Kréta, Velence, Róma, Madrid, Toledo – ezek a városok Domenikosz Theotokopulosz, azaz El Greco életének helyszínei. Ezekből a legfontosabb az utolsó, ahova 1576-ban, 35 évesen került.
Nem véletlenül vette a Madridtól jó hetven kilométer távolságra levő város felé az irányt: ott két megbízás, egy kép a katedrális sekrestyéjébe, illetve a Santo Domingo el Antiguo-templom oltárának megépítése és festése várta. (El Greco ugyanis nemcsak festőként, hanem oltárépítőként és szobrászként is dolgozott.) Ez utóbbi elképesztő színeivel és kompozíciós technikájával új korszakot is jelez, innen származik mai képünk, amelyért a Pradóba kell mennünk, az oltárt ugyanis … hogy is fogalmazzunk… széthordták. Egyházi megbízásai mellett barátaira is volt ideje, Toledóban sok portrét készített róluk.
Magánéletéről nem sokat tudunk. Madridban ismerte meg Jerónima de las Cuevast, aki élettársa vagy felesége (ezt nem tudni) lett, róla festette a Hermelines hölgy című képet, és 1578-ban egy fiúnak adott életet. A fiú apja munkatársaként dolgozott, és építészként is ismerték. Élettársa halálának ideje bizonytalan, egyesek szerint fiatalon halt meg, mások ennek az ellenkezőjét állítják. Kevés tanítványa volt, mert nagyon szeszélyesnek tartották. Képeit gyakran átdolgozta, örökké elégedetlen volt. Műveiről másolatokat is készített, ezt katalógusszerűen összerakva mutogatta leendő megrendelőinek.
Meglehetős népszerűsége ellenére is anyagi gondjai voltak, sok adósságot halmozott fel. 1614-ben halt meg, a már említett Santo Domingo el Antiguo-templomban temették el, de aki ott keresné a sírját, csalódni fog. Anyagi természetű viták miatt néhány évig nyughatott a sírboltban, a kihantolás után pedig ismeretlen helyre szállították maradványait.