A Szépművészeti Múzeum valaha volt legerősebb kiállítási programja az idei: a Szépművészetiben többek között Bosch-, Matisse- és El Greco-kiállítás, a Magyar Nemzeti Galériában Vaszary- és Art deco-tárlat várja a látogatókat, és 2022-ben teljeskörűen befejeződik a Szépművészeti épületének felújítása is – mondta el a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.
A Szépművészeti Múzeum valaha volt legerősebb kiállítási programja az idei: a Szépművészetiben többek között Bosch-, Matisse- és El Greco-kiállítás, a Magyar Nemzeti Galériában Vaszary- és Art deco-tárlat várja a látogatókat, és 2022-ben teljeskörűen befejeződik a Szépművészeti épületének felújítása is – mondta el az intézmény sajtótájékoztatóján a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.
Baán László hangsúlyozta: az április 8-án nyíló Bosch-kiállítás mintegy 90 műalkotást vonultat fel, köztük 11 saját kezű Bosch-festményt, ami a németalföldi mester teljes festői életművének közel felét teszi ki. Ez a tárlat évtizedes távlatban is a világ legjelentősebb Bosch-kiállításai közé sorolható, amelyben Hieronymus Bosch festményei és rajzai mellett az életmű előzményeihez kapcsolódó alkotások, továbbá műhelyének és követőinek legjellegzetesebb remekművei is láthatók lesznek – emelte ki. A Menny és pokol között című tárlatra csütörtöktől indul az online jegyértékesítés.
Júliusban nyílik a Szépművészetiben Henri Matisse első reprezentatív kiállítása Magyarországon. A párizsi Pompidou Központból érkező kulcsművekből álló válogatást más európai közgyűjteményekből érkező darabok egészítik ki; a több mint 100 művet felvonultató kiállítás nyolc szekcióban mutatja be Matisse életművét.
El Grecónak is a Szépművészeti szentel először nagyszabású tárlatot hazánkban – emlékeztetett a főigazgató, hozzátéve: ezzel régi adósságot is törleszt az intézmény, amely Spanyolországon kívül Európában a legtöbb El Greco-művet őrzi. Az októberben nyíló tárlatra olyan főművek érkeznek szerte a világból, mint például a görög-spanyol mester egyetlen mitológiai témájú festménye, a Laokoón.
A Magyar Nemzeti Galéria programjára kitérve Baán László kiemelte az áprilistól látható, Art deco Budapest – Plakátok, tárgyak, terek (1925-1938) című kiállítást, amelynek középpontjában a magyar art deco vizuális kultúra, a plakátművészet és társműfajai állnak.
Szeptembertől Vaszary János életművét mutatja be Az ismeretlen ismerős című kiállítás. A cím egy meglepő felfedezésre utal, néhány éve ugyanis az MNG raktárában 40 mindeddig lappangó, a szakma számára is ismeretlen Vaszary-olajfestmény került elő. Ezek legszebbjei is szerepelnek az összesen 70 Vaszary-művet felvonultató tárlaton.
Baán László elmondása szerint a múzeum külföldi jelenlétét a világjárvány miatt szüneteltetni kellett, de 2022 végén Berlin egyik legfontosabb kiállítóhelyén mutatkozhat be a gyűjtemény: a Berlinische Galerie Ungarische Moderne 1910-1933 címmel rendez tárlatot.
A főigazgató a társintézmények programjára kitérve felhívta a figyelmet az óbudai Vasarely Múzeumban A tárgyak más(od)ik élete címmel januárban nyílt kiállításra, amely nemrég adományként kapott műveket: Victor Vasarely és fia, Jean-Pierre Vasarely (Yvaral) képeit tárja a közönség elé.
Először rendez Magyarországon átfogó, a mongol művészetet és műveltséget bemutató kiállítást a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, ahol márciustól látható a valamennyi magyar közgyűjtemény mongol anyagát feltérképező, Jurták és kolostorok című tárlat.
Ebben az évben teljeskörűen befejeződik a Szépművészeti Múzeum épületének felújítása, elkészül a múzeum Barokk szárnya, így megnyílhat a Régi Képtár 1800-ig terjedő időszakot bemutató állandó kiállítása is.
Baán László a Liget Budapest projekt miniszteri biztosaként emlékeztetett a másfél hete megnyílt Magyar Zene Háza szakmai és közönségsikerére, kiemelve, hogy a zenei beavató intézmény állandó kiállítása az eddigi hazai és nemzetközi vélemények szerint is a világ legjobbja, valamint hogy a ház programjaira már több mint 10 ezer jegy elkelt.
Rövidesen megnyílik a Néprajzi Múzeum új otthona is az 56-osok terén, ezzel az intézmény 150 éves története során először költözik olyan épületbe, amelyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg – emlékeztetett.
Mint kiemelte, a Városliget fejlesztése során eddig már 150 ezer m2 zöldfelület újult meg, 72 ezer m2 burkolt felületet bontottak el, elültettek közel 500 lombos fát, több mint 70 ezer cserjét és csaknem 140 ezer évelőt. Idén elkészül a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig tartó promenád, megújul a Néprajzi Múzeum környezete, a Rondó és a Magyar Zene Háza környéki parkrész, valamint felújítják a KRESZ parkot is. Az év második felében a Napozórét és Nagyrét tájépítészeti és kertészeti munkálatai is befejeződnek, valamint megújul a Széchenyi Gyógyfürdő környéke is – sorolta.
Baán László azonban újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a Liget projekt ebben az állapotában is torzó marad, ha nem épülhet meg a még tervezett – érvényes és végrehajtható építési engedéllyel rendelkező – három épület: az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház.
Ezek közül a világhírű japán építésziroda, a SANAA tervezte Új Nemzeti Galéria felépítése a legnagyobb jelentőségű, hiszen nélküle elveszne az a lehetőség, hogy a projekt valóban „felkerüljön a világtérképre” és itt valósuljon meg az egyik legjobb és legkomplexebb kulturális negyed Európában. Egy világszínvonalú, kortárs építésű művészeti múzeum nélkül nemzetközi szempontból „radar alatt” maradna a városligeti fejlesztés, elveszítve ezzel a ráfordított közpénzek megtérülésének lehetőségét – mondta el Baán László.
