A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának legközelebbi adása november 14-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Dragomán Györggyel, Péteri Lóránttal, Szabó Sipos Barnabással és Uzsák Zoltánnal.
Hamarosan megjelenik Dragomán György Főzőskönyv – Írások főzésről és evésről című könyve. A magyar irodalmi élet számos nagysága rajongott a gasztronómiáért, például Petőfi Sándor, Mikszáth, Jókai vagy Márai Sándor, de említhetnénk Ady Endrét is, aki nemritkán maga főzte meg kedvenc eledeleit: pörköltszafttal leöntött lencsefőzeléket, palacsintát vagy az erdélyi kukoricalisztből készült kásás ételt, a puliszkát. Természetesen nem maradhat ki a sorból Krúdy Gyula sem, aki 1919-ben a Magyar Hasakban azt írta: „Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét.”
Aki követi a József Attila-díjas író, műfordító közösségi oldalát, tudhatja, hogy Dragomán György szenvedélyesen szeret főzni, alkotni, a legegyszerűbb receptektől a bonyolultabb ételkompozícióig sokfélét, s az ételekről készült fotók mellett természetesen olvashatunk leírásokat, elmélkedéseket régi időkről, családról, az életről.
„Örüljetek! – időnként így fejezi be főzős-evős történeteit és receptjeit Dragomán György. Évek óta olvassuk ezeket a személyes beszámolókat, és aztán indulunk a konyhába, hogy mi is kipróbáljuk a recepteket, és vidáman megvendégeljük szeretteinket. Dragomán szenvedélyes író és szakács, az otthoni kenyérsütés és a nagy családi főzések propagátora, régi és új ételek őrzője és megalkotója, receptek lelkes egyszerűsítője és kíváncsi bonyolítója. A Főzőskönyv praktikus és roppant élvezetes társ a konyhában a reggelitől az ebéden át a vacsorákig, és közben mindenféle hasznos és haszontalan dolgot is megtanulhatunk a lezajló folyamatokról.
A laktobacilusok és a vadélesztő törzsek szimbiózisa éppúgy tárgya e könyvnek, mint a karamell változatai, a különleges konyhai eszközök leírása, vagy a szakértői, baráti és családi viták a „legjobb” megoldásokról, és persze az éhes tizenévesek is szóba kerülnek a sült krumpli, a rántott hús és a pizza hatékony elkészítésének módszereinél.
Dragomán György mindezeket családi történetekbe ágyazva, vicces és komoly novellákkal, érzékletes regényrészletekkel körítve rakja elénk, hogy boldog órákat szerezzen az ínyenc olvasónak. Az olvasó pedig gyönyörködik, majd főzni meg enni kezd – tehát egészen biztosan örülni fog” – olvasható a december elején megjelenő Főzőskönyv fülszövegében.
Dragomán Györgytől azt is kérdezzük, honnantól számítja a főzés és a gasztronómia iránti szenvedélyét, mikor kezdett el főzni, és hogyan váltak egyre bonyolultabbá az ételek; ki a múzsája, illetve hogyan született meg a könyv ötlete?
A Gyarmati György és Péteri Lóránt szerkesztette 1956 és a zenei élet című kötetben az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc zenetörténeti összefüggései, a zenészek forradalomban vállalt szerepe és a politikai eseményekre adott reakciói elevenednek meg történészek és zenetörténészek együttműködésének eredményeként. A kötetben szereplő tizenhárom tanulmány között a történelem és emlékezet viszonyával, az ötvenes évek zenéről folytatott diskurzusával, a zenei nyilvánosság és a zenei intézmények működésével foglalkozó munkák éppúgy megtalálhatók, mint a 20. század meghatározó zeneszerzőinek 1956-tal való kapcsolatát, vagy a forradalomhoz köthető műveit elemző írások. Péteri Lóránt zenetörténész Szabad Szövetség címmel foglalkozik a zenei elit intézményeivel a forradalom, a megtorlás és az államszocialista restauráció idején, benne a forradalom utáni Magyar Zeneművészek Szabad Szövetsége tevékenységére fókuszálva.
Az egyik különleges és érdekes dokumentum, amelyet táblázatba foglalva közöl a szerző, a komolyzeneszerzők 1956-os, a Szerzői Jogvédő Hivatal által történt legnagyobb kifizetéseit tartalmazza, melyet Kodály Zoltán vezet Weiner Leó és Szervánszky Endre előtt.
Péteri Lórántot arról is kérdezzük, mi vonzotta leginkább e tanulmány megírásában; mire törekedtek a kötet összeállításakor, mi az, ami az egyes tanulmányokat összekapcsolja; tabuként kezeljük-e még mindig ezt az időszakot; mennyire kutatott az 1956-os forradalom ezen szegmense, hol lelhetők fel a források, és mi az, ami számára is nagy meglepetés volt a kutatómunka során?
Szabó Sipos Barnabás színművészt nemrég Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki. A színész a színház mellett sok mindent kipróbált: vezetett zenekart, rádiózott, tanított rajzot, színjátszást, dramaturgiát, önismeretet, de akik figyelemmel kísérik pályáját, tudják, hogy egy másik szenvedélye, a festés is nagyon fontos szerepet tölt be életében, több önálló kiállítása is volt már. A Magyar Arany Érdemkereszt a Magyar Érdemkereszt legfelső fokozata, 2011-ig Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt néven adományozták. Az Érdemrend fokozatait olyan személyeknek ítélik oda, akik a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá saját szakterületük terén Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi érdekek gyarapítása érdekében példamutató tevékenységet folytatnak.
Szabó Sipos Barnabással arról is beszélgetünk, mi az, amit számára a művészet ad; a sok-sok terület, amit kipróbált már, vajon egyirányba mutatnak-e, illetve mi az átfedés közöttük; és hogyan kapcsolódik közösségekhez, mi az, amit szeretne átadni?
A Franciaország-szerte zajló „Dokumentumfilmek hónapja” eseménysorozathoz kapcsolódik a Francia Intézet 4 díjnyertes dokumentumfilm online bemutatásával november 12. és 30. között. Minden film ingyenesen, regisztráció nélkül nézhető, angol felirattal. Láthatjuk az Önérzetes múzsák: Delphine és Carole című tavalyi dokumentumfilmet, amely a ’70-es évek Franciaországába visz bennünket Delphine Seyrig színésznő és Carole Roussopoulos dokumentumfilm-rendező életén keresztül, akik a női egyenjogúság legelbűvölőbb szószólói voltak akkoriban. Az Ezredes mama a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő nők és gyermekek elleni erőszakot és egy ez ellen küzdő nő évtizedes harcát mutatja meg. E két alkotás már elérhető a Francia Intézeten keresztül. Hétfőtől látható a Párizs, 1900, egy 1940-es években készült alkotás, amelyben az 1900 és 1914 közötti levéltári dokumentumok és filmrészletek segítségével kapunk bepillantást Párizs nagyvilági életébe, a politikába, a művészet világába. A Körforgalom a fejemben Algír legnagyobb vágóhídjának zárt kapui mögött élő és dolgozók férfiak életébe enged betekintést.
Uzsák Zoltántól, a Francia Intézet sajtóreferensétől azt is kérdezzük, honnan és mikor indult A dokumentumfilmek hónapja eseménysorozat?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2020. november 15-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.