A hét koncertjeinek műsorában található néhány különös párosítás, de az ismert remekműveket sem kell nélkülöznünk.
Lajtha László műveiből
Január 22-én a Magyar Rádió Márványtermében a Magyar Kultúra Napja alkalmából Lajtha László műveivel fiatal művészek lépnek pódiumra: Balog József zongorázik, Horti Lilla énekel, Rácz József hegedül és Zétényi Tamás gordonkázik
Szűcs Máté és a Nemzeti Filharmonikusok
A Hamburgi Szimfonikusok vezetője, Sylvain Cambreling az 1775 és 1834 közötti hatvan évben keletkezett, de szinte külön világokat képviselő remekműveket vezényel január 24-én a Müpában. Egy gáláns könnyedségű Mozart-nyitány után az oroszlánkörmeit próbálgató Beethoven hangját hallhatjuk, majd Berlioz következik, akinek Paganini ösztönzésére született szimfóniába burkolt brácsaversenyben Szűcs Máté közreműködik.
Téli recital
Ádám Eszter ária- és dalestjén január 24-én a Benczúr Házban Mozart, Puccini, Bellini, Debussy és Strauss művei hangzanak el. Zongorán kísér Gyökér Gabriella, vendégként Pándy Piroska közreműködik.
Baráth Emőke és az Óbudai Danubia Zenekar
Händelt is az énekesek emelték arra a magaslatra, ahová őelőtte szerző még nem emelkedett, bár saját maga valószínűleg utálná ezt a felvetést. Hihetetlen operai sikerei hozták meg számára a világhírt, bár a köztudottan tüzes temperamentumú mester sokszor a tettlegességig fajult veszekedések árán tudta csak kordában tartani a kor szupersztárjait, az énekeseket – akikről egyébként sem volt túl nagy véleménnyel. Hogy mit gondolna Baráth Emőkéről, hazánk legelismertebb Händel énekeséről? Ezt önöknek kell eldönteniük a január 25-i és 26-i BMC-beli estén, ahol végigszaladunk a hihetetlen életmű fontosabb sarokpontjain, egy igazán egyedülálló áriaest keretei között.
A Pannon Filharmonikusok és Benjamin Bellman
Erik Satie az előző századforduló francia zenéjének fenegyereke volt, aki kedvelte a polgárpukkasztást: kompozíciói hol humorosan, hol titokzatosan egyszerűek, de Satie az iróniától sem idegenkedett. A Pannon FIlharmonikusok január 25-i Müpa-beli hangversenyének elején három zongoradarab hangzik el tőle, ezt követően Karol Szymanowski I. hegedűversenye szólal meg – a mű a 19-20. század fordulója nagyjainak hangja mellett félreismerhetetlenül lengyel zene is, amelyet az első valóban modern versenyművek egyikeként tartanak számon. E ritkán hallható és konvencionálisnak nem mondható művek után a hangversenyt egy különleges szimfónia zárja az orgonaművek komponálása terén is kiemelkedő francia romantikus, César Franck tollából.
Schumann-összkiadás élőben
Az Összkiadás élőben sorozat keretében ezúttal Schumann zongorás kamarazenei művei hangzanak el hat koncert keretében a Zeneakadémián. A Nagy Francia Enciklopédia összeállítói egykor azzal a szándékkal rugaszkodtak neki az általuk ismert világ rendszerezésének, hogy kijelöljék benne „a bizonyos, a lehetséges és a kétes határait”. Részben hasonló célok vezérlik az összkiadások készítőit is, akár nyomtatott, akár – mint jelen esetben – „élő” összkiadásról van szó. Robert Schumann életművében pedig különösen fontos e határok vizsgálata, hiszen a zenei közéletet épp az utóbbi években borzolta fel egy német pszichiáter azon felvetése, hogy Schumannt talán nem is mentális betegsége, hanem frusztrált és kétségbeesett felesége juttatta elmegyógyintézetbe. Mivel pedig a Schumann-œuvre mindenkori elemzői gyakran az elhatalmasodó elmebaj felől közelítettek a zeneszerző (főként kései) darabjaihoz, minden „áttekintő” vállalkozás jó alkalmat kínál e rég velünk élő nézetek és ítéletek felülvizsgálatára.
Ingyenes koncertek január 21. és 27. között
január 22.
19.00 Régi Zeneakadémia – Karasszon Ágnes és Homor Zsuzsanna koncertjejanuár 25.
18.00 Zeneakadémia X. terem – Szabó Judit tanítványainak koncertje
19.00 BMC Könyvtár – A Rondo Quartet koncertjejanuár 27.
18.00 Deák téri evangélikus templom – Zászkaliczky Tamás orgonál