„Engem a sport erőssé, bátorrá és kitartóvá nevelt” – vallja Keleti Ágnes a magyar tornasport koronázatlan királynője, ötszörös olimpiai bajnok, máig a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolónk, a világ jelenlegi legidősebb ötkarikás győztese.
Klein Ágnes néven 1921. január 9-én született Budapesten. Később ő maga magyarosította Keletire nevét. Kislányként az volt az álma, hogy csellista legyen, a sport és a mozgás szeretete miatt végül mégis a tornát választotta. Keleti Ágnes 16 éves korában kezdett el tornázni, 19 évesen nyerte első bajnokságát, 31 évesen szerezte első olimpiai aranyérmét, 35 évesen már 10 olimpiai érem birtokosa. 36 évesen kezdett új életet Izraelben és 41 évesen lett anyuka. 80 évesen választották a női sportolók nemzetközi hírességek csarnokának tagjává, 83 évesen tüntették ki a Nemzet Sportolója címmel, 95 évesen költözött haza Magyarországra, 96 évesen kapta meg Izrael Állam díját és 100 éves korában lett Budapest díszpolgára.
Már 1938-ban meghívták a válogatott keretbe és 1940-ben megnyerte első bajnoki címét, ám a történelem kettétörte karrierjét. Származása miatt eltiltották a versenyektől, a német megszállás idején csak hamis papírok mentették meg életét. A sportot a második világháború után, huszonnégy évesen kezdhette újra, mikor mások már abbahagyják, de ő soha nem adta fel.
1947 és 1956 között különböző szereken negyvenhatszoros magyar bajnok lett, ebből tízszer egyéni összetett, hétszer csapatbajnok. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot azóta sem Magyarországon. 1948-ban a londoni olimpiára utazó válogatott tagja volt, ám a verseny előtti edzésen, a lengőgyűrűről való leugrásnál megsérült, így nem versenyezhetett. A lelátón ülve nézte végig társai küzdelmét, ahol végül a magyar női tornászcsapat második helyen végzett. Újabb négy évet kellett várnia.
Tehetségének, szorgalmának, kitartásának és akaraterejének köszönhetően a XV. nyári olimpián, Helsinkiben végre megmutathatta, mire képes a nemzetközi mezőnyben. Az olimpiák történetében itt rendeztek nők részére először egyéni olimpiai versenyt, így műszabadgyakorlatával (talaj) olimpiai bajnok lett, s felállhatott a dobogó legmagasabb fokára. Összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet is szerzett. A kéziszer a mai ritmikus sportgimnasztika elődje, akkor még a szertorna keretein belül szervezett versenyen, csak később vált önálló olimpiai szakággá.
Helsinki bajnoka, a világon mindenütt ismert és elismert sportolónő a Testnevelési Főiskola tanára lett, igaz államvizsgát később, 1954 végén tett. Ezek voltak életének legszebb évei. A tanítás mellett az olimpiára készülve kemény edzésekkel teltek mindennapjai.
1956-ban a XVI. nyári olimpián, Melbourne-ben, 35 évesen jutott fel a csúcsra. A közönség lelkes éljenzése közepette diadalmaskodott, s lett bajnok a kéziszercsapat. Ezenfelül még három egyéni aranyat nyert felemáskorláton, gerendán és kedvenc szerén, a talajon. Egyéni összetettben és csapatban további két ezüstérmet szerzett. Ezzel ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki valaha aranyérmet szerzett.
Eredményeivel a sportág és a magyar sport halhatatlanjai közé emelkedett. A melbourne-i olimpiáról több más magyar olimpikonnal együtt már nem tért haza. Végül Izraelben telepedett le, férjhez ment (két fia született), s ott kapcsolódott be tanárként, edzőként, szövetségi kapitányként a tornasportba. A rendszerváltás után tért haza. Rendkívüli teljesítményéért, kimagasló szakmai munkájáért számos magas nemzetközi és hazai kitüntetésben részesült.
Keleti Ágnes hétköznapjairól több mint egy éven keresztül forgatott filmet Oláh Kata rendező és Csukás Sándor operatőr. Az Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes című dokumentumfilm középpontjában a csendes visszaemlékezések állnak. Rendkívüli életének mozaikjait a vele készült archív interjúk, naplójának részletei és intim beszélgetések adják ki. Ágnes életének tanúi is megszólalnak, többek között volt tornász társa, fia és izraeli tanítványai is. A film gazdag archív anyagát kézzel rajzolt színes animációk egészítik ki.
A film a koronavírus időszakában készült, így a háttérben nem csak az elmúlt 100 év történelme, hanem a napjainkat megnehezítő világjárvány is meghúzódik, rámutatva, hogy az egyedi élettörténetek adják ki a teljes egészet. Az 56-os forradalom idején készülni az Olimpiára vagy a karanténnal terhelt koronavírus időszakában ünnepelni a 100. születésnapot egyszerre egyedi és mindannyiunk életét befolyásoló események.
Keleti Ágnes életpályája egyedülálló erőről és küzdeni akarásról tanúskodik, bölcs, szerény, okos gondolatai, tanácsai örökre velünk maradnak. Az életét bemutató portré dokumentumfilm immáron 101 évet ölel fel, és például szolgálhat mindannyiunk számára. Az Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes film ősbemutatója a Miskolci Cinefest Fesztiválon volt 2022. szeptemberében, ahol az alkotás a nemzetközi kritikusok – Fipresci – Legjobb magyar film díját nyerte el.