Magyar főszereplője van Kovács Zsolt Vencel személyében annak a darabnak, amelynek premierjét közel ötperces tapsviharral jutalmazta a vilniusi operaház közönsége. A premier érdekessége, hogy több országból is érkeztek nézők Litvániába. Londonból, Varsóból és Budapestről is jöttek szakmabeliek az előadásra.
„Egészen magával ragadó volt a közönség reakciója Franz Kafka A per című műve által ihletett darab premierjén. A nézőket kimondottan meghatotta a Litván Nemzeti Balett előadásának kivételes minősége” – mondta Kovács Zsolt Vencel, aki a Kafka-adaptáció főszerepét, Josef K.-t játssza.
Van, ami nem változott az Osztrák–Magyar Monarchia óta
A darab magyar táncosa szerint Kafka 1914-ben született műve ma is sok aktualitást hordoz magában, talán ezért is volt olyan sikeres a táncelőadás premierje. Az eredeti történet az Osztrák–Magyar Monarchia idején játszódik, de a volt szocialista országok lakói is jól tudják, hogy milyen félelmetes volt a hatóságok kiszolgáltatottjaként élni. Nem véletlen, hogy a művet még a híres amerikai rendező, Orson Welles is megfilmesítette, az ő adaptációja, akárcsak Martynas Rimeikis, a vilniusi operaház igazgatójának koreográfiája, az emberi lélek egyfajta mélyelemzése, amely bátorságról, félelmekről, a mindennapi gyarlóságokról, az ismeretlennel szembeni tehetetlenségünkről szól.
Egyre több a magyar turista Litvániában
Kovács Zsolt Vencel szerint az új előadás számos szakmabelit is utazásra késztetett, több magyar nézője is volt a premiernek. Sokan személyesen is gratuláltak a darabban nyújtott alakításáért. A fiatal művész szerint Vilniust egyre több magyar keresi fel. Az épített környezet mellett a kulturális események vonzzák ide a vendégeket.
Nyolc országban zajló kampányban vesz részt a magyar táncos
A magyar balettművész kérdésre elmondta azt is, fontosnak tartja, hogy olyan fiataloknak is megmutassa, milyen érzelmi ereje van a táncnak, akik egyébként sosem láttak balettelőadást színpadon. A koronavírus-járvány első hullámának idején ezért készítette el azt a koreográfiáját, amelyet a Guardian, a New York Times és a China Daily is méltatott. Ebben a koreográfiában Kovács Zsolt Vencel egy különös dallamra táncolt Budapest legszebb részein. A zenei alapot a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói készítették tudományos alapon megzenésítve a koronavírus felépítését.
A művész most hasonló, a fiatalok számára is érthető táncos előadásra készül. Egy nyolc országra kiterjedő környezetvédelmi projekt vezetői kérték meg arra, hogy segítsen a tánc nyelvén is megfogalmazni a globális felmelegedéssel kapcsolatos kérdéseket. A koreográfiát előadják majd Németország és Magyarország utcáin is. Ezzel párhuzamosan másik hat ország fiataljai is megismerkedhetnek a klímabarát tánccal. A művész szerint az ötlet nem új, New Yorkban korábban már készítettek balett-táncosok előadást a globális felmelegedésről, amely komoly hatást gyakorolt az ott élő fiatalokra.
A Mikulásnak is besegít a balett-táncos
Kovács Zsolt Vencel karácsony idején azzal is szeretne foglalkozni, hogy minél több kislány álma teljesüljön és eljusson a világ leghíresebb balettelőadására, A diótörőre. Ebben a jótékonysági akcióban szeretne együttműködni a budapesti Mikulásgyárral, a Magyar Állami Operaház, az Operettszínház és a Madách Musical Tánciskola szakembereivel. A külföldön élő magyar táncos a jótékonysági akcióval kapcsolatos terveit a napokban fogja postázni Zsolnai Endrének, Solymosi Tamásnak, Apáti Bencének és Sárközi Gyulának, a fent említett szervezetek vezetőinek.
A balett az egyik legnehezebb „sport”
Arra a kérdésre, hogy a vilniusi operaház kötelezettségei mellett hogy van ideje ennyi mindenre, így válaszolt: „A balettművészek pont úgy élnek, mint az olimpiára készülő sportolók. Napi hat-nyolc órát edzenek, majd »versenyhelyzetben« mutatják be tudásukat. A különbség mindössze annyi, hogy a táncban nincsenek győztesek és vesztesek, egy előadás alkalmával mindenki nyer. Ez a siker annyi energiával tölt fel bennünket, hogy abból jut erő arra is, hogy a színpadon kívüli életünket is maximális intenzitással és a lehető legnagyobb érzelmi mélységekkel éljük meg. Azt hiszem, hogy mi, táncosok rendkívül szerencsések vagyunk.”
