Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének Ötpacsirta Szalonja a legkülönfélébb koncertek, kamaraestek, beszélgetések helyszíne volt a most véget ért szezonban.
A fellépő (zene)művészek között akadt Kossuth-díjas, elismert kiválóság és a pályája elején járó, ifjú tehetség is. Kilencüket arra kértük, ajánljanak olvasmányokat a nyárra, egy könyvhöz pedig az FSZEK munkatársai szeretnének kedvet csinálni. Íme 9+1 könyvajánlat!
Ács Dominika fuvolaművész kedvencei – Illés Endre: Szávitri; James Nestor: Lélegzet
Nagyon nehéz lett volna egyetlen könyvet választani, így végül egy régebbi és egy aktuális kedvencemet szeretném bemutatni. Illés Endre Szávitri című könyvének alapjául egy indiai mese szolgál. Akárhányszor olvastam el, mindig megmutatta egy mélyebb rétegét, a történetnek mindig más és más része ragadott magával. Alapvető igazságokat fogalmaz meg életről és halálról egy csodálatosan tiszta és rendíthetetlen nő szemszögéből. Olyan szerelmet, szövetséget mutat meg, ami legyőzi a halált, túlmutat a földi élet korlátain. Szávitri története folytonosan visszatérő mintául szolgál az életemben, jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek. A másik könyv, amit nemrégiben olvastam el, és nagy hatással volt rám, James Nestor Lélegzet című kötete. Zenészként nagyon foglalkoztat a légzés folyamata, emiatt is vágtam bele ebbe az olvasmányba, és sokkal többet kaptam, mint csupán egy tudományos szöveget a légzés biológiájáról. Emberi létezésünk alapvető funkciójaként ír róla, ami nemcsak szervezetünk, hanem lelki és szellemi jól-létünk meghatározója is. A szerző számos gyakorlati példát is megmutat, melyeket be lehet építeni a mindennapi életbe. Saját bőrömön tapasztalom, mennyire jó hatása van ezeknek a légzőgyakorlatoknak, amelyek bárki által könnyedén elsajátíthatók.
Balogh Máté zeneszerző ajánlja – Krusovszky Dénes: Levelek nélkül
Krusovszky magasra tette a mércét első regényével, de most úgy tűnik, sikerült megugrania azt. Új könyve kelet-magyarországi katasztrófatájkép, aminek gimnáziumi magyartanár főhőse – Brueghel Ikaroszához hasonlóan – mellékesen, alig észrevehetően, a kép szélén bukik alá. A Levelek nélkül a ma regénye. Egy olyan máé, ahol bár a kietlen mélyföldet magasan szegélyező gát mögött egyre fenyegetőbben emelkedik a tenger szintje, egy régi Fiat hirtelen bántó motorzaja könnyen kizökkenthet a stresszből. De mi történik, ha már a Fiat sem indul?
Fejes Krisztina zongoraművész kedvence – Márai Sándor: Füves könyv
Ha az elmúlt évek megmérettetései során a rengeteg veszteség és a mindennapok túlélésében lelki megerősítésre volt szükségem, akkor ezt a könyvet vettem elő.
Márai bemutatja egy művészember érzékeny lelkivilágát, hiteles és emberi útmutatót ad, de nemcsak művészként, hiszen az élet értékéről vall tanúbizonyságot minden ember számára. Az emberi lény legfontosabb feladata, hogy a világot megismerje önismerete által. Márai kíméletlenül őszinte. Állandóan utaztat. Számomra hiteles, és egyszerűségében, értékrendben etalon. Ez a könyv egy kis táskában is elfér. Már olvastam múzeumban, kiállításon, vonaton, reptéren, de még uszodában is. Zongorámon napi szinten előttem van, mint egy útmutató biblia, ami sokszor kulcsként mutatott rá életem megfejthetetlen lényegére.
Kolonits Klára operaénekes javasolja – Éger Edith Éva: A döntés
Tavaly ősszel olvastam el Éger Edith könyvét. Aztán karácsonykor még egyszer, és tudom, amikor tavasszal is újraolvastam, nem utoljára tettem. Ez a könyv csodálatos ötvözete az önvallomásnak és a pszichológiai felfedezésnek. Megismertet sorsokat, félelmet, halált, reményt és mindeközben az író gyógyít minket. Ő ad nekünk ajándékot, aki mindannyiunknál többet szenvedett. Ez az ajándék az, ami ezt a könyvet kiemeli a számos nagyszerű holokausztkönyv közül. Még sohasem olvastam olyan könyvet, ami majdnem 80 évvel korábbi eseményeket dolgoz fel, én mégis, akár már ma, megváltoztathatom az életem a belőle áradó erő és tanulság miatt. Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki nyitott arra, hogy a mindannyiunk életét mozgató nagy kérésekre egy kristálytiszta szellemű, bölcs, 95 éves hölgytől kapjon választ.
Madarász Iván zeneszerző javaslata – Mereskovszkij: Az ismeretlen Jézus
A könyv apokrif evangéliumok felhasználásával rajzol meg egy, a Biblia alapján kialakult, de a megszokott Jézus-ábrázolástól nagyon is eltérő képet. Az apokrifek, a „rejtett” könyvek olyan iratok, amelyek nem kerültek be a ma használatos szent könyvek közé, de történeti értékük megkérdőjelezhetetlen. Mereskovszkij munkája is bizonyos értelemben apokrif, annyiban bizonyosan „rejtett”, mert nem irányul rá ma az érdeklődés fókusza. Azonban napjaink történései, a háborús események nyomán kialakult egyoldalú Oroszország-kép ellenpontjaként érdemes kézbe venni a 19. század vége (és a 20. század eleje) orosz messianisztikus, pánszláv vallásos küldetéstudatának, romantikus miszticizmusának ezt a remek stílusban megírt, ihletett dokumentumát. Milyenek az oroszok? Aki elolvassa, Mereskovszkij után bizonyos, hogy a sajtóból kirajzolódó „oroszok-portré” mellett egy másik, mélyebb tapasztalást szerez az orosz lélekről.
Szalai Éva zongoraművész ajánlja – Hamilton: Az aranykor után
Egyszerre színes, szórakoztató, anekdotákban gazdag könyv és tudományos igényességű munka Kenneth Hamiltoné, aki koncertező zongoraművész és zenetörténész is. Megtudhatjuk belőle, hogy a klasszikus zenei koncertek egész más hangulatban zajlottak a nagy romantikus zongoristák, Chopin, Liszt, de még Paderewski idejében is, mint manapság. A közönség nem feszélyezett csendben ült órákig egy helyben, a művészek pedig szabadon formálták át a darabokat a pillanatnyi hangulat hatása alatt, improvizáltak, akár a közönség által javasolt dallamokra is. A tételek között cseppet sem fegyelmezett társasági élet zajlott – Liszt zongoraestjeit pedig a későbbi rocksztárokéhoz hasonló őrült tombolás övezte.
Szenthelyi Krisztián énekművész választása – Oprah Winfrey: Amit biztosan tudok
Szívből és sok szeretettel ajánlom a könyvet azok számára, akik éppen kapaszkodót keresnek az életben, vagy olyan könyv elolvasására vágynak, amely iránymutató választ adhat sok kérdésünkre az életben. Oprah Winfrey könyve nem szokványos regény, annál több: életút, traumák feldolgozását segítő könyv is, mindemellett munkájának szépségeit, nehézségeit is elénk tárja. Egy igazán csodálatos hölgyről olvashatunk, aki bepillantást enged lelkének mélységeibe, és kendőzetlenül mesél életének sötétebb pillanatairól.
Szöllősi Mátyás költő, fotográfus ajánlata – Mészöly Miklós: Saulus
Az egyik könyv, amit évről évre újraolvasok, Mészöly Miklós Saulus című regénye. Elementáris erővel hatott rám már az első olvasáskor, és azon kevés könyvek közé tartozik, amelyek ugyanazt a koncentráltságot, figyelmet követelik meg tőlem most is, mint az első találkozás alkalmával. Nem enged el magától, állandó gondolkodásra, kérdésfeltevésre, vizsgálódásra késztet. A történet az első századi Júdeában játszódik, Jézus halála után négy évvel, ahol Saul, a Törvény védelmezője árulók után kutat a pusztában, illetve különféle vidéki városokban. A könyv Saul „átváltozását”, főleg belső küzdelmét mutatja be: szól a gyanakvásról, a félelemről, annak leküzdéséről, a lelki folyamatok alapos ábrázolásáról, a komplex érzések milyenségének artikulálásáról és természetesen a hitről, az Istennel való kapcsolattartásról, a beszéd, a szó pontos megértésének kvázi-lehetetlenségéről. A szöveg annyira kifinomult, mély és szimbolikus, olyan finoman konstruált, mintha egy nagy költemény része lenne, amit ugyanakkor szánt szándékkal kiszakítottak onnan. Mészöly érzésem szerint olyan közel kerül a Biblia egyes részeinek nyelvi tömörségéhez, az áttételes, sokszor spekulatív gondolkodást érzékeltető, mélyen metaforikus beszédmódhoz, mintha maga is élt volna az első századi Júdeában. Ennél a könyvnél éreztem talán először azt, és úgy igazán, hogy a nyelv, amellett hogy milyen komoly korlátokkal bír, igazi teremtő erővel rendelkezik. Biztos vagyok benne, hogy nagy szerepe van ennek a regénynek abban, hogy írással foglalkozom.
Virág Emese zongoraművész javaslata – Denis Diderot: Az apáca
Egy manapság talán kevéssé ismert könyvre szeretném felhívni a figyelmet. Mély benyomást tett rám, elgondolkodtatott, a téma azóta is erősen foglalkoztat. Zeneakadémiai énekes növendékeim oktatása során szembesültem azzal a kérdéssel, miként is lehetne régi korok operáinak női főhőseit úgy megformálni, ahogyan azt az eredeti dráma írója elképzelte. A mai korban egészen más a nők helyzete, mint egykor, így nehezen érthető, mitől olyan bátor, erős karakter egy szolgáló vagy akár egy nemes hölgy. Szinte minden operában érezhető a női főszereplő kiszolgáltatottsága és ebből adódó tragédiája, ahogyan bátran felveszi a harcot, kűzdelmet vív reménytelen helyzetében, majd elbukik. Ezeknek a hősnőknek a megértéséhez mélyen bele kell magunkat ásni a kor szellemébe, szokásaiba, társadalmilag elfogadott viselkedésébe. Még a vígjátékokban is fontos átgondolnunk, mire hívja fel a szerző a figyelmünket (példaként Beaumarchais A sevillai borbély és Figaro házassága című művét említeném, Rossini és Mozart írt a témából operát). Denis Diderot legismertebb regénye, Az apáca tökéletes segítség közönségnek és előadónak egyaránt a régi korok nőalakjainak megértéséhez. Diderot francia filozófus, író, az egyetemes kultúra egyik legnagyobb hatású alakja. A regényben egy fiatal lány tragédiáját mutatja be, akit akarata ellenére kolostorba zárnak. Az író nyelvezete színes, olvasmányos és izgalmas, a főhős pártfogójának meséli el keserű életének történetét, így olvasás közben teljes mértékben azonosulni tudunk a mesélővel, átérezve szenvedését, mely még sokáig bennünk fog élni.
+1 A FSZEK Zenei Gyűjtemény ajánlja – Thomas Bernhard: A menthetetlen
Azoknak ajánljuk, akik szeretnek merész és intellektuális kihívásokkal teli olvasmányokat felfedezni. Thomas Bernhard a 20. század egyik legfontosabb osztrák írója. Keserű társadalomkritikájáról, szarkazmusáról, karakteres stílusáról ismert, melyre a hosszú, tekervényes mondatok, monológok jellemzőek. A hangnem gyakran negatív, cinikus és kíméletlenül őszinte. A menthetetlen fő témája az elidegenedés és a társadalmi konformitás kritikája. A regény három figurája: Glenn Gould (a 20. század valóban élt zseniális zongoraművésze), Wertheimer és maga az elbeszélő. Mindhárman művészek, akik a tökélyt keresik, de közülük csak Gould találja meg azt. A többiek úgyszólván menthetetlenek. A 90-es évek elején megjelent, vékony kis könyv ma már beszerezhetetlen ritkaság, de a Zenei Gyűjteményből kölcsönözhető.
