„Az év legfontosabb célja, hogy áprilisban játszhassunk az Eiffel Műhelyházban” – nyilatkozta Ókovács Szilveszter a 2018. november végén tartott Bokrétaünnepen. „A munka dandárja kész” – tette hozzá ott és akkor Gönczöl Péter, a kivitelező Strabag Kft. ügyvezetője. „Február végétől az Opera munkatársai birtokba veszik a Bánffy-termet és az előcsarnokot, hogy megkezdjék a premier próbafolyamatát” – ezt pedig már Józsa Anka beruházó építész mondta januári találkozásunkkor. Tehát minden szándék egy irányba mutat: a tavaszi előadásokra.
A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.
Nagy várakozás előzi meg A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény szériáját: nemcsak maga a két Mozart-operatöredék összeillesztése, a produkció létrehozása jelent kihívást, hanem az új tér és akusztikai környezet is. Ez utóbbinak bizonyos szempontból próbája volt a Bokrétaünnep, amelynek fénypontjaként László Boldizsár, a Magyar Állami Operaház egyik kamaraénekese a főigazgató zongorakíséretével egy lassan mozgó emelőkosárban énekelte el a Nessun dorma kezdetű áriát, miközben egy kötélre erősítve a bokréta is felkerült a tető legmagasabb pontjára. Az énekhang szépen és erőteljesen zengett a térben, így a hangzásélmény tekintetében biztatóak a kilátások.
A kiváló hangélményt szolgálják majd az egyedi tervezésű és gyártású akusztikai burkolatok is, amiket az Opera szcenikai műhelyei már el is készítettek. Az asztalos- és festőműterem munkatársai még nem állítottak elő ilyen típusú elemeket, de magas szinten megfeleltek az elvárásoknak.
Fából, rétegelt lemezből dobozokat, membránokat, diffúzorokat, vakelemeket készítettek, amiket egy külsős cég dukkóz majd, azaz kamrában történő porszórással sötétszürke színárnyalatú festéket visznek fel, és ekkor tűzvédelmi bevonat is kerül rájuk.
A Bánffy-teremben tehát elkezdődhetett az akusztikai falburkolatok, háttérszerkezet kiépítése, amelyet az épületgépészeti szerelés előzött meg. Elkészült a színpad ún. padlásterébe való két világítási karzat, amihez a teljes színpadtechnika kapcsolódik majd. Ezt egy független vállalkozó fogja biztosítani a közbeszerzési folyamat lezárultával. De még mielőtt a belépnénk a színházterembe, először a főbejáraton kell besétálnunk.
Az előtérbe érve a közönséget kör alaprajzú információs és jegyértékesítő pult, valamint vonatok, és a 2000 m2-es alapterületű, szegecselt tartókkal övezett Előcsarnok lenyűgöző látványa várja majd.
A látszóbeton falakba maratott feliratok, betűk, logók is feltűnést kelthetnek, hiszen az Eiffel Műhelyháznak az Operáéhoz kötődő, attól mégis különböző arculata lesz. Ehhez kapcsolódóan elindult az infografikai tervezés is. Gondolatban érdemes átsétálnunk a teljes épület hosszán, 220 méteren keresztül, mert az északi, hátsó véghomlokzat is tartogat érdekességeket. Ennek a tisztítása ugyanis a végéhez közeledik, elkezdték a lábazatokat szigetelni, vakolni, színezni, a homlokzat tehát lassan kezdi elnyerni végleges formáját.
Az egyre szépülő Eiffel-csarnokra az egyik legismertebb amerikai hírcsatorna, a CNN stábja is kíváncsi volt.
Az Operaház korszerűsítéséről és a X. kerületi fejlesztésekről is készítettek anyagokat, amiket nézők milliói láthattak a világ számos pontján az Egyesült Királyságtól Ausztráliáig, Kínától Amerikáig.
Visszatérve Kőbányára: megkezdődött az épület melletti tűzoltó- és belső közlekedési útvonalak kivitelezése. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elkezdte a hátsó összekötő út kiépítését a B épület mögött, hogy körbejárható legyen az objektum. A jelmeztárnak szánt C épületben kicserélték az összes szarufa véget, mert el voltak korhadva, és készülnek az étkezőkocsi belső terére vonatkozó pontos kiviteli tervek is, amik alapján ismét az Opera szcenikai műhelyei dolgozhatnak majd.
Folyamatban van a komplexum üzemeltetési koncepciójának kialakítása, ami nagy próbatételt jelent, hiszen ekkora volumenű feladattal még nem kellett megbirkóznia az intézménynek.
A munkatársak ezért igyekeznek szakemberek segítségét kérni, és velük együtt kidolgozni ennek a nem mindennapi létesítménynek a működési rendjét. „Gondoljunk csak bele: a legkorszerűbb technológiát kell tudni kezelni egy 29.000 négyzetméteres épületben, amihez még egy 22.000 négyzetméteres park is tartozik. Bár az Operában dolgozókat folyamatosan képezzük, ilyen jellegű és méretű rendszerekkel még egyikük sem foglalkozott. A létszámot is bővíteni kell, hogy fizikailag is megfeleljünk a kihívásoknak” – avat be a részletekbe Józsa Anka.
Újdonság az építők oldalán is bőven akad.
„Az Eiffel Műhelyház más jellegű feladatokkal szembesít bennünket, mint amit eddig megszokhattunk. Új technológiával (például pakettfalakkal) dolgozunk, de meg kell őriznünk a műemléki jelleget, ezért több feladatot kézzel kell elvégezniük a munkásainknak” – mondta Gönczöl Péter a bokrétaünnepen.
Ezt az eseményt hagyományosan akkor tartják, amikor az építőipari munkások elérik az épület legmagasabb pontját. Mivel felújítandó csarnok révén ez a pont már eleve megvolt, ezért az az időpont lett kiválasztva, amikor szó szerint – jó minőségű – tető alá tudták hozni az ünnepséget.
Ókovács Szilveszter kiemelte, hogy „óriási munka e hatalmas teret felújítani úgy, hogy a műemlékszerkezetet ne terheljük túl. Az Erkel Színház építése után 108 évvel egy opera- és balettelőadásokra alkalmas tér létrehozásához erőfeszítés, hit, türelem és pénz szükségeltetik.
2019-ben belakhatóvá, játszhatóvá válik az épület, áprilistól kezdve fokozatosan bővülő bel- és külcsínnel. Nagy inspirációt jelentenek az elkészült tervek is, amelyekért köszönet jár.”
Marosi Miklós építész, az Eiffel Műhelyház vezető tervezője hozzátette, hogy ezek a tervek szolgálnak alapul ahhoz a munkához, amely során nem szeretnének az Ybl-palotával versenyezni: „Ez egy ipari műemlék, ezért ehhez a miliőhöz illő anyagokat szeretnénk a művészet szolgálatába állítani.”
