A Noran Libro egyike azoknak a magyar kiadóknak, amelyek már két sikeres pályázatot tudhatnak maguk mögött a 2014-es időszak kezdete óta. 2015-ben kilenc, 2017-ben tíz könyv lefordítására és megjelentetésére kaptak támogatást. A külföldi irodalom szerepéről, a novellák kiadásáról és az uniós támogatás hazai hatásáról Karádi Évával, a Noran Libro Kiadó pályázatírójával és sorozatszerkesztőjével beszélgettünk.
New Europe Stories
2015. 09.01. – 2017. 06.30.
54,300 EUREUROPE from FEMALE PERSPECTIVE
2017. 01.01. – 2018. 12.20.
49,500 EUR
Az Új k-európai történetek című projekt azokba az európai országokba kalauzolja az olvasót, amelyek az utóbbi tíz évben csatlakoztak az Unióhoz, vagy még a csatlakozás előtt állnak. Ezek az országok hasonló történelmi tapasztalattal rendelkeznek, valamint sok szempontból hasonló kihívásokkal küzdenek. A kiadó második, a Kreatív Európa Program támogatásával megvalósult projektje az Európa női szemmel című sorozat. A címben is jelzett női szemszög mellett a kötetek Európa észak-déli keresztmetszetét is megrajzolják: Máltától és Ciprustól a Balkánon, Közép-Európán és a Baltikumon át egészen Norvégiáig talált a kiadó egy-egy kortárs női prózaírót, akiknek könyveit immár a magyar olvasók is a kezükbe vehetik.
A regények mellett mindkét sorozatban szerepelnek novelláskötetek is. Ezek megjelentetése általában nehézséget okoz a kiadóknak, mivel a novellák sokkal kevésbé piacképesek a regényekhez képest. A műfaji sokszínűség miatt azonban a műfordítási projektekkel kapcsolatos pályázatok ösztönzik a kispróza fordítását is.
„Mivel korábban több kortárs európai irodalmi folyóirat és könyvsorozatok szerkesztőjeként dolgoztam – például a L’Harmattan Kiadó Valahol Európában című sorozatánál, amelyet az EU is támogatott –, sok külföldi szerzővel álltam kapcsolatban; olyanokkal is, akik kisprózát írnak. Ez a körülmény, és az, hogy a Noran Libro Kiadó egyébként is sok novellát ad ki, segített abban, hogy ne csak regények lefordítására és kiadására pályázhassunk” – mondja Karádi Éva.
„Külföldi irodalmat olvasni mindig nagy élmény. A szomszédainkra ugyanúgy rácsodálkozunk, mint a távolabbi országok szerzőire, a különbségek és a hasonlóságok is érdekesek. A külföldi irodalmat viszont nehéz úgy eladni, ha a hazai közönség nem ismeri a szerzőt” – mesél a kihívásokról.
Ezért nagy szükség van az anyagi támogatásra ahhoz, hogy meg lehessen hívni az írókat egy-egy jelentős könyves eseményre, és meg lehessen teremteni számukra a lehetőséget az olvasókkal való találkozásra. Az is fontos, hogy legyen egy „magyar hangjuk”, egy ismert hazai arc, aki be tudja mutatni a külföldi szerzőt a hazai közönség számára.
Karádi Éva a pályázat nagy előnyének a logikus felépítés mellett azt tartja, hogy nem egyes könyvek, hanem három-tíz könyvből álló könyvcsomagok lefordítására, kiadására és terjesztésére lehet pályázni. Úgy gondolja, ez nemcsak a kiadókat, de az olvasókat is motiválja, hiszen egy-egy egységes, vagy legalábbis egy bizonyos tematikát körüljáró sorozatból szívesen választanak ki több kötetet is. Ugyanakkor úgy látja, hogy egyrészt rendszeresen visszatérő probléma az önrész előteremtése, másrészt a pályázatok értékelése során a kis nyelvekről nagy nyelvekre történő fordítás előnyben részesítése hátrányt jelent a magyar kiadók számára.
A műfordítási program jelentőségét így foglalja össze:
„Az európai uniós támogatás nagyon nagy hatással van a külföldi szépirodalom kiadására Magyarországon
Az elmúlt években megerősödött itthon a kortárs nemzetközi irodalom, és elérhetővé vált az európai irodalom a magyar olvasók számára is. Az irodalom empátiát ébreszt az olvasóban más emberek, más kultúrák iránt, ezzel pedig a leginkább alkalmas arra, hogy az európaiságot erősítse.”
A Kreatív Európa Irodák hálózata minden, a Kreatív Európa Programban résztvevő országban, így Magyarországon is jelen van. Kollégáink örömmel állnak a pályázók rendelkezésére a programmal kapcsolatos kérdések megválaszolásában, valamint a külföldi partnerkeresésben.
A Kreatív Európa Nonprofit Kft. az Európai Unió Kreatív Európa programjának hivatalos magyarországi koordinátora, fő támogatói az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nemzeti Filmalap és az Európai Bizottság.