Stark János Mátyás hegedűművész-zeneszerző is megkapta az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában. A fiatal tehetség számos hazai és nemzetközi versenyen szerepelt már sikerrel szólistaként, kamarazenészként és zeneszerzőként is. Az ezekhez vezető folyamatokról, inspirációkról, tanulásról és a jövőbeli tervekről is beszélgettünk.
– Nyolcévesen kezdtél hegedülni, miközben a zeneszerzés is fontos része az életednek. Hogyan értékeled a mögötted álló időszakot?
– Természetes és viszonylag töretlen folyamatként éltem meg. A zene kiskorom óta központi szerepet játszik az életemben, végigkísért a felnőtté válásom folyamán, alapvetően határozza meg a személyiségemet, életformámat. Olyasmi ez, mint egy mély barátság vagy egy házasság, melynek során az ember legalább annyira ismeri meg saját magát, mint a másikat.
– Rangos mesterkurzusok gyakori résztvevője vagy, a diplomádat pedig Weimarban szerezted. Kitől tanultál a legtöbbet?
– Ritka, hogy egy mesterkurzus gyökeresen változtat az ember játékán; jellemzőbb, hogy új szempontokkal gazdagítja azt a képet, amit az ember egy adott zeneműről kialakított magának. Kurzusélményeim közül kiemelném azt a hetet, amit Mihaela Martin osztályában töltöttem Kronbergben 2019 nyarán, épp azért, mert az itt kapott impulzusok a szokottnál mélyebb hatást gyakoroltak a fejlődésemre. Igazán meghatározóvá mégis inkább a hosszútávú mester-tanítvány kapcsolatok tudnak válni. E téren különösen sokat köszönhetek Ácsné Szily Évának, Kállai Ernőnek, Andreas Lehmann-nak és jelenlegi tanáromnak, Friedemann Eichhornnak. Mellettük „zenei nagyszüleimként” tekintek Wagner Ritára és Fekete Győr Istvánra, akikhez szeretetteljes emberi viszony fűzött – fájdalmas, hogy már egyikük sincs közöttünk.
Idővel aztán egyre többet tanul az ember nagy előadóművészek játékából, illetve a darabokon keresztül maguktól a zeneszerzőktől, később más művészeti ágak szellemóriásaitól. Végső soron pedig minden emberi találkozás, sőt, maga az élet is egy nagy tanulás.
– Számos elismeréssel rendelkezel már, mit jelent számodra a Junior Prima Díj?
– Bár a tanulmányaim jelenleg külföldhöz kötnek, igyekszem a hazai zenei életben is aktívan jelen lenni. Azt, hogy idén a díjazottak közé kerülhettem, az e téren kifejtett tevékenységem megtisztelő megerősítéseként értelmezem. Ezért a Junior Prima Díj számomra elsősorban a hazatérés reményét jelenti.
– A koncertezés mellett zeneszerzőként is tevékenykedsz. Mi inspirál az alkotásra?
– A zeneszerzés valójában előbb jelent meg az életemben, mint a hegedülés, egész kiskoromtól foglalkoztat. Ennek az indítóoka valószínűleg a kifejezni-vágyás és annak az újnak a keresése, amely (Kosztolányival szólva) „régi, de mi újnak látjuk”. Ezek a belső késztetések időről időre más és más külső impulzusokkal lépnek kölcsönhatásba, így lesz minden új darab az addigiaktól eltérő, egyedi. És ahogy az életben is egy megfelelő mértékű rend teszi lehetővé az igazi szabadságot, úgy a zeneszerzésben is különös megtermékenyítő erővel hatnak bizonyos keretek. Épp ezért nagyon inspiráló tud lenni egy-egy megrendelés.
– Kamarazenészként ha egyetlen nevet mondhatnál, kivel játszanál együtt legszívesebben?
– Nehéz kérdés, mert nagyszerű zenészek gyakran bizonyulnak nehéz kamarapartnernek. Ha valakit mégis meg kéne neveznem, akkor méltatlanságom teljes tudatában Bartók Bélát választanám, akinek számos kiváló hegedűs partnere volt élete során – talán egy rövid időre engem is elviselne.
– Egy korábbi interjúban említetted, hogy különösen vonz a tanítás is.
– Gyerekkorom óta elemi késztetést érzek arra, hogy megosszam másokkal mindazt, amire rájöttem vagy rátaláltam. Ebben talán megragadható mindhárom terület: a zeneszerzés, az előadó-művészet és a tanítás közös gyökere. Hegedűsként a napjaim nagy része gyakorlásból áll, ami tulajdonképpen saját magam tanítását jelenti. Boldog lennék, ha az ebben szerzett tapasztalataimat, valamint azt a gazdag zenei örökséget, amit tanáraimtól kaptam, továbbadhatnám a fiatalabb generációknak.
– Mik számodra a közeljövő feladatai?
– A közeljövőben hegedűsként a Konzertexamen nevű posztgraduális képzésem vizsgakoncertjei várnak rám, emellett szóló- és kamarazenei versenyekre is készülök. Az ősszel induló koncertszezonban egy négy hangversenyből álló bérletsorozatban hallhat majd a budapesti közönség a Ránki Fülöppel és Devich Gergellyel alkotott zongoratriónk tagjaként a BMC-ben, emellett a Bartók Rádióban is lesz egy koncertem Szedmák Eszter csembalóművész kamarapartnereként. Zeneszerzőként pedig nemrég egy nagyobb lélegzetvételű felkérést kaptam, ennek szeretnék a következő egy-másfél évben eleget tenni.
További információ: mvmjuniorprima.hu