Szulejmán szultán Gül baba néven ismertté vált dervise 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. Síremléke a Rózsadomb délkelti lejtőjén, egy támfalakkal övezett kis kertben található, melyet a harmadik budai pasa, Jahjapasazáde Mehmed emelt a szentéletű szerzetes emlékére, ami mellé egy török kolostor is épült.
Később jezsuita kápolna, majd ismét török zarándokhely, majd népszerű kiránduló-és panorámapont lett a türbéből , amit 1914-ben nyilvánították műemlékké. A legfrissebb felújítási munkálatokat 2018 őszén fejezték be.
Gül baba a Hadzsi Bektas Veli alapította bektasi dervisrend tagja volt, amelynek egyes elképzelések szerint a janicsárok nevelése és lelki vezetése volt az elsődleges feladata. A rend tagjai és a janicsárok között tehát igen szoros kapcsolat alakult ki az idők folyamán, ugyanis a dervisek békés időben tanítottak, földműveléssel és iparral foglalkoztak, vagy valamelyik művészeti ágban alkottak kolostoraikban, a tekkékben, a háború idején azonban ők is kardot fogtak.
Gül baba alakja köré már a magyarországi török világ kezdetén legendák fonódtak, habár nem kizárt, hogy csupán a fantázia szüleménye a Gül babaként ismert alak. A dervis neve, mely valószínűleg csak egy félrehallás miatt maradt meg így a magyar történetírásban – Rózsa apót jelent. Egyes mondák szerint csak halála után nevezték el így a muszlimok körében szent emberként tisztelt dervist, mert turbánjának jelvénye a „gül”, azaz a rózsa volt.
Más, inkább mesébe illő elképzelések szerint korábban Kel („kopasz”) babának szólították, amit akkor változtattak Gülre, amikor rózsabokrok kezdtek el nőni a sírja körül.
A legnagyobb presztízsűnek tartott magyar lakóövezet, a Rózsadomb neve is hozzá kötődik a legenda szerint, hiszen a Gül baba türbéje egy hajdani rózsakert helyén áll. A mendemondák szerint a szerzetes olajkészítéssel is foglalkozott, amihez egy csodás kertet tartott fenn, ahonnan hétköznapi ember egy szál virágot sem szakíthatott le. Innen ered a Rózsák atyja elnevezés is, amivel gyakran illették a dervist.
Egyes források szerint Buda elfoglalásakor, más történetek szerint pedig akkor érte a halál, amikor a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony templomban (a mai Mátyás-templomban) imádkozott, hálát adva az oszmán hadak győzelméért.
A dervis halála azonban minden bizonnyal megrendítette a szultánt, aki állítólag Gül baba gyermekkori barátja volt. Úgy tartják, hogy ő maga is vitte a dervis koporsóját, és mivel kalifa is volt, azaz legfőbb vallási vezető, szerzetes barátját és szolgálóját a város védőszentjévé nyilvánította.
Az 1600-as évek derekán a türbét Evlia Cselebi, török történetíró és világutazó is felkereste, aki látogatását néhány rögtönzött versben meg is örökítette a türbe falán. Ezek viszont a város visszafoglalását követően megsemmisültek.
Gül baba lehetett akár hitbuzgó tudós, harcos dervis, mecénás vagy a szultán kegyeltje, esetleg mindez egyszerre, e példaértékű személy körül kialakuló mítosz mindenesetre erősen inspirálta az utókort és annak művészetét is.
(Via HVG, We Love Budapest, Origo, Perspektívák)
A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványt a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatja.