Újító, elátkozott és örökérvényű. 1824. május 7-én mutatta be Ludwig van Beethoven azt a művet, melynek fináléja mára az Európai Unió és az egység jelképévé vált. Cikkünkben összegyűjtöttünk 9 érdekességet a 200 éves IX. szimfóniáról.
1. Az első kórusszimfónia?
A IX. szimfóniát gyakran nevezik „kórusszimfóniának”, hiszen keletkezésének idején énekhang használata az addig tisztán hangszeres műfajban újító, már-már vakmerő ötletnek számított. Habár Peter Winter, a kor sokat foglalkoztatott komponistája évekkel korábban már alkalmazta a megoldást saját Csata-szimfóniájában (Schlachtsymphonie), egyáltalán nem volt bevett szokásnak mondható. Emiatt maga Beethoven is bizonytalankodva szánta rá magát a kórus használatára. Vázlataiból látszik, hogy egy ponton vissza akart térni a pusztán instrumentális fináléhoz, de végül maradt a négy énekes szólistát és a kórust foglalkoztató zárótétel. Akárhogy is, a 9. szimfónia örökre megváltoztatta a klasszikus zene arculatát, és mind a mai napig inspirációt jelent a zeneszerzők számára.
2. Egy fél életen át készült
Úgy tartja a mondás, hogy a jó munkához idő kell, így történhetett, hogy Beethoven egyik legnagyobb hatású műve is meglehetősen hosszú keletkezéstörténettel rendelkezik. A zeneszerző vázlatai alapján már 1793-ban megfogalmazódott benne a gondolat, hogy megzenésíti Friedrich Schiller Az örömhöz című ódáját, az ember- és békeközpontú szemlélet ugyanis hasonlóan közel állt hozzá, mint a költőhöz. A megvalósítással azonban csaknem 20 évet várt, egy nyitány vázlatához írt feljegyzésben bukkant fel újra az Örömóda koncepciója, mely aztán az 1823-ra elkészült IX. szimfónia zárótételében került végleges helyére.
3. A bemutató
A Kilencedik ősbemutatójára 1824. május 7-én került sor Bécsben. Beethoven eredetileg Berlinben szerette volna megtartani a premiert, de a korábbi bécsi sikereket tekintve a legendák szerint rajongói követelték, hogy az új szimfóniát is a Kärntnertortheaterben hallhassák először. Az osztatlan siker valóban nem maradt el, habár az addigra hallását teljesen elvesztő zeneszerző a partitúrába temetkezve aligha vette észre a tapsvihart. Beszámolók szerint az egyik szólista fordította a művészt a közönség felé, hogy láthassa és köszönthesse az ünneplő tömeget.
4. Az előadhatatlan darab
A közönség körében aratott sikerek ellenére sok szakmabeli illette kritikus szavakkal a művet, különösen a finálét. Már maga a bemutató is hagyott némi kivetnivalót maga után, kezdve azzal, hogy az énekesek néhol kihagytak egy-egy magasabb hangot, de a zenekari hibák is közrejátszottak abban, hogy sokáig nem merték újra színpadra vinni. Sir Donald Tovey így fogalmazott: „soha nem fogunk tudni semmit kezdeni a IX. szimfóniával, amíg nem kezeljük úgy, mint egy önmagában álló törvényt”. Több nehézkes kísérlet után végül Richard Wagnernek sikerült igazán diadalra vinni a művet, de erre egészen 1846-ig kellett várni.
5. Az elátkozott Kilencedik
Beethoven ugyan tervezett egy tizedik szimfóniát is, de végül az soha nem készülhetett el. A zeneszerző a Kilencedik bemutatójára három évvel, nem sokkal azután, hogy egy levélben megemlítette, újabb szimfónián dolgozik, elhunyt. Rejtélyes módon viszont nem csak ő, Schubert és Mahler sem tudta már megkomponálni a saját tizedik szimfóniáját. Dvořák utolsó művét a bemutatókor még ötödikként számozták, halála után azonban rábukkantak négy korábbira, így voltaképpen ő is saját kilencedikje áldozata lett. Az átok a 20. században is tovább élt, Vaughan Williams néhány hónappal 9. szimfóniája bemutatója után hunyt el. A „beethoveni átkot” végül Philip Glass törte meg 2012-ben azzal, hogy kilencedik és tizedik szimfóniáját egyazon évben mutatta be.
6. Hatással a lemezgyártásra
Az 1980-as években a Sony és a Philips elektronikai cégek egy, a tömegek számára elérhető új technológiát akartak a piacra dobni: a kontaktlemezt. A méretét illetően azonban nem tudtak megegyezni, így a legendák szerint kikérték Herbert von Karajan karmester véleményét, aki azt javasolta, hogy Beethoven IX. szimfóniája mindenképpen egyben legyen hallgatható. Ez körülbelül 75 percnyi zenei anyag tárolásának megoldását jelentette a gyártók számára. A technológiának végül csak bő egy évtized múlva sikerült elérnie a kívánt célt, kezdetben ugyanis a szalagok, amikkel a lemezeket készítették csak 72 percnyi zenét tudtak tárolni.
7. Himnusszá vált
A kilencedik szimfónia keletkezését abszolút humanista gondolatok vezérelték, később mégis több ízben érezték sajátjuknak különböző ideológiák képviselői. Himnusz helyett először Németország hidegháborús megosztottsága idején, 1956 és 1968 között, az olimpiai játékokon kezdték el használni a szimfónia „Óda az örömhöz” szakaszát. 1974 és 1979 között kissé átalakítva Rhodesia nemzeti himnuszaként is szerepelt, sőt, az 1990-es évek elején nem hivatalosan ugyan, de Dél-Afrika is vele helyettesítette nemzeti himnuszát. Jelenleg Örömóda címmel, szöveg nélkül, az Európai Unió himnusza, és a legtöbb hozzá köthető eseményen felcsendül.
8. Újévi öröm
Érdekes módon több helyen is újévi szokássá vált a kilencedik szimfónia leghíresebb részének előadása. Németországban például a munkásmozgalmak idején kezdték el szilveszter esténként eljátszani úgy időzítve, hogy a fináléhoz éppen az új év kezdetén érjenek el. Ez a hagyomány Kelet-Németországban még a háború utáni időszakban is kitartott. Ettől nem teljesen függetlenül Japánban is elterjedt a szokás, amit német hadifoglyok vittek be az ázsiai országba. Később az ország újjáépítése során a gazdasági nehézségeken átesett zenekarok és kórusok minden év végén előadták a darabot, megalapozva ezzel egy mai napig megmaradó hagyományt.
9. A világörökség része
Beethoven IX. szimfóniája nem csak hangzóanyagként vált maradandó értékké. 2001-ben a mű eredeti kézirata, amely a Berlini Állami Könyvtár tulajdonában van, első kottaként került fel az UNESCO „A világ emlékezete” programjának örökségi listájára. Ez a gesztus végérvényesen bebiztosította, hogy Beethoven 200 lapos partitúrában lejegyzett, nehézkes sorsú, de sokak szerint legnagyobb műve örökké megmaradjon az emberiség emlékezetében.
(Via Gramophone, Britannica, CSO, Papageno)
