor teszi ezt, és minden mozzanatot feljegyez. Így készült a mű. Benne irtózatos anyagmennyiséget eresztettem át magamon. Vakmerőség volt, vagy ostobaság? Talán bátorság? Talán. Valószínűleg eljutottam a megismerhetőség határaiig. Ez a mű a határok megpillantani-akarásáról, feszegetéséről szól, a létért való küzdelemről e határmezsgyéken. A fenntartásról, nem pedig a fejlesztésről vagy holmi dibdáb célokról.”
Az Opus Jazz Club 18:30-as koncertjén két Jeney-mű (Canone enigmatico, Soliloquium Nr. 5 – Esterházy Péternek) Ligeti Hat bagatellje, Tihanyi László két darabja (Három jegyzetlap, Három bagatell fúvósötösre), Csalog Gábor Létbüfé című dalciklusa, valamint Kondor Ádám In nomine című szerzeménye is megszólal. Utóbbi egy vonósnégyesre írt mű, amelynek címe Christopher Tye 16. századi angol zeneszerző hasonló című darabjára utal. A mintegy 12 perces, egytételes darab három, tempóban is könnyen elkülöníthető szakaszból áll: a lassú középrész után visszatérnek az első rész anyagai, de fordított sorrendben.
A Hallgatás Napja zárókoncertjét a Concerto Budapest a háború és a terror áldozatai emlékének ajánlja, ezért a műsorba olyan melankolikus hangulatú művek is kerültek, melyek a csendes elmélyülés felé vezetik a közönséget. A zárókoncert egy videóbejátszással kezdődik, melyben Leonard Bernstein Beethoven 9. szimfóniája kapcsán beszél a világban állandóan jelen lévő békétlenségről. Ezt követi Beethoven F-dúr vonósnégyesének második tétele. Ezután hallható lesz Ravel Kaddisha, Sosztakovics Kamaraszimfóniája, Eötvös Péter Cadenzája, Hindemith Trauermusikja, Richard Strauss Metamorfózisok című műve, végül, de nem utolsósorban Messiaen Kvartett az Idők végezetére – Jézus halhatatlanságának dicsérete című, hegedűre és zongorára írt kompozíciója.
