A pannonhalmi szerzetestemplom 800. évfordulóját ünnepli 2024-ben az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál.
„Az idei Arcus koncertjei hamis hangok hiányában mennyeiek voltak” – fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész, az Arcus Temporum idei házigazdája a zárókoncerten. 2023. augusztus 25-27. között, három napra zarándokká és úton lévő társakká váltak művészek, közönség és a bencés szerzetesek a Pannonhalmi Főapátságban.
Az Arcus Temporum Kortárs Művészeti Fesztiválon a zenei, irodalmi, képzőművészeti és spirituális programokon önmagunkhoz, egymáshoz és végső soron Istenhez is közelebb kerültünk.
„A 19. Arcus Temporum Fesztiválon Győri Noémi és Madaras Gergely zenei művészeti vezetők jóvoltából Haydn és Arvo Pärt zenéje a lélek és az emberi közösség különleges mélystruktúráiba vezetett el bennünket, mélységekbe, miközben persze játékosságnak is akadt hely. Mindez pedig egyedülállóan magas szintű művészi előadásokban” – összegezte élményeit Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója.
Majd hozzátette: „Különleges volt az a – teológiai szóval – perichorézis, amellyel (ugyancsak a művészeti vezetők gondosságának köszönhetően) a zene és a többi művészeti ág egymásba hajlott, reflektált és inspirált. Összevegyíthetetlenül és szétválaszthatatlanul egy művészi és gondolati történést létrehozva.”
Az idei fesztivál hívószava – ahogy a Pannonhalmi Főapátság teljes 2023-as évadának is – a Zarándoklat volt. Ennek jegyében született meg az Arcus zenei programja. A koncertek címükben is – Hívás, Az elszakadás, Az út, Merengés/Szemlélés, Megérkezés – a zarándoklat egy-egy állomását szimbolizálták. Már rögtön a nyitókoncerten, augusztus 25-én megtapasztalhatta a közönség, milyen az, ha nemcsak fizikai értelemben zarándokolunk, hanem lelkünk is útra kel.
A Hívás című koncerten az Arcus művészeti vezetőinek, Győri Noéminek és Madaras Gergelynek a fuvolapárbeszéde nyitotta a programot a Szent Márton-bazilikában. A kortárs észt zeneszerző, Arvo Pärt Estländler című darabjához oly finomsággal és hozzáértéssel nyúltak, hogy már az első hangok felcsendülésekor biztosak lehettünk abban, hogy a koncert a zenei mellett spirituális élménnyé válik. Madaras Gergely a Bazilika karzatáról „felelgetett” felesége, Noémi fuvolaszólamára. Azaz a dallamok olykor a közönség által nem látható helyről érkeztek, amely Mona Dániel zenetörténész szavaival élve „a semmiből váratlanul érkező hívás illúzióját” keltették.
A hangversenyen Pärt darabjai mellett – ahogy az egész fesztivál alatt – a klasszikus mester, Joseph Haydn művei szólaltak meg. A művészeti vezetők nem csak a terekkel játszottak. Noémi és Gergő mellett a nyitókoncert további fellépői – az idei Arcus állandó csellistája és zongoristája, Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán, a Cythera Európai Kamarakórus Zeke Mihály vezényletével és a Magyarországon először játszó, cseh Talich Quartet – hol külön-külön, hol párba, vagy épp trióba állítva szólaltatták meg a műveket.
Ezt a formációkban megjelenő változatosságot mind az öt koncerten megtapasztalhatta a közönség. A már említett művészek mellett a többszörös versenygyőztes francia klarinétos, Pierre Génisson, a kiváló fagottművész, Bogányi Bence, a Budapesti Fesztiválzenekar első kürtöse, Szőke Zoltán, az osztrák oboaművész, Clara Dent-Bogányi, az idén 60 éves Liszt Ferenc Kamarazenekar és a pannonhalmi bazilika karnagya, Kiss Zsolt orgonaművész okozott felejthetetlen pillanatokat.
Az egyik legkülönlegesebb koncertet szombaton tartották. Az út címet viselő hangversenyen a Boldogasszony-kápolnából indultak és a bazilikába érkeztek meg a résztvevők, miközben a Millenniumi-emlékmű alatt megállva a Cythera Európai Kamarakórus zenéjében és a napnyugtában gyönyörködhettek. A sétálós koncertet Pärt altatója, a Kuss kuss kallike zárta, amelyről maga az észt zeneszerző így vallott:
„Az altatódalok olyanok, mint az elveszett Paradicsom kis darabkái – egy kis vigasztalás, amely a mélység és a meghittség érzésével párosul. Ezt az altatódalt felnőtteknek és a mindannyiunkban élő gyermeknek írtam.”
Az Arcus másik zenei kuriózuma az 5:45-kor kezdődő hajnali koncert volt. A naplemente után a bazilika ónix ablakán át beszűrődő első napsugarakat csodálhatta meg a közönség a Merengés/Szemlélés című hangversenyen. A meditatív és meghitt hangulatú műveket a közönséggel körbevett zenészek a szentélyben szólaltatták meg, taps nélkül. A kivétel nélkül teltházas koncertek mellett nagy érdeklődés kísérte a házigazda, Bősze Ádám előadását is. A zenetörténész az Esterházy-udvar egyházzenei életéről és Haydn szakrális kompozícióiról beszélt a tőle megszokott szórakoztató stílusban.
A koncerteket az irodalmi díszvendég Barnás Ferenc felolvasása indította. Az írót azonban nem csak a hangversenyeken elhangzó műrészletei alapján ismerhettük meg. Bazsányi Sándor esztéta izgalmas beszélgetésben kérdezte egyebek mellett írói munkásságáról, életútjáról és arról, hogyan kötött ki a regényeknél. Egy utcazenész mindennapjairól szóló Bagatell című regénye különleges felolvasószínházi előadáson elevenedett meg. Seress Zoltán Jászai Mari-díjas színész tolmácsolta az író szavait, miközben Győri Noémi, Rohmann Ditta és Pierre Génisson adta a zenei aláfestést. Az előadásba a közönséget is bevonták, így úgy érezhették, maguk is talán a furcsa figurák közé tartoznak, akikkel a regény főhőse nap, mint nap találkozott.
A zenei és irodalmi mellett a képzőművészeti programok jelentették az Arcus harmadik pillérét. A fesztiválon egy különleges, egyben meghökkentő performatív alkotással a Képzőművészeti, valamint a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói mutatták meg milyen mélységei és dimenziói vannak a zarándoklat fogalmának. A képzőművészeti élményt Konrád atya szavai szerint leginkább a sebezhetőség szóval lehetne leírni. „Fiatal művészek a Boldogasszony-kápolna védettségében kitették saját érzékenységüket a befogadókkal közös történésnek, ezzel megmutatták életkorukból, művészi gondolkodásukból és talán személyiségükből fakadó sebezhetőségüket. Boldognak mondhatja magát az a hely, amely megkapja a fiataloktól ezt a bizalmat.”
Az egyedi projekt mellett az Arcuson nyílt meg a fiatal tehetség, Tompai Noémi kiállítása. A Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója több éve járja a Szent Jakab zarándokutat, amelyről alkotásaival mesél. Ahogy az a tárlaton is kiderül, sokan kérdezik meg tőle, hogyan mert egyedül nekivágni az útnak. „Szégyenemre kezdetben arra a kérdésre, hogy egyedül járom-e az utat, igennel feleltem. Kicsit később viszont már így válaszoltam: Nem. Nem egyedül, Istennel”
Az Isten zarándoknépeként járt út volt a témája Az egyház zarándoklásai beszélgetésnek. Várszegi Asztrik emeritus főapát, Kisnémet Fülöp bencés szerzetes és Dejcsics Konrád atya azt boncolgatták, hogy miként verhetne gyökeret az egyházban a Ferenc pápa által meghirdetett szinodális gondolkodás. „A 2000 éves egyház nem tud kommunikálni az emberekkel. Ezzel komolyan szembe kell nézni” – mondta a tőle megszokott őszinteséggel Asztrik atya. Majd hozzátette: „Ha mi keresztények tudnánk a kommunikációnkban egészségesen, normálisan, emberien viselkedni, az a Szentlélektől lenne.”
A Szentatya által meghirdetett szinodális út a találkozáson, az egymás meghallgatásán és az együtt járáson alapul. A szerzetesközösség az Arcuson is ennek jegyében ajánlott fel személyes alkalmakat, amelyeken az érkezők megmerítkezhettek az ezeréves hagyományokban, a bencés lelkiségben.
A fesztivál során, a művészekkel és a fesztivállátogatókkal folytatott beszélgetésekben újra meg újra visszatért, hogy milyen különleges küldetése van az Arcus Temporum Művészeti Fesztiválnak – mondja Konrád atya. Egyre inkább kirajzolódik a magyar komolyzenehallgató közönség számára az a nagyszerű ív, amely az elmúlt 19 év pannonhalmi művészeti fesztiváljaiból létre jött.
„A 2023-as, tizenkilencedik alkalommal megrendezett fesztivál csodálatos fogadtatása a publikum részéről arra invitál minket, bencés szerzeteseket és a fesztivál szervezőit, hogy újult erővel és lelkesedéssel készüljünk a jubileumi, huszadik fesztiválra, amelyet a pannonhalmi szerzetestemplom felszentelésének 800. évében rendezhetünk meg.”
Az Ünnep évében is a hazai és a nemzetközi művészvilág jeles képviselőit hívják meg az ősi falak közé a fesztivál három napjára, 2024. augusztus 23-25. között. A fesztiváligazgató pedig azt is elárulta, hogy elfogadta meghívásukat és irodalmi díszvendégként a jövő évi fesztiválra az Oscar-díjas Saul fiai film főszereplője, a Kossuth-díjas színész, író, költő és énekes, Röhrig Géza érkezik.
