Idén is tíz fiatal muzsikus vehette át az MVM Zrt. által támogatott magyar zeneművészet kategória Junior Prima Díját. Interjúnkban Gudics Martin basszusgitár-művészt kérdeztük hangszere sajátosságairól, további terveiről, valamint ikertestvérével, a szintén díjazott Gudics Marcell dobművésszel közös projektjeiről.
– Hogyan fogadtad a díjat?
– Bár személyesen sajnos nem tudtam ott lenni a díjátadón, de fantasztikus érzés volt, amikor megcsörrent a telefonom, és megtudtam a jó hírt. Tulajdonképpen ez az első igazi zenei elismerésem, ami ráadásul nagyon is rangos. A közönségtől persze folyamatosan kapok pozitív visszajelzéseket, de ez egy szakmai díj, ami nagyon fontos visszaigazolás számomra.
– Hogyan kerültél közel a zenéhez?
– Édesapám hobbi szinten dobolt és a testvéreim is mind zenéltek. Már csak a basszusgitár hiányzott ahhoz, hogy összeálljon egy családi zenekar. Igazság szerint először a középiskolában, majd amikor felkerültünk Budapestre tudatosult bennem teljesen, hogy komolyabban kellene ezzel foglalkoznom.
– Basszusgitárosként mennyire adott a lehetőség az egyéni kiteljesedésre?
– Ez egy érdekes kérdés, mert a basszusgitár, mint kísérő hangszer, alapvetően valóban csak egy formáció keretében értelmezhető, de ha valaki elég virtuózan játszik a hangszerén, az ki tud tűnni a zenekarból. Én törekszem arra, hogy úgy játszak, hogy megteremtsem annak a lehetőségét, hogy a gitár helyzete újra legyen pozícionálva. Számos olyan instrumentális formációban is részt veszek, melyekben adott a lehetőség, hogy megmutassam a tudásom. Van egyébként olyan együttes, ami képes arra, hogy le tudjon kísérni egy basszusgitárt, persze ilyenkor teljesen megváltoznak a szerepek.
– Mi volt eddig a legnagyobb ilyen jellegű zenei élményed?
– Amikor 2016-ban először színpadra állhattam a Peet Project zenekarral az Egyesült Államok egyik legrangosabb jazz fesztiválján, a Catalina Island JazzTrax-en. Életre szóló tapasztalat volt az ottani különösen befogadó közönség előtt játszani, akik nagyon pontosan értették a zenénket. A másik eddigi mérföldkő az életemben az a harminc állomásos turné, amin Hauserrel közösen vehettem részt. Minden adott volt a jó koncertekhez.
– Vannak példaképeid?
– Nagyon sok előadót szeretek, és sokféle zene inspirál, de ha ki kell emelnem egyet, akkor Federico Malaman nevét mondanám. Vele egyébként egy közös videót is készítettünk, melyben a testvérem, Marcell ült a doboknál.
– A tesvéreddel, aki egyébként szintén az idei Junior Prima díjazottak között szerepel, több közös projektben is részt vesztek. Milyen a közös munka?
– A közös játék, ahogy említettem, már a családi zenekarban elkezdődött, utána pedig ugyanazt az iskolapadot koptattuk, szinte teljesen párhuzamosan haladtunk, csak ő a dobokat választotta. Máig vele tudok a legjobban együtt dolgozni, hiszen pontosan érezzük egymás gondolatait, rezgéseit, gyakorlatilag össze sem kell néznünk a koncertek alkalmával.
– Mik számodra a közeljövő feladatai?
– Egyrészről minél több saját produkciót szeretnék, és egy szólólemez is tervben van. Azt hiszem, ez a díj most tökéletes arra, hogy megálljak egy pillanatra, rendezzem magam, és januártól tervezetten vágjak bele az elképzeléseim megvalósításába.
További információ: mvmjuniorprima.hu
Támogatott tartalom.
