Harminchat év után nyílt meg a látogatók előtt az egyik legszebb római kori lakóépület, a hajdani Herculaneumban álló Bicentennárium Háza, adta hírül a Múlt-kor.
A háromszintes ház onnan kapta a nevét, hogy kétszáz évvel az elfeledett ókori város nyomainak felfedezése után bukkantak rá. Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el Kr. u. 79-ben, mint világhírű „szomszédját”, Pompejit. A 600 négyzetméteres Bicentennáriumi Házat a herculaneumi ásatások legnemesebb villájának tekintik. A lenyűgöző freskókkal és padlómozaikokkal díszített házat 1938-ban fedezték fel, 1983-ban azonban be kellett zárni, olyan rossz állapotba került – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.
A települést 15 méteres vulkáni hamu temette maga alá, kútásás közben bukkantak a nyomaira a 18. század elején. Úgy tudják, lakóinak nagy része elmenekült még az előtt, hogy a tűzhányó kitört volna, noha 1980-ban négyszáz holttestet fedeztek fel, amelyek a hamu alatt jó állapotban maradtak fenn. Gyümölcsök és kenyér, fa bútordarabok és római tekercsek elszenesedett maradványait is feltárták, melyeknek tartalma a tudósok szerint nagy energiájú röntgensugárral és mesterséges intelligenciával talán újra olvashatóvá válhat.
A Bicentennáriumi Ház freskóin mitológiai jelenetek elevenednek meg, egyiken Vénusz és Mars, egy másikon Daidalosz és Pasziphaé, más festmények jelenetein Dionüszosz ismerhető fel. A művészi dekorációk jellemzőek voltak a városka jómódú lakóházaira.
Herculaneum ugyan kisebb volt, mint Pompeji, ám a szakértők szerint gazdagabbak lakták, ezért a lakóházak között nagyobb a luxusvillák aránya. Ide jártak a birodalom legtehetősebb polgárai is, hogy a város tengerpartján üdüljenek.
Az évente nagyjából félmillió turistát vonzó Herculaneum jelentős részeit még mindig nem tárták fel. A kulturális miniszter elmondta, a munkálatokat továbbra is finanszírozzák, ugyanúgy, ahogy a szomszédos Pompejiben, ahol hónapról hónapra újabb és újabb leletek keltenek szenzációt.
(Via Múlt-kor)